Ezekkel a Tarlós Istvántól származó szavakkal intette le Borbély Lénárd csepeli polgármester a túl sokat kérdező ellenzéki képviselőket a testület legutóbbi ülésén. Hasonló megjegyzések mellett azonban azt is bizonygatta, hogy ő a csepeliek érdekében konstruktív együttműködésre készül az egész testülettel. Vajon melyik énje fog felülkerekedni az elkövetkező öt évben?

Egyelőre a kettősség és ezáltal a kételyek jellemzi a nemrég felállt új önkormányzati vezetés munkájának megítélését. Tény, hogy az előző ciklushoz képest történtek előrelépések rögtön a kezdettekkor, azonban azt is tudni kell, hogy az alapvető demokratikus normákat tekintve igen mélyről kellett indulni Csepelen. Hiszen ki ne emlékezne arra, hogy 2011-ben Németh Szilárd vezetésével és a jelenlegi polgármester támogatásával nemes egyszerűséggel kitették az ellenzék nagy részét az önkormányzat bizottságaiból. Csak az LMP és a Jobbik egy-egy képviselője maradhatott (igaz, ők elnöki tisztséget tölthettek be), így a bizottsági tagoknak csak egy kilencede lehetett ellenzéki. Nehezen nevezhető ez demokratikusnak, amikor az ellenzék részaránya a testületben egy harmados volt. A másik példa pedig a testületi ülések problémája. A ciklus közben a Fidesz úgy döntött, elég egy évben 6 rendes ülést tartani, aminek egyenes következménye volt, hogy 4 év alatt több mint 50 rendkívüli ülést kellett tartani, ami szintén nem nevezhető a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetőnek. Több mint érdekes volt ezek után, hogy Borbély Lénárd visszautasította az előző vezetés antidemokratikus működésére vonatkozó felvetést, de támogatta, hogy javítsuk ki ezeket a hibákat.

Ilyen előzmények mellett persze örülni lehet annak, hogy most az ellenzék nagyobb szerepet kap a bizottságokban és a tanácsnoki helyeket illetően, de még így is messze elmarad a választáson elért eredmény alapján arányos elosztástól. Ez egyébként annak fényében is különös, hogy más Fideszes vezetésű kerületekben nem ritka, hogy korrektül betartják az arányosság elvét. Még két témában engedett a többség, egyrészt 10-re növeltük a rendes ülések számát egy évben, remélhetőleg ezzel csökkenteni lehet a rendkívüli ülések számát. A másik, hogy a korábbi szabályozás egyértelműsítésével biztosítja az SZMSZ minden bejutott párt részére a külön frakció alapítását.

Az önkormányzati honlap beszámolója is megemlíti, hogy kedvező változások történtek az SZMSZ-ben, a baloldali pártok képviselői mégis tartózkodtak a szavazásnál. Ha Borbély Lénárd szavaiból indulunk ki, miszerint az ellenzék módosító javaslatainak 90 %-át elfogadták, még jogos is lenne felénk a kritika, csakhogy ez egész egyszerűen nem igaz. A valóság az, hogy a javaslataink többségét elutasították és gyakorlatilag csak a fent említett néhány kérés lett elfogadva.

Mi ugyanis javasoltuk, hogy újra legyen napirend előtti felszólalásra lehetőség. Ezt nem fogadták el, a polgármester arra hivatkozott, hogy amíg volt ilyen, senki nem élt vele, így értelmetlen a bevezetése. Kértük, hogy a közmeghallgatás ne az aktuális polgármester egyszemélyes előadása legyen, hanem legyen lehetőség ott is a vélemények ütköztetésére. Sajnos nem talált támogatásra a Fideszben. Ahogyan az sem, hogy a rendkívüli testületi ülés napirendjére utólag ne lehessen felvenni új előterjesztéseket, csak azokat tárgyaljuk, ami az eredeti meghívóban szerepelt.

Felvetettük, hogy illene a testületi ülések tanácskozási joggal rendelkező meghívottjainak listájára felvenni a csepeli (és soroksári) egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt. Ezt azzal a cinikus megjegyzéssel utasították el, hogy sértő lenne az összes többi képviselővel szemben, ha a csepelit előnyben részesítenénk, ezért az került bele az SZMSZ-be csak, hogy országgyűlési képviselő. Mondjuk, én elég nagy különbséget érzek a csepeli választópolgárok akaratából a parlamentben dolgozó dr. Szabó Szabolcs és például a Fidesz lista 49. helyéről bejutott dr. Molnár Ágnes között a csepeli ügyekben való illetékesség tekintetében. De úgy tűnik, a helyi Fidesz nem merte vállalni, hogy a tavasszal csak listáról bejutott Németh Szilárd hátrányosabb helyzetbe kerüljön bármilyen apró tekintetben is, mint Szabó Szabolcs.

 Emellett sajnos még olyan változtatások is bekerültek az anyagba, mint a helyben szokásos meghirdetés időtartamának lerövidítése 15-ről 5 napra, illetve a rendelettervezetek társadalmi véleményezésének 10-ről 5 napra csökkentése. Kérdésemre, hogy ezekre miért van szükség, a jegyző úr azt válaszolta, az elmúlt években elenyésző számú vélemény érkezett, ezért felesleges hosszabb időszakot hagyni. Ez számomra megint kicsit megkérdőjelezi a Fidesz demokratikus elköteleződésének komolyságát. Az, hogy valamilyen jogosultsággal nem élnek rendszeresen a képviselők (napirend előtti) vagy a választók (rendelettervezet véleményezése), talán még nem kéne, hogy automatikusan a megszüntetésüket vagy csorbításukat kezdeményezzük. A végén még úgy járunk, hogy az egyre alacsonyabb választási részvétel miatt úgy dönt a kormány, hogy nem ír ki választásokat, mert hát nincs rá igény a társadalomban.

Fenti okok azok, amik miatt én például tartózkodtam a szavazásnál, illetve még egy, ugyanis módosító javaslataim lettek volna, de sajnos egy félreértés miatt nem tudtam őket elmondani és később már a polgármester úr nem adta vissza nekem a szót.

Nagy cégek fizetik meg a kisvállalkozások teherkönnyítését

Az ülés fontos témája volt még az önkormányzat építmény- és telekadóra vonatkozó rendeletének módosítása. Az előterjesztés szerint a munkahelyteremtés és az adócsökkentés volt a fő cél a javaslat elkészítésekor. Mivel ennek csak félig sikerült megfelelni és összességében nő a kerületi cégