Lassan két hónapja, december 16-án küldtem levelet Csepel összes tanácsnokká kinevezett képviselőjének, hogy tájékoztatást kérjek a tevékenységükről. A mai napig csak Tenk András (LMP), Fenntartható fejlődésért felelős tanácsnok válaszolt a kérdésemre. Senki más!

Pedig összesen 9 tanácsnoki poszt van Csepelen és a 2014-es választás óta több mint 46 millió forint közpénzt fizetett ki az önkormányzat rájuk. Ehhez képest még válaszra sem méltattak. Szép teljesítmény. Talán egyedül Bercsik Károly Közterület-fenntartási Tanácsnok az, akiről lehet tudni, hogy tényleg dolgozik, mert rendszeresen látni közösségi oldalon a bejegyzéseit.

A többiekről viszont semmit se tudni:

Noé László - Idősügyi Tanácsnok
Kováts Dániel - Ifjúsági Tanácsnok
Czibulyáné Szondai Szilvia - Civil Tanácsnok
Balog Ernő - Kissebségekért, halmozottan hátrányos helyzetűekért és a hárosi fejlesztésekért felelős Tanácsnok
Makray Barbara - Költségvetési Tanácsnok
Zupkó János - Infrastrukturális Tanácsnok
Pintér Józsefné - Családügyi Tanácsnok

Pedig tisztes extra fizetést kapnak azért, hogy tanácsnoknak hívják őket!

Tenk András válaszát változtatás nélkül közlöm:

Tisztelt Hudák János képviselő úr,

Ahogy 2015-ben rengeteget foglalkoztam a csepeli óvodaegyesítés ügyével, idén is kiemelt figyelemmel kísértem az átalakítás fejleményeit. Hiszen az a tény, hogy 2015 szeptemberében lezajlott az egyesítés és látszólag a rendszer probléma nélkül működik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az erőszakkal végig vitt összevonás sikeres lenne, legfeljebb kívülről nem látszanak a problémák.

Igyekeztem minél több helyről információt gyűjteni, hogy valós képet kapjak a helyzetről. Az év elején személyesen egyeztettem az óvodavezetéssel is. Néhány hete adatkéréssel fordultam a jegyzőhöz, de sajnos arra mai napig még nem kaptam választ.

Az természetes, hogy az önkormányzati média igazi sikersztoriként tálalja az egyesítést, de a dolgok mögé nézve egyáltalán nem olyan rózsás a kép. Sajnos úgy tűnik, hogy azok a félelmek, amiket az összevonás előtt az óvodapedagógus szakma megfogalmazott és amiket képviselőként igyekeztem a testületben közvetíteni szinte kivétel nélkül jogosnak bizonyultak.

Az egyik legfontosabb aggály az volt, hogy a központosított rendszerben a tagóvoda vezetők nagyon nagy terhelésnek lesznek kitéve, hiszen a tagóvoda ügyintézése mellett csoportban is kell lenniük. Sajnos a való élet is megmutatta, hogy igazunk volt. A kapott információk szerint a tagóvoda vezetők rendszeresen túlóráznak, mert nem jutnak a feladataik végére. Annak idején cáfolták, hogy ki kell majd jönniük a csoportból, mégis előfordul, hogy muszáj intézni valamit és ott kell hagyni a csoportot, akár foglalkozás közepén is. Ilyenkor pedig van, hogy csak egy pedagógiai asszisztens vagy dajka van a gyerekekkel, ami a törvény szerint nem is lenne lehetséges.

Szintén nagyon le vannak terhelve az óvodai titkárok, pedig az összevonásról szóló vitában a vezetés azt állította, hogy helyben csökkenni fog az adminisztráció, mert átkerül a központba. Persze ez sem valósult meg, rengeteg adatszolgáltatást kell végeznie a tagóvodáknak, gyakran duplikálva az eddigi munkát, hiszen a helyben elkészített adatbázist a központban tudják csak a megfelelő programokban rögzíteni. Az is rendszeresen előfordul, hogy bár a különböző iratanyagok bekerültek a központba, mégis a tagóvodáktól kérnek információkat, mert az egyszerűbb.

Az adminisztráció burjánzása egyébként az óvónőket is hátrányosan érinti. Nemrég egységesítették a naplókat, aminek az lett a következménye, hogy 186! oldalnyi irattömeget kell vezetni. Gyermekvédelmi napló, SNI személyi napló, személyi lap, ebédlemondás stb, és csodálkozunk, ha az óvónő azt mondja, hogy belefulladnak az adminisztrációba, és hogy ő a gyerekekkel szeretne foglalkozni, nem titkárnőnek tanult?

Egy közelmúltban felújított óvodaudvar...

A bajt még tetézi, hogy a központ gyakran nagyon rövid határidővel kéri a különböző adatszolgáltatásokat, de az is előfordul, hogy valójában ők sincsenek tisztában azzal, mit szeretnének pontosan. Ezért néha több körben vész el az idő és az energia a rendszerben, mire helyére kerülnek a dolgok. Több üggyel, fejlesztéssel kapcsolatban érkeztek panaszok a szervezetlenségre, a központi vezetés és a tagóvodák vagy az egyesített óvoda és az önkormányzat gazdasági szolgáltatója közötti kommunikáció hiányairól, amik késlekedést, bosszúságot okoztak.

Ha nem is mindenen, de a problémák egy jelentős részén biztosan lehetne segíteni, ha legalább a bizalom felépítésének szándéka jellemezné a központot. Sajnos a visszajelzések alapján nem ez a helyzet. Kezdettől fogva érezni lehet a megfélemlítés szándékát, a „vagy megszoksz vagy megszöksz” hozzáállást. Ha a tagóvodák szóvá merik tenni a rövid határidőket vagy egyéb problémákat, rendre az a válasz, hogy a központnak milyen sok dolga van, mennyire leterheltek. És arra panaszkodnak, hogy a tagóvodák nem segítenek.

Röviden összefoglalva gyakorlatilag minden félelem beigazolódott, amire annak idején felhívtuk a figyelmet. Lehet persze, hogy a gyerekek vagy a szülők ebből nem sokat éreznek. Bár nehéz elhinni, hogy nem sínylik meg a gyerekek, ha 2 év alatt kb. fél évig van csak 2 óvónőjük a személyi változások, állások betöltetlensége miatt.

Lehet színes-szagos cikkeket írni az önkormányzati újságban, hogy milyen sikeres az átszervezés, hiszen nem omlott össze a rendszer. Valójában azonban ez csak azért van így, mert a tagóvoda vezetők, titkárok, óvónők, dajkák és minden dolgozó a lelkét kiteszi azért, hogy a körülményekhez képest megfelelően működjenek az óvodák és a lehető legtöbbet nyújtsák a gyerekeknek. Az ő állhatatos munkájuk nélkül már rég nyilvánvalóvá vált volna, hogy az esztelen központosítás csak rontott a helyzeten. Nagyon nagy hálával tartozunk ezért mindannyiuknak!

Jó lenne, ha a kerület vezetői is belátnák, hogy nem oldottak meg semmit a pedagógusszakma akarata ellenére végrehajtott egységesítéssel. Talán a megoldás nincs is olyan messze, mint gondolnánk. Egyes hírek szerint ugyanis magasabb körökben már felismerték, hogy egyáltalán nem hasznos az óvodai nevelésben az ilyen több ezer gyermeket ellátó méret. Állítólag már készül egy olyan jogszabálytervezet, ami az egyesített intézmények maximális létszámát 1000 főben állapítaná meg. Reméljük, hogy hamarosan ez valósággá válik és akkor nem kell megvárnunk, hogy helyi szinten megszülessen a felismerés, hanem kötelező lesz kisebb, kezelhetőbb méretű óvodákat létrehozni. Bízzunk benne, hogy ha szükséges lesz az átalakítás, jobban megfontolják majd a szakmai véleményeket, mint legutóbb!

Október 26-án Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke volt a vendégünk a Csepeli Munkásotthonban tartott lakossági fórumon. A párt Mindenki számít! című vitairatának bemutatója volt a téma, ugyanis október elején egy 11 pontból álló javaslatcsomagot jelentettünk meg, melyben felvázoljuk egy szolidáris, igazságos, élhető Magyarország felépítéséhez szükséges lépéseket.

Nem választási programról van szó, részletesen kidolgozott szakpolitikai cselekvésekkel, hanem inkább egy vízióról, hogy milyennek képzeljük el azt az országot, amiben élni szeretnénk. Ennek ellenére a javaslatok jelentős része nem csak álom, hanem több olyan elem is van közöttük, melyek más országokban már működnek. Sok a mai Magyarországon is megvalósítható lenne, ha lenne rá politikai akarat.

Ilyen többek között az Alapjövedelem, ami azonnal bevezethető lenne. Tavasszal a Párbeszéd be is nyújtott egy olyan költségvetési módosító indítványt 2017-re, ami egy 2200 milliárdos átcsoportosítással, a többkulcsos adó visszaállításával, a pazarló beruházások és a korrupció megszüntetésével teremtett volna forrást a bevezetésre.

Fontos tudni az Alapjövedelem javaslatról, hogy a legforradalmibb eleme szerint egy teljes állásban dolgozó munkavállaló sem kaphatna kevesebb bért mint 105.000 forint és 10 emberből 8 jól járna vele. A most bejelentett 15 %-os minimálbér emelkedésnél ez sokkal nagyobb segítség lenne az alacsony jövedelmű dolgozó réteg számára. Emellett a szegénységet is drasztikusan csökkentené és megadná mindenkinek azt az alapvető biztonságot, hogy nem válhat teljesen nincstelenné.

Szintén akarat kérdése, hogy az oktatásban, egészségügyben meginduljon végre az újjáépítés és eltakarítsuk azokat a romokat, amiket az Orbán kormány hagy maga után. Vissza kell állítani a 18 éves tankötelezettséget, drasztikusan növelni kell a szegényebb sorsú gyermekek továbbtanulási esélyeit. Meg kell adni a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy újra birtokba vehessék iskoláikat. Az egészségügyben rendezni kell a béreket, biztosítani kell az ellátáshoz szükséges eszközöket és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.

Talán a legtöbbet vitatott pont a négynapos munkahét bevezetésének gondolata. Bár ez ma utópisztikusnak hangzik, a mi álláspontunk szerint sokkal egészségesebb, boldogabb társadalomban élhetnénk, ha nem önmagunk kizsákmányolása árán tudnánk csak tisztes megélhetéshez jutni. Az embereknek több időt kellene a családjukkal tölteni és olyan tevékenységekkel, amiket szívesen csinálnak, ahelyett, hogy napi 8-10-12 órát dolgoznak. Természetesen a munkaidő csökkentésének ötlete azon alapul, hogy ezzel nem csökken a jövedelem, hiszen csak így van értelme a változtatásnak.

Ahhoz, hogy minderre kellő fedezet legyen, vissza kell szerezni az elmúlt években ellopott pénzt, meg kell adóztatni a mérhetetlenül gazdag oligarchákat, az offshore jövedelmeket. Be kell vezetni a valóban nagy vagyonok adóját. Itt az ideje, hogy megállítsuk a társadalom kettészakadását, mely során egy nagyon szűk réteg mérhetetlen gazdagságra tesz szert, miközben milliók élnek a létminimum alatt, gyermekek tízezrei éheznek nap mint nap.

Természetesen szükség van a demokratikus intézményrendszer megerősítésére és az emberek bevonására. A férfiak és nők közötti megkülönböztetés felszámolására, az Európai Unió jövőjének újragondolására. Zöld pártként pedig nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ország “újratervezésekor” tekintettel legyünk a jövő generációk lehetőségeire. A saját jólétünk megteremtésekor nem élhetjük fel gyermekeink, unokáink jövőjét. Éppen ezért egy fenntartható fordulatra is szükség van, át kell állni a megújuló energiaforrásokra, a mezőgazdaságban ösztönözni kell a kisebb birtokméretet és az élelmiszerek minél közelebbről való beszerzését.

A vitairat ismertetése után sok fontos kérdést tettek fel a nézőközönségből. Többeket az érdekelt például, hogy milyen ütemezésben lehet ezeket az intézkedéseket bevezetni. Válaszként elmondtuk, hogy sok elemet egy kormányváltás után azonnal meg lehet valósítani, de természetesen vannak olyanok is, amik hosszabb előkészítést igényelnek. Az Alapjövedelem kapcsán előjöttek azok a félelmek, amelyek szerint ezzel nőni fog a láblógató emberek száma. Amit egyébként az eddigi kísérleti próbálkozások egyáltalán nem támasztanak alá. Még sok más kérdés is elhangzott, így a jó hangulatú, inspiráló estének a tervezettnél kicsit később lett vége.

Köszönjük mindenkinek, aki megtisztelte jelenlétével közösségünket. Az eddigi vitaestek tapasztalatai megerősítettek minket abban, hogy nagyon nagy igény van világos, érthető, az emberek valós problémáira megoldásokat kínáló javaslatokra. A Mindenki számít! vitairat ezt az igényt elégíti ki, vállaltan, jó értelemben vett baloldali, a szolidaritást és az esélyegyenlőséget zászlajára tűző programpontjaival.

A jövőben is folytatjuk a munkát, hogy minél több emberhez eljussunk javaslatainkkal, melyeket teljes terjedelmükben a www.mindenkiszamit.hu oldalon is megismerhetnek.

Csütörtökön tartotta rendes ülését a csepeli képviselő-testület, melyen a fideszes többség több ellenzéki képviselő tiszteletdíját részben vagy egészben megvonta. Az indok igazolatlan hiányzás, illetve a döntéshozatalban való részvétel elmulasztása. Én azt kértem a vitában, hogy kerüljék a kettős mérce alkalmazását és a szeptemberi testületi ülés elmulasztása miatt maguktól is vonják meg a fizetés egy részét, de ezt természetesen nem fogadta el Borbély Lénárd és a Fidesz.

Október végi ülésünk másik, számomra fontos kérdése az az általam ismét benyújtott előterjesztés volt, ami a csepeli klímastratégia kidolgozására vonatkozik, és amit tavaly már egyszer nem vettek napirendre. Akkor az is indok volt, hogy csak az ülés után lesz a decemberi nemzetközi klímacsúcs, ezért idő előtti a döntés. Abban bíztam, hogy most már meg tudjuk vitatni az ügyet, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelemben közhelynek számít, hogy vészesen fogy az emberiség ideje, hogy eredményt érjen el.

Sajnos a polgármester megint nem akarta tárgyalni az előterjesztést, ezért az ülés elején kértem, hogy külön szavazzunk erről. Röviden megindokoltam, hogy most már a tettek ideje jött el, nem csak szándéknyilatkozatokat kell tenni. Ki kell dolgozni egy cselekvési tervet, ami mentén a kerület minden tőle telhetőt megtesz a klímaváltozást okozó kibocsátás csökkentéséért, illetve felkészül az elkerülhetetlen veszélyek kezelésére. Borbély Lénárd nem támogatta a napirendre vételt, tehát a fideszesek sem szavazták meg. Úgy tűnik, hiába csatlakoztunk tavaly Áder János Köztársasági Elnök Úr kezdeményezéséhez, a csepeli vezetés mégsem veszi komolyan, hogy helyben meg kell tennünk mindent, amit csak lehet. Pedig az általunk korábban elfogadott előterjesztés pontosan rímel a környezetvédő szervezetek legfontosabb szlogenjére: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!

Sajnos Csepel polgármestere még ma is azt hiszi, elég, ha nyilatkozatokban áll ki a klímaváltozás megelőzéséért, pedig ma már rég nem szavakra van szükség, hanem tettekre.

Az ülés napirendjén jórészt technikai jellegű, illetve minden párt támogatását élvező javaslatok voltak, például a Rendőrkapitányság részére bérlőkijelölési jog, a csepeli óvodaudvarok felújításának folytatása vagy a 2016. évi fapótlással kapcsolatos döntés. Így nem csoda, hogy viszonylag hamar eljutottunk az ülés leginkább vitatott előterjesztéséig, amely MSZP-s és DK- képviselők tiszteletdíjának megvonásáról szólt.

Ennek oka, hogy az utóbbi időben volt néhány igazolatlan hiányzás, illetve előfordult olyan is, hogy az ülés elején ugyan megjelent valaki, de a döntéshozatal során mégis eltávozott. A jelenlegi önkormányzati törvény képviselőkre vonatkozó része lehetőséget biztosít arra, hogy ilyen esetekben megvonják a képviselő tiszteletdíját.

Hosszas vita következett, amiben én azt az álláspontomat fejtettem ki, hogy a képviselői munkavégzéssel kapcsolatos egyébként jogos felvetés csak akkor állja meg a helyét, ha nem alkalmazunk kettős mércét. Elmondtam, hogy véleményem szerint a testület Borbély Lénárd polgármester kezdeményezésére elmulaszotta elvégezni szeptemberben a munkáját, mivel úgy döntöttek, hogy a munkatervben szereplő szeptember 29-ei ülést nem tartják meg. Ezzel ráadásul az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet szabályait is megszegték, hiszen szeptemberben kellett volna a teljesülés alapján módosítani azt.

Az már csak hab a tortán, hogy utólag kiderült, az október 2-ai kvóta népszavazás miatt nem volt ülés, mert a fideszesek fontosabbnak tartották, hogy a pártjuk érdekében kampányoljanak, mint hogy elvégezzék azt a feladatot, amiért az emberek megválasztották őket. Bár Borbély Lénárd tagadta, hogy emiatt maradt el az ülés, az általa beterjesztett költségvetési módosító javaslatban kerek-perec le van írva, miért csak most került napirendre a szeptemberi ülés helyett.

Örültem, hogy a vitában az ellenzéki képviselőket ostorozva a polgármester felemlegette, sok önkormányzati dolgozó kevesebb pénzt kap heti 40 óra munkáért, mint egy-egy képviselő, akinek havonta csak egy bizottsági és egy testületi ülésen kell részt vennie. Fel is hívtam rá a figyelmét, hogy velük szemben is az volna az etikus, ha a szeptemberi ülés elmulasztása miatt a polgármester, az alpolgármesterek és minden képviselő 50 %-kal csökkentett fizetést kapna október hónapra. Erről egy módosító javaslatot is benyújtottam.

A javaslatomat nemes egyszerűséggel gyenge viccnek minősítette a polgármester és nem is bocsátotta szavazásra. Mivel kiderült, hogy magukra nézve nem tartják követendőnek a másokon számon kért elveket, tartózkodtam a csak az ellenzéki képviselőket büntető javaslat szavazásánál.

Rendkívüli ülésen akarja holnap a Fidesz megszavaztatni, hogy a csepeli önkormányzat pénzét is felhasználhassák a teljesen értelmetlen népszavazás propagálására.

Holnap 16:30-tól ismét rendkívüli ülése lesz a csepeli képviselő-testületnek. Ebben a hónapban már a harmadik, miközben a szeptember végi rendes ülést törölték a naptárból, mert Borbély Lénárd polgármesternek nem áll szándékában akkora összehívni, amikorra kellene. Jut eszembe, az SZMSZ szerint 24 órával az ülés előtt ki kell küldeni a meghívót az ülésre, de nekem, most 6 óra körül sem érkezett még meg, szóval még az is lehet, hogy szabálytalan az összehívás, de kicsire nem adunk mostanában már.

Mindez persze nem is annyira fontos, mint maga a téma. Hiszen a Fidesz azt akarja megszavaztatni, hogy a polgármester minden lehetséges eszközzel (és persze pénzzel) a szavazáson való részvételre buzdítson. Ebből is látszik, hogy teljesen be vannak tojva a fiúk és rettegnek attól, hogy alacsony részvétel mellett hatalmas kudarc lesz nekik a szavazás, ahogy azt várni lehet.

Igen "színvonalas" előterjesztést is írtak ám hozzá, olyan minden alapot nélkülöző mondatokkal, mint:

"Bizonyított tény az is, hogy a migránsok közül sokan az iszlám állam terroristái vagy segítői."

"A fenyegetettséget növelik a Soros György által pénzelt civil szervezetek, pártok és mindazok, akik az illegális bevándorlást, ezzel pedig a terroristák beáramlását megkönnyítik, az iszlám államhoz és a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészeket segítik, a határok illegális átlépését népszerűsítik."

"Csepelen 1475 önkormányzati lakás van, uniós kvóta alapján ezek lakóit is utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek."

Rendkívül épületes ülés lesz, az biztos. Még szerencse, hogy ennél a bohóckodásnál nekem százszor fontosabb dolgom lesz és nem tudok ott lenni. Ugyanis szülői értekezletre kell mennem az iskolába.

A végén még hálásak is lehetünk majd a Fidesznek, mert annyira túltolja ezt a kampányt, hogy egyre több ember ismeri fel az értelmes szavazás mögött húzódó valódi szándékot. Minél többen lesznek, annál kevesebben mennek majd szavazni. Remélem közülük sokakkal találkozunk majd október 2-án a Kossuth téren, ahol egy békés, erőszakmentes Magyarországért fogunk tüntetni!

Bojkottra fel!

Rendkívüli ülésen döntött ma a csepeli képviselőtestület arról, hogy támogatja Budapest 2024-es olimpiarendezési pályázatát és mint érintett kerület, a szükséges nyilatkozatokat megteszi. A fideszes képviselőket nem zavarta a döntésben, hogy a mai napig nincs egyértelmű válasz arra, a csepeli HÉV tervezett villamossá alakítása pontosan hogyan fog megtörténni, vagy hogy nem lehet ma tudni, mekkora csepeli területeket milyen feltételekkel kell átadni az államnak. A kvótanépszavás lelkes támogatói az olimpiáról nem kérdeznék meg az embereket sem.

Az utolsó utáni pillanatban sikerült megtudnom, hogy rendkívüli ülést tart ma 16 órától a csepeli képviselő-testület. Az elvileg szabályosan, 24(!) órával az ülés előtt kiküldött meghívó ugyanis valami technikai furfang miatt csak 21:31-kor landolt az emailjeim között. Rápillantva láttam, hogy 3 napirendi pont lesz terítéken. A mai nap végig dolgozása után 4 óra előtt pár perccel viszont már 8 előterjesztés szerepelt a meghívóban, ezért az ülés elején kértem 30 perc olvasási szünetet, hogy legalább részben képbe kerülhessek. Bár tudom, hogy sokan nem tulajdonítanak jelentőséget ennek, és a fideszes frakciófegyelem úgy is hozza majd a kötelező igeneket, én azért szeretem tudni, hogy egyáltalán miről is szavazunk pontosan. Borbély Lénárd végül 10 percet „engedélyezett”, de ígérte, hogy majd részletes ismertetés lesz a napirendi pontok előtt.

Volt persze pár rutinszerű javaslat, ami nem igényelt túl sok figyelmet, ezeknél inkább azon akadtam fent, hogy ha minden évben meg kell ezeket szavazni, akkor miért nem lehet őket betervezni a munkatervbe, miért rendkívüli ülésen kell tárgyalni.

A legfontosabb döntés, amit meg kellett hozni, a budapesti olimpiarendezési pályázathoz kapcsolódott. Ugyanis az esetleges helyszínek által érintett kerületeknek olyan nyilatkozatokat kell tenni, amik biztosítják a későbbiekben a megvalósítást, ha elnyernénk a rendezési jogot.

Három kérdést tettem fel ezzel kapcsolatban. Az első az volt, hogy az eddigi információkon felül van-e olyan a polgármester birtokában, ami garanciát jelent a csepelieknek, hogy nem lesznek elszenvedői a HÉV villamossá alakításának. A mai napig egy sor tisztázatlan kérdés van, ami miatt bizonytalan, hogy valóban jól járnak-e a csepeliek és a déli agglomerációban élők az átalakítással. Második kérdésem az volt, hogy miért nem tartanak népszavazást az olimpiarendezésről, mint más fontos kérdésekről, főleg, hogy vannak olyan közvéleménykutatások, amelyek szerint az emberek többsége nem akar olimpiát. Harmadik kérdésem pedig az volt, hogy mekkora csepeli területeket és milyen feltételekkel kell majd az államnak átadni, ha úgy alakul a helyzet.

Az első kérdésre a szokásos választ kaptam, megtudhattam ismét a polgármestertől, hogy csak politikai hangulatkeltést végzek és egyébként is az előterjesztésnek nem része a HÉV kérdése. (Az ellenzéknek fáj az ország sikere stb.)

A másodikra az volt a válasz, hogy ő meg olyan kutatásokról szól, amik szerint a többség támogatja az olimpiát, szóval egy-egy. A harmadikra pedig ő maga sem tudja egyelőre a választ, később Pákozdi József (Jobbik) kérdésére az „a hídon akkor kell átmenni, ha ott vagyunk” frázist is sikerült elsütnie.

Viszontválaszomban kifejtettem, hogy a HÉV ügye szorosan kapcsolódik az olimpiához, nekünk csepeli képviselőknek pedig elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a csepelieket hogyan érinti a változás. Mivel eddig nem születtek egyértelmű, megnyugtató válaszok, a BKK is elismerte, hogy majd csak ezután kezdődnek vizsgálatok a megvalósíthatósággal kapcsolatban, a mostani támogató döntés biankó csekknek minősül az én szememben.

A közvéleménykutatások eredményeire rátérve megállapítottam, hogy akkor úgy tűnik, nem egészen egyértelmű, hogy mi az igazság. Talán a legtisztább és legdemokratikusabb az lenne, ha népszavazáson derítenénk ki. A területek átadásával kapcsolatban pedig ismét a biankó csekk dilemmájához jutunk.

Ezen a ponton kicsit más irányt vett a beszélgetés, Borbély Lénárd ugyanis azon értetlenkedett, hogy lehet, hogy most népszavazást akarunk az olimpiáról, miközben a kvótás népszavazás esetén pont a távolmaradást szorgalmazzuk. Ezért el kellett mondanom, hogy ennek egészen egyszerű oka van. A kvótanépszavazás egy álkérdésről szól, pusztán politikai hangulatkeltés a célja és hogy eltereljék az emberek figyelmét az összeomló egészségügyről, az ipari méretű lopásokról, stb. Valójában nem létezik olyan, hogy kényszerbetelepítés, ma sem lehet egyetlen menekültet Magyarországra hozni a kormány beleegyezése nélkül. Éppen ezért semmiféle jogi következménye nincs a szavazásnak. Sőt, egy valódi demokráciában már rég kimondták volna, hogy ebben a kérdésben nem lehet jogszerűen népszavazást tartani. Ezért buzdítunk arra, hogy távol maradjanak az emberek, de például egy olimpiás szavazásnak volna értelme és részt is vennénk benne.

Nem meglepő módon nem sikerült meggyőznöm a hallgatóságot az igazamról és a Fidesz többsége természetesen megszavazta az előterjesztését. Innentől csak remélni tudjuk, hogy nem fog túl sokba kerülni a csepelieknek ez a buzgóság.

Zárásként aztán még egy érdekes döntés született. Mivel a polgármester úgy tűnik, nem ér rá a szeptember végi rendes ülés időpontjában, a testület megszavazta, hogy töröljük a munkatervből ezt az ülést, ahelyett, hogy más időpontra tennénk. Persze, ha nagyon szükség lenne rá, akkor majd összehívnak rendkívülit, 24 órával előtte!

Ezek mennek, meg a bárányfelhők, mondaná egy régi ismerős erre!

Mai napon levélben fordultam Borbély Lénárd csepeli polgármesterhez, hogy megtudjam, milyen információi vannak a csepeli HÉV villamossá alakításának tervével kapcsolatban. Úgy tűnik ugyanis, hogy ő és képviselőtársai szándékosan vezették félre a csepeli közvéleményt korábbi nyilatkozataikkal.

A kormány július 20-án határozott a HÉV villamoshálózatba integrálásához szükséges engedélyezési tervek elkészítéséről, illetve ahhoz forrás biztosításáról. Pedig ez év elején hatalmas felháborodás övezte Csepelen a Fővárosi Közgyűlés olimpiarendezéssel kapcsolatos döntéseit és ahhoz kapcsolódóan a csepeli HÉV villamossá alakításának tervét. 

Rengeteg olyan kérdés merült fel, amelyekre a mai napig nem tudjuk a választ, leginkább azért, mert Borbély Lénárd polgármester és csapata háromszor is megakadályozta, hogy a csepeli képviselő-testület érdemben tárgyaljon az ügyről. Hiába gyűjtöttek a Párbeszéd Magyarországért csepeli tagjai és aktivistái közel 3000 aláírást petíciójukra, melyben az úgynevezett 5-ös metró, az Észak-Déli regionális gyorsvasút mellett álltak ki a villamossá alakítással szemben. Utóbbi ugyanis nem oldja meg a hosszú távú problémákat, szemben az Észak-Déli regionális gyorsvasúttal, amely nem csak a csepeliek, hanem az egész dél-pesti agglomeráció érdekét is szolgálja. Ráadásul összhangban van Csepel nemrég elfogadott fejlesztési stratégiájával is.

