Egyelőre nem oszlik a köd a csepeli óvodák átszervezésének tervével kapcsolatban. Bár az önkormányzat minden óvodában tájékoztatókat tart a pedagógusoknak, szerdán a polgármesteri hivatalban a kerületi szülők részére is tartottak fórumot, de úgy tűnik, a kérdőjelek egyre csak sokasodnak az óvodák összevonásával kapcsolatban. Eközben pedig már azt is csiripelik a madarak, hogy az egészre azért van szükség, mert 2016 január 1-től az óvodák is a KLIK fennhatósága alá kerülnek.
A január 29-ei testületi ülésen került elénk az az előterjesztés, ami a csepeli óvodák összevonását és egységes vezetés kialakítását célozza. Az ellenzék kérdéseire, észrevételeire nem túl sok érdemi válasz érkezett a kerület vezetőitől, Morovik Attila, a területért felelős alpolgármester leginkább azt hangoztatta, hogy a részletek majd a jövőben fognak kiderülni, amikor az előkészítés elkezdődik. De nyugodjunk meg, ez még nem az összevonásról szóló döntés, csak egy elvi támogatás az összevonásra (!). Én személy szerint ezt is kritizáltam, hangsúlyozva, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen támogató döntés után az lehetne a folyamat végeredménye, hogy mégis marad a jelenlegi rendszer. Pedig a feltett kérdések, az óvodákból érkező előzetes visszajelzések alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy a helyi közösség támogatását fogja élvezni a javaslat.
Az alapvető problémát véleményem szerint az jelenti, hogy a vezetés részéről gyakorlatilag semmi érdemi támpont nem hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az egész átszervezésre miért van szükség, miért lesz ez hasznos. Az előterjesztés csupán annyit tartalmazott, hogy egy korábbi szervezetfejlesztési tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lenne az intézményrendszer átalakítása egy egyesített óvoda és 24 tagóvoda létrehozásával. Sajnos az azóta eltelt időben megtartott különböző tájékoztatások során sem lett sokkal jobb a helyzet. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy más kerületi önkormányzattól olyan információk érkeznek, hogy megkapták a központi ukázt, hogy készítsék elő az óvodákat arra, hogy 2016 elején át lehessen adni őket a KLIK-nek, akkor még inkább zavarossá válik a kép.
Szerdán részt vettem a polgármesteri hivatalban tartott szülői fórumon, hogy megtudjam a hiányolt részleteket. Szerencsére nagyon sok szülő eljött és igen aktívnak is bizonyultak, záporoztak a kérdések az alpolgármester úr és segítői felé. Bár alapvetően túlzónak tartom, azokat a megállapításokat, amelyek szerint egyetlen kérdésre sem tudtak megfelelni, de az tény, hogy nem sikerült az átalakítással kapcsolatos lakossági félelmeket eloszlatni. Pedig véleményem szerint egy ilyen horderejű ügyben a legfontosabb feladat lenne a helyi közösség támogatásának megszerzése.
Nehéz azonban ezt úgy elérni, ha a jelenlévő alpolgármesterről több esetben is kiderül, hogy nem sok fogalma van a jelenlegi működésről. Például, hogy nincs tisztában az ebédbefizetés rendszerével. Vagy szerinte ragyogóan megoldják a dolgokat a tagóvoda vezetők azokban az óvodákban, ahol már jelenleg is ilyen rendszer van, miközben hozzám olyan információk jutottak el, hogy vért izzadnak szegények és például a pedagógiai asszisztensnek gyakorlatilag helyettesítenie kell a vezetőt, mert neki annyi dolga van, hogy nem tud bent lenni a csoportban a gyerekeknél.
Ráadásul a jövőről végképp nem volt még elképzelése a jelenlévő városvezetőknek vagy legalábbis nem kötötték a szülők orrára. Az általános válasz az a hasonlat volt, hogy most épp egy ház építését tervezgetik és nem most kell a fal színét meghatározni. Elhangzott például, hogy az átalakítás után a tagóvoda vezetők adminisztrációs terhei jelentősen csökkenni fognak, de a tervek szerint a munkakörök meghatározása a megválasztandó egyesített óvodavezető dolga lesz. Az ő megválasztása viszont még nyilván csak hónapok múlva fog megtörténni, tehát addig marad a bizonytalanság. Ugyancsak érdekes volt az óvodákat támogató alapítványokkal kapcsolatos kérdésre adott válasz. Morovik Attila alpolgármester úr nagy örömmel mondta, hogy erre a kérdésre külön készültek, majd kiderült, hogy annyit sikerült kiizzadniuk magukból, hogy az alapítványok vezetőit majd egy külön egyeztetésre összehívják.
