Múlt csütörtöki ülésén a képviselő-testület természetesen nem csak az óvodák összevonásáról döntött, bár nyilván ez volt az egyik legfontosabb és az embereket leginkább érintő előterjesztés. Emellett azonban elfogadta a testület a megváltozott jogszabályi környezethez igazodó szociális rendeletet, újra kitiltotta Csepel teljes területéről a hajléktalanokat, illetve ismét megbizonyosodhattunk Borbély Lénárd polgármester demokráciával kapcsolatos álláspontjáról.

Kezdem ez utóbbival, hiszen rögtön az ülés elején történt. Az önkormányzati választások idején egyike voltam azoknak a jelölteknek, akik aláírták a K-Monitor és más civil szervezetek „Ez a minimum!” kezdeményezését és vállaltam, hogy megválasztásom esetén küzdeni fogok az önkormányzati munka és a közpénzek elköltésének minél nagyobb átláthatóságáért. Ennek megfelelően megvizsgáltam, hogy mi valósul meg Csepelen a civil szervezetek által javasolt csomagból és készítettem egy előterjesztést a testületi ülésre, amit elküldtem a polgármesternek és a jegyzőnek. Bár az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az szerepel, hogy visszajelzést kellene kapnom a napirendre vételről vagy annak elutasításáról, érdekes módon ez nem történt meg, ezért a helyszínen kellett rákérdeznem, mi a helyzet. Ugyanígy járt egyébként a DK, nekik 2 előterjesztésük lett volna, ami nem került napirendre. A polgármester válaszában kifejtette, hogy az SZMSZ szerint ő állítja össze a napirendet és ő nem javasolta az előterjesztések tárgyalását. Magyarul, hiába van minden képviselőnek joga előterjesztést benyújtani, még sincs, hiszen a polgármester aztán probléma nélkül dönthet úgy, hogy nem veszi napirendre.

Még egy apró intermezzo történt a napirend vitájánál. Annak idején, amikor az új SZMSZ-ről tárgyaltunk, a fideszes többség nem volt hajlandó beletenni, hogy tanácskozási joggal vehessen részt az üléseken a budapesti 17. OEVK-ban (Csepel és Soroksár) megválasztott egyéni országgyűlési képviselő, ezért csak annyit írtak bele, hogy országgyűlési képviselő. Azt a teljesen nevetséges érvelést adták elő, hogy nem akarnak senkit hátrányba hozni, bármelyik OGY képviselő felszólalhasson (mondjuk például Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, mondta akkor Morovik Attila).

Fentiek alapján azt kérdeztem még meg a napirend elején, hogy mind a 199 országgyűlési képviselőt értesítették-e e-mailben az ülésről, ahogy az SZMSZ előírja. Erre Szeles Gábor jegyző úr azt válaszolta, hogy mind a 2 érintett képviselőt (értsd Szabó Szabolcsot és Németh Szilárdot) meghívták. Erre válaszul elmondtam, hogy egyrészt érdekes, hogy 2 képviselőt mondott, hiszen tudtommal Csepelnek mindössze egy választott képviselője van, másrészt az SZMSZ-ben szereplő „országgyűlési képviselő” esetén nincs meghatározva semmilyen egyéb feltétel, tehát az én véleményem szerint Magyarország összes OGY képviselőjére vonatkozik. Ha esetleg az önkormányzati vezetés nem így gondolja, akkor mégiscsak érdemes volna ezt az SZMSZ-ben jobban körülírni.

MEGMARADNAK A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK A KERÜLETBEN

Az általam leginkább várt előterjesztés a szociális juttatásokról szóló volt. Mint az köztudott, március 1-től alapjaiban változik meg a rendszer, az állam jelentős részben kivonul a segélyezésből és az önkormányzatokra bízza, hogy mit tartanak meg a korábbi juttatási formák közül. Ráadásul a gazdagabbnak számító települések esetén (Csepel is annak számít ebből a szempontból) egy fillér támogatást nem nyújt ehhez, kizárólag a rosszabb helyzetű települések számíthatnak központi forrásokra. Az egész átszervezéssel kapcsolatosan már többször kifejtettük a Párbeszéd Magyarországért álláspontját.

Jelen esetben számomra az volt a fontos, hogy Csepelen ne szüntessenek meg ellátási formákat, illetve ne szűkítsék a jogosultak körét. Hiszen az is mindenki számára ismert, hogy Magyarországon már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt, ilyen közállapotok mellett felelőtlenség lenne bárkit is kizárni. Ezért igyekeztem nagyon alaposan tanulmányozni, hogy az új tervezet mennyiben tér el a jelenleg hatályostól és rengeteg kérdést tettem fel az illetékes irodavezető asszonynak is.

Végeredményben elmondható, hogy az önkormányzat igyekezett megfelelni az elvárásoknak, megmarad gyakorlatilag minden támogatási forma és az önkormányzat által erre fordítandó összeg a tavalyihoz képest kb. 20 millió forinttal növekszik, hogy kompenzálja a kieső állami forrást. Ez örvendetes, sajnos azonban az ápolási díj és a gyógyszertámogatás esetén némileg szigorodnak a feltételek. Ezeknél javaslatot tettem a korábbi szabályok megtartására, némi technikai probléma és a nem elég gyors reagálásom miatt végül erről nem szavaztunk, de jegyző úr megnyugtatott, hogy várhatóan a jövőben történnek majd finomhangolások. Ezt egyébként javaslatomra határozati javaslatban meg is szavazta a testület, hogy folyamatosan kísérjük figyelemmel a rendelet hatását, a támogatottak helyzetét és indokolt esetben fél éven belül vizsgáljuk meg egyes pontok módosítását.