"Tisztelt Borbély Lénárd Polgármester Úr!

A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint a kormány 1372/2016. számú határozatában döntött egyes közlekedési beruházások forrásbiztosításáról. Ezek között szerepel a csepeli HÉV fővárosi villamos hálózatba integrálása projekt engedélyezési terveinek elkészítése, mely az olimpiarendezés kapcsán merült fel.

A tájékoztatását szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy csepeli polgármesterként van-e tudomása az említett engedélyezési tervek pontos tartalmáról, mely villamosvonal(ak)ba történő integrálásról van szó. Érdeklődnék továbbá, hogy tudomása szerint készültek-e hatástanulmányok a villamossá alakítás különböző verzióira vonatkozóan az elmúlt időszakban. Amennyiben rendelkezik részletes információkkal a villamossá alakításról, kérem, tájékoztasson, mikor fogják ezeket a csepeli lakossággal is megismertetni.

Úgy vélem, az Ön, illetve képviselőtársai korábbi nyilatkozatai azt a látszatot keltették, hogy az átalakítás terve még csupán koncepcionális fázisban van és a végleges döntés nem született meg róla, illetve, hogy az olimpiai helyszín 2017 őszi kijelöléséig nincs érdemi tennivaló az ügyben. Ennek ellentmond a kormány határozata.

Ezért kérem, válaszoljon arra a kérdésre is, hogy szándékosan vezették-e félre a csepeli közvéleményt az ügyben.

Köszönettel.

Hudák János
Önkormányzati képviselő
Párbeszéd Magyarországért"

A szakértők és a lakosok is a hosszú távú érdekeket kielégítő gyorsvasúti fejlesztés mellett tették le a voksukat a szerdai lakossági fórumon, melynek témája a csepeli HÉV jövője volt. Ha levetkőzzük a szűklátókörűséget és az agglomerációban élők érdekeit is figyelembe vesszük még egyértelműbben ebbe az irányba billen a mérleg nyelve.

Mivel eddig a csepeli önkormányzat nem vette a fáradtságot, hogy részletes tájékoztatást adjon a csepeli HÉV villamossá alakításának tervéről, úgy gondoltam, önkormányzati képviselőként kötelességem elősegíteni, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben kialakulhasson a társadalmi párbeszéd.

A politikai hitvitát elkerülendő szakmai hozzáértőket kértem fel arra, hogy járják körül a kérdést. Sajnos sem a BKK-tól, sem az önkormányzattól nem küldtek illetékest az álláspontjuk kifejtésére. Sajnálatos módon az eredetileg csütörtökön tartandó képviselő-testületi ülést is pont most szerdára tették át, így sem Borbély Lénárd polgármester, sem a testületi többi tagja nem tudta tiszteletét tenni a fórumon. Viszont vendégeink voltak Ekés András, közlekedési szakértő a Mobilissimus Kft-től, aki rész vett Csepel integrált településfejlesztési stratégiájának kidolgozásában, Bíró Endre, a Metróért Egyesület Elnöke és Csizek Csaba, a szigetszentmiklósi Buckai Szövetség Egyesület elnöke.

Sok kérdés felmerült az este folyamán, melyekre a szakértők igyekeztek alapos válaszokat adni. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a résztvevők egyértelműen hitet tettek a hosszú távon is a csepeliek és az agglomeráció érdekeit szem előtt tartó közlekedésfejlesztés mellett. Természetesen senki sem a több évtizedes technológia megtartását tartja kívánatosnak, hiszen egyértelmű, hogy a leromlott állapotú HÉV-vel rövidesen kezdeni kell valamit. Abban viszont konszenzus volt, hogy bármilyen fejlesztésnek a jelenleg is érvényes fővárosi hosszú távú tervekhez kellene illeszkednie.

Ennek a követelménynek nem felel meg a villamossá alakítás a szakértők szerint. Ráadásul egy esetleges olimpiarendezés kapcsán pont az a jogos igény merül fel, hogy az segítse elő a szükséges fejlesztések megvalósítását, ne pedig ellehetetlenítse azokat félmegoldások megvalósításával.

Körbejárva a témát feltűnő volt, hogy a hosszú távú, illetve rendszerszemléletű gondolkodás kizárja a villamossá alakítás lehetőségét. Nem elég csupán azt vizsgálni, hogy a csepeliek átszállásmentesen juthatnak-e be a belvárosba vagy hogy a villamosok el tudnak-e ennyi embert szállítani. Figyelembe kell venni, hogy az átalakítás milyen változást okoz Budapest egészét tekintve beleértve az agglomerációt is. Itt felmerül egy nagyon súlyos aggály. Nehezen vitatható tény, hogy a déli agglomerációval való kötöttpályás kapcsolat kiépítése elengedhetetlen a 21. századi feltételeknek való megfelelésben. Mind környezeti, mind a mindennapos dugók elkerülése szempontjából fontos lenne, hogy a városba ingázók minél hamarabb letehessék az autójukat és átüljenek a tömegközlekedés járműveire. 

Megtudhattuk persze azt is, hogy a félelmekkel ellentétben a villamos üzem nem rontana a II. Rákóczi Ferencet keresztező forgalmon, sőt. Hiszen a mai technológiával már megoldható, hogy csak nagyon rövid időre akadjon meg az autósközlekedés. (Ez a nagykörút esetében már bebizonyosodott.) Viszont az is kiderült, hogy ez valójában a gyorsvasút esetében is megoldható, az úgynevezett tram-train rendszerek a helyi és a regionális vasúti rendszerek előnyeit ötvözik, amelyek egyre inkább elterjednek egész Európában. Ez tehát nem érv a villamossá alakítás mellett. Az is egyértelmű, hogy technikailag kivitelezhető az utasszám elszállítása villamosokkal, de az nagy kérdés, hogy reális várakozás-e, hogy egy peremkerületbe 2 percenként villamos közlekedjen. Ekés András szerint félő, hogy a kihasználtsági adatok alapján ritkábban fog csak járni.

A lakosság részéről is sok kérdés érkezett, így bőven túlnyúltunk a kétórás időkereten. Egyértelmű volt a lakosság részéről az az igény, hogy a HÉV jövőjéről való végleges döntés előtt az illetékesek minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt és legyen minden érintetettet bevonó valódi társadalmi párbeszéd.

Hálásan köszönjük a meghívott vendégek magas szakmai színvonalú tájékoztatását, amivel segítették, hogy a megjelent lakosok tisztábban láthassanak.

Második alkalommal teszek kísérletet, hogy a csepeli civil szervezetek számára pályázati forrást harcoljak ki az önkormányzatnál. Először tavaly, újdonsült képviselőként tettem javaslatot a testületnek, hogy vegyük fel a munkatervbe egy pályázati rendszer kidolgozását. Bár a polgármester befogadta a javaslatot, végül mégsem készítették el az anyagot. Most biztosra mentem és magam nyújtottam be egy előterjesztést, hogy ezzel is megkönnyítsem a döntéshozatalt.

Ezúton is köszönöm az anyag előkészítésében nyújtott szerepet, Kulinyi Mártonnak. Nyilvánvaló tény, hogy az aktív civil tevékenység nagyon hasznos a közösségek és így az egész kerület számára, ezért minden lehetséges eszközzel támogatni kell ezeket a szervezeteket.

Bár az önkormányzat jelenleg is biztosít forrásokat, azok elosztása nagyon aránytalan és átláthatatlan a támogatások odaítélése. Van olyan szervezet, ami 20 millió forintot kap évente, míg mások egy fillért sem kapnak. Ezt a problémát oldaná meg egy nyílt pályázati rendszer, amelyben világos feltételek szerint kerülnek odaítélésre a támogatások. Remélem az önkormányzat vezetése is egyetért velem abban, hogy a kerület lakosaiért dolgozó aktív civil szervezetek érdemesek a támogatásra és ebben sem politikai hovatartozás vagy egyéb ide nem illő szempont nem játszhat szerepet.

Az előterjesztés alább olvasható:

Tisztelt Képviselő-testület!

A polgári demokrácia eredményes működésének egyik alapvető pillére a különböző civil szervezetek, mozgalom megléte és aktív szerepvállalásuk a közélet sázmtalan területén. Vitathatatlan tény, hogy eredményesebb és hatékonyabb az a város, amely a térségi civil társadalmat nem zavaró tényezőként, hanem partnerként, lehetséges erőforrásként tekinti. Kerületünkben is nagyon sok civil szervezet működik. Ezek egy részét anyagilag támogatja az önkormányzat, de jelenleg nincs intézményes kerete a szervezetekkel való partnerség, illetve az adományok hatékony elosztásának kezelésére. Ennek elősegítése érdekében szükségesnek tartom Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata kötelezettség-vállalását elsősorban a helyi közösségi feladatokat segítő civil szervezetek aktivitásai iránt.

Ezen előterjesztés javaslatot tesz középtávú pályázati támogatási prioritásokra, pályázati forrás elkülönítésére, s a pályáztatási kiírások, az értékelések, és a végrehajtás ellenőrzésének szervezeti kereteire. A fentiek érdekében javaslom civil pályázati alap létrehozását, az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti civil pályázati koncepció elfogadását, és civil pályázati ad-hoch bizottság létrehozásának előkészítését.

Kérem a tisztelt képviselő-testületet a határozati javaslatok támogatására.

Budapest, 2016. május 13.

                                                                                  Hudák János

                                                                        önkormányzati képviselő

1. számú Határozati javaslat

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Civil Partnerségi Alapot hoz létre. A Képviselő-testület a Civil Partnerségi Alaphoz a 2016. évi költségvetésében 20.000.000 Ft (húszmillió forint) összegű előirányzatot biztosít a költségvetés 3991. Önkormányzati általános tartalék terhére, továbbá az előirányzat mértékét évente, az éves költségvetésben határozza meg.

Határidő:                                                            azonnal

Felelős:                                                                Borbély Lénárd polgármester

Végrehajtás előkészítéséért felelős:         Borbély Lénárd polgármester

 A határozati javaslat elfogadásához a képviselők minősített többségű támogató szavazata szükséges.

 2. számú Határozati javaslat

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja az előterjesztés 1. számú mellékletét képező Civil pályázati koncepciót.

Határidő:                                                             azonnal

Felelős:                                                                Borbély Lénárd polgármester

Végrehajtásért:                                                 Borbély Lénárd polgármester

A határozati javaslat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges.

 3. számú Határozati javaslat

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a civil pályázati rendszer sikeres előkészítése és lebonyolítása érdekében Civil Pályázati ad-hoc bizottságot kíván létrehozni. A Képviselő-testület az előterjesztés 2. sz. mellékletét képező, „Civil pályázati ad-hoc bizottság létrehozása” című dokumentumot jóváhagyja. A Képviselő-testület felkéri Czibulyáné Szondai Szilvia civil tanácsnokot, hogy az ad-hoc bizottság felállításának javaslatáról készítsen előterjesztést a Képviselő-testület következő rendes ülése elé.

Határidő:                                                                        2016 június 15.

Felelős:                                                                           Borbély Lénárd polgármester

Végrehajtás előkészítéséért felelős:                      Czibulyáné Szondai Szilvia civil tanácsnok

A határozati javaslat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges.

Március utolsó napján ismét ülésezett a csepeli képviselő-testület. Mint kiderült, fellélegezhetünk, nincs veszélyben a csepeli HÉV. Legalábbis Borbély Lénárd polgármester állítása szerint, aki bár ismét nem vette napirendre a HÉV jövőjéről szóló előterjesztésünket, annyit azért hozzáfűzött az anyaghoz, hogy szó sincs arról, hogy a HÉV villamossá alakításának terve ellentétben állna a Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójában szereplő Észak-Déli regionális gyorsvasút (5-ös metró) megvalósításával. Valójában a két dolog párhuzamosan megvalósítható és ő személyesen támogatja is az 5-ös metró tervét.