Az sem derült ki, hogy azokon helyeken (pl. Budafok, Szeged), ahol működik ilyen rendszer és állítólag minden rendben van, hogyan oldják meg azokat a problémákat, amik felvetődtek. Eközben egy óvodavezető épp azt mesélte, hogy beszélt egy budafoki óvodában dolgozó kollégával, aki elmondta neki, hogy náluk már gyakorlatilag minden pedagógus volt tagóvoda vezető, mert fél év után egyszerűen nem tudják tovább csinálni, a stressz és a terhelés miatt.
Érthető tehát, hogy mind az óvodai dolgozók és a szülők is bizonytalanok, félnek a változástól, illetve attól, hogy a döntések elkerülnek helyből egy olyan központba, ahonnan nem sok rálátása van a vezetésnek a napi működésre. A vezetés persze próbálta lehűteni a kedélyeket egyrészt azt az érvet sokszor hangoztatva, hogy a cél az, hogy az óvodákban kizárólag a szakmai munkával kelljen foglalkozni (bár azt nem sikerült alátámasztaniuk, hogy az átszervezés ezt hogyan segíti elő). Másrészt többször jöttek azzal, hogy az egész tulajdonképpen egy technikai kérdés csupán és a szülők, a gyerekek ebből az egészből semmit sem fognak megérezni. Persze meg is kapták ezután a kérdést a szülőktől, hogy ha nem változik semmi, akkor miért is van minderre szükség. Költségcsökkentést ugyanis nem várnak a dologtól, ez kiderült. Elképzelhető, hogy 12 millió forintos megtakarítást lehet elérni gazdálkodási szinten, de ez az óvodákra költött összegnek még az 1 százalékát sem éri el. Felmerült, hogy ezt az összeget majd visszaforgatják-e az ovikba, de nem jött egyértelmű válasz.
Ha lehet, az egész ügynek még ártott is egy kicsit az alpolgármester néha türelmetlen, néha kissé arrogáns hozzáállása. Mint például akkor, amikor valaki felvetette, hogy esetleg a megtakarított összeget arra lehetne fordítani, hogy ne a szülőknek kelljen, ceruzára, gyurmára, egyéb eszközökre a pénzt összeadni. Morovik Attila láthatóan megsértődött, szavai szerint mellbe vágta, hogy szülők ezt felhozzák, hiszen az önkormányzat két éve biztosítja a tisztasági csomagot az óvodákban, ami igen sokba kerül. Szerinte a szülők döntsék el, hogy vagy tisztasági csomag legyen vagy eszközök önkormányzati pénzből. Nem aratott osztatlan sikert, az bizonyos. (Hozzáteszem, szerény véleményem szerint egyébként ez tisztasági csomagos dolog alapvető követelmény és nem egy vívmány, amire nagyon büszkének kéne lenni). Egy másik megszólalásában az átalakítás melletti érvként hangzott el szemrehányóan, hogy az egyik óvodában előfordult, hogy 2 napig nem volt fűtés, amiről ők nem tudtak, alátámasztva, hogy jelenleg nincs élő kapcsolat az óvodákkal. Mondjuk az nem derült ki, hogy ez vajon nem az önkormányzat hibája-e, illetve, hogy mitől lesz jobb a helyzet a jövőben, amikor a vezetés egy az óvodáktól teljesen külön "intézmény" lesz. És volt még egy történet, ami komoly visszatetszést keltett. Az egyik óvoda kertjének felújítása került szóba, mint jó példa, hiszen meglátogatták az óvodát, ott elmondta a vezető a problémát és utána meg is történt a felújítás. Mikor az egyik szülő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez becsülendő, de egyébként a probléma már évek óta fennállt és eddig hiába jelezték ezt többször, több fórumon, Morovik Attilának ennyi volt a hozzáfűznivalója: "Megcsináltuk? Akkor köszönöm szépen."
Összefoglalva az eddigi információkat, nem nagyon látni azt az alapos előkészítést, illetve az óvodák napi működésének ismeretén alapuló érveket, amik indokolnák az átszervezés szükségességét és alkalmasak lennének a lakosok félelmeinek eloszlatására.
Többen kérdezték tőlem, főleg szülők természetesen, hogy mit lehet itt tenni, mert őket egyáltalán nem győzte meg az önkormányzat vezetése, hogy ez a változás jó irányba viszi az óvodák működését. A helyzet szerintem nem reménytelen, de azt sajnos el kell ismerni, hogy a Fidesz többsége ellenzéki szavazatok nélkül is keresztül tudja vinni akaratát a testületen. Én úgy látom viszont, hogy amennyiben a szülőket, az óvodai dolgozókat nem sikerül az ügy mellé állítani, illetve az érintettek a nemtetszésüknek, félelmeiknek komoly hangot adnak, akkor a többségük ellenére sem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a helyi közösség ellenkezését.