CSEPEL MINDEN NÉGYZETMÉTERÉT VÉDENI KELL A HAJLÉKTALANOKTÓL

Az utolsó pillanatban került a testület elé egy sürgősségi javaslat, amely a hajléktalanok közterületekről való kitiltásáról szólt. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság több ponton kifogásolta a fővárosban létrehozott ezzel kapcsolatos szabályokat. Az egyik kifogása például pont a csepeli gyakorlatot is bírálta, illetve megsemmisítette, mert a helyi fideszes városvezetők nemes egyszerűséggel Csepel teljes területét kijelölték hajléktalan-mentes övezetnek. Az alkotmánybíróság szerint azonban erre nem volt felhatalmazásuk, pontosan meg kell határozni a védett területeket és meg is kell indokolni, hogy onnan miért tiltják ki a fedél nélkül élőket.

           (fotó: index.hu)

Ilyen előzmények után Borbély Lénárd polgármester, illetve a helyi Fidesz bemutatta, hogy miként lehet a törvényi előírásoknak papíron megfelelő, de az alkotmánybíróság döntésével teljességgel szembenő új szabályozást létrehozni. Meglepő módon ugyanis ismét Csepel teljes területét jelölték ki hajléktalan-mentes övezetnek, csak most több városrészre bontva, minden esetben valamely egyébként elfogadható érvet felhozva. Például a Görgey téren a Szent Imre téri műemlékek kulturális védelme miatt nem lehet majd életvitelszerűen tartózkodni.

Azt gondolom, ezzel a döntéssel ismét bebizonyította a Fidesz, hogy a jogállamiságot csak addig tartják fontosnak, amíg az érdekeik úgy kívánják. Amint ezzel ellentétbe kerülnek, már csak az számít, hogy látszólag betartsák a törvényeket, de közben annak szellemiségével homlokegyenest ellenkező dolgokat csinálnak. Az ezzel kapcsolatos vitában természetesen elhangzott, hogy a hajléktalanok eltüntetése a közterületekről egyáltalán nem oldja meg a problémát.

Polgármester úr válasza erre annyi volt, hogy nem csak a kisebbségeknek vannak jogai, hanem a többségnek is. Ezzel nem vitatkozva csak annyit kérdeznék, ha nem akarnak utcán alvó embereket látni, akkor miért nem biztosítanak elég forrást és dolgoznak azért, hogy ezek az emberek jobb körülmények közé kerüljenek. Miért csak annyira futja tőlük, akik senkit sem hagynak az út szélén, hogy eltüntessék ezeket az embereket a többség elől?

JUTALOM A JÁTSZÓTEREK, KUTYAFUTTATÓK KARBANTARTÁSÁÉRT?

Döntés született továbbá a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgató prémiumfeladatainak kitűzéséről. Annak a véleményemnek adtam hangot, hogy szerintem ezek közül nem mindegyik olyan pluszfeladat, ami prémiummal járhat és megfelel az alábbi követelménynek: „a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.”

De ennek eldöntését az olvasóra bízom, itt van például az egyik prémiumot hozó feladat:

„A közterületi játszóterek, kutyafuttatók, parki eszközök felújításával kapcsolatos munkálatok megszervezése, közterületi karbantartási csoport felállítása, a szükséges karbantartói létszám kiválasztása, eszközök beszerzése.”

Csendben kérdezem meg, hogy talán az elmúlt években azért volt annyi panasz például a szülők részéről a játszóterek elhanyagoltságát illetően, mert eddig nem is volt ember, aki felelt volna ezekért a területekért?

Tárgyalta még a testület, hogy a városképet rontó kereskedelmi egységek területhasználatát ne hosszabbítsák meg és ezek kerüljenek elbontásra. Illetve szavaztunk még arról, hogy az önkormányzat megkezdi a csepeli birkózócsarnok megépítésének előkészítését. Ez szintén sürgősségi előterjesztés volt és sajnos nem derült ki, miért jelöltek ki 3 új lehetséges helyszínt az eddigi Béke téri helyett. Erről a témáról részletesebben itt olvashatnak.

Ezek voltak a legfontosabb témák az ülésen, mely az óvodák összevonásának vitája miatt 4 órásra nyúlt. Néhány szülő, aki csak az óvodai napirend miatt volt jelent, később elmondta,hogy milyen színjátéknak tartja ezt az egészet és láthatóan a fideszes képviselők csak gombnyomogatásra vannak ott, amit felháborítónak tartanak. Sajnos nem tudtam vele vitatkozni, de erről egy következő bejegyzésben részletesebben írni fogok.

Örvendetes viszont, hogy úgy tűnik, mégsem teljesen értelmetlen lelkiismeretesen dolgozni és utánajárni a dolgoknak. Egyre többen kezdik felismerni (még a Fideszben is), hogy én tényleg minden előterjesztést elolvasok, komolyan felkészülök az ülésekre és a megszerzett ismeretek birtokában szólok hozzá a témához, érvelek vagy teszek javaslatot. Ez számomra természetes, nem szeretek csak úgy a levegőbe beszélni. Viszont úgy tűnik, ez másoknak nem ilyen egyértelmű, pedig az én véleményem az, hogy a képviselői eskü, amit az alakuló ülésen elmondtunk, erre kötelez minket. Ezért remélem, hogy hamarosan ez nem fog különlegességnek számítani, hanem természetes lesz minden testületi tag számára.