Nem vagyok persze közlekedési szakember, de azért elég nehéz elképzelnem, hogy miután a jelenlegi pályaszakaszt felhasználva villamossá alakítják a HÉV-et, hol fog közlekedni Csepelen az 5-ös metró néven ismert regionális gyorsvasút, de biztos csak nekem nincs elég képzelőerőm.

Mindenesetre a polgármester előadta szokásos stand up számát. Mivel nem került napirendre a javaslat, valójában csak ő beszélhetett a dologról, megakadályozva, hogy az ellenvélemények is elhangozhassanak. Így történhetett meg, hogy a van sapka, nincs sapka helyzetbe kerültem. Legutóbb ugyanis azért nem tudtam bemutatni az általunk eddig összegyűjtött majd 3000 tiltakozó aláírást, mert a rendkívüli ülésen levették napirendről a kérdést, most viszont azzal jött a polgármester, hogy nem érti, miért nem csatoltam az előterjesztéshez az aláírásokat. Ez utóbbi megjegyzésével valójában az adatvédelmi jogszabályok megsértésére buzdított, hiszen az általunk gyűjtött adatokat a szabályok szerint nem adhatjuk ki harmadik személynek és ezt neki pontosan tudnia kell. (Testületin is csak a paksamétákat mutattam volna meg nem az egyedi adatokat).

Az ülés során még többször volt alkalmunk a polgármestert hosszasan hallgatni, mikor kifejtette álláspontját egy-egy ügyben, természetesen anélkül, hogy erre reagálhattunk volna, mert Csepelen így működik a demokrácia.

Így történt az újabb két iskolában megvalósítandó, MLSZ által támogatott műfüves pályák kapcsán is. Újabb 20 millió Ft-ot szavazott meg erre a testület, amivel már sok tízmillióra emelkedett a focipályák építésének költsége, ha pedig hozzászámoljuk, hogy az önkormányzat csak önerőt biztosít, akkor kijelenthetjük, hogy bőven 100 millió Ft felett járnak Csepelen is a futballberuházások. Persze nem a csepeli stadionra költ a fideszes városvezetés, hiszen az nem megfelelő kezekben van, ezért inkább tízmilliókat költ saját fociklub megszervezésére. Szóvá is tettem, hogy aránytalanul sokat költenek a focira, miközben van olyan sportág, amelynek képviselői milliós bérleti díjakat fizetnek az önkormányzatnak. Ráadásul ennek a 20 milliónak is lenne jobb helye az iskolában, hiszen az intézmények jelentős része igencsak lerobbant állapotban van. Meg is kaptam rögvest a beszólást Borbély Lénárdtól, hogy nem érti, egyszer kockás ingben tüntetünk, máskor meg nem támogatjuk, hogy fejlesszék az iskolákat. Ekkor még nem tudtam elmondani a véleményemet erről.

Napirenden volt az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetői jutalmazása is. Természetesen mindhárom cég esetében teljesülni látták a prémiumfeladatokat és kifizették a maximális jutalmat a 3 vezetőnek. Én ugyan elmondtam, hogy a szabályzatok szerint a prémiumfeladatoknak „a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt” kell takarnia. Szerintem ez több esetben sem teljesült, hiszen például egy városfejlesztési cégnek nyilván feladata kapcsolatot tartani a helyi cégekkel és érdekképviseletekkel, és más részfeladatok sok mindennek nevezhetők, de objektívnek semmiképpen nem, de nem meglepő módon nem értettünk egyet a fideszes többséggel.

Volt még egy csepeli iskolákat érintő előterjesztés, ami informatikai eszközök beszerzéséről szólt. Itt a vita során ismét előkerült, hogy az ellenzéki képviselők hol tiltakoznak a KLIK ellen, hol meg nem támogatják, hogy az önkormányzat pénzt áldozzon az intézményekre. Ekkor végre elmondhattam, hogy bár érteni vélem Borbély Lénárd szándékait és persze végtelenül kényelmes az oktatással kapcsolatos tiltakozást leegyszerűsíteni, érdemes lenne kicsit jobban utánanéznie a tiltakozók érveinek, mert ez a dolog sokkal összetettebb annál, minthogy ki veszi meg a számítógépet az iskolába. Az értelmetlen teljes központosítás, a tankönyvválasztás szabadsága, a pedagógusok és a gyermekek leterheltsége és még sok más tényező miatt tiltakoznak most már hónapok óta több tízezren, ezt nem kéne elfelejtenie a tisztelt fideszes képviselőknek. Ahogy azt sem, hogy a kutatások szerint a társadalom döntő többsége egyetért a pedagógusok által felvetett problémák létezésével.

Érdekes színfoltja volt még ennek a napirendnek a polgármester önmagát leleplező megszólalása, amikor kifejtette, hogy a központosítás előtt 3,5 milliárd forintba került az oktatás az kerületnek, amiből az állam csak 1,1 milliárdot adott, tehát majd 2,5 milliárd Ft a csepeliek pénzéből lett elköltve erre. A központosítás tehát rengeteg terhet vett le az önkormányzat válláról. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy az úton-útfélen hangoztatott takarékos gazdálkodásnak jóval kevesebb köze van a jelenlegi kedvező pénzügyi helyzethez, mint állítják. A valóság ezzel szemben, hogy az iskolák elvétele évi több mint 1 milliárd forinttal javította a költségvetést. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az elmúlt években évi több százmillióval növelte a Fidesz a kivetett adókat, akkor még inkább kilóg a lóláb. Ez majd jusson legközelebb az Önök eszébe is, amikor a következő önfényező tájékoztatást kapják Borbély Lénárdtól és csapatától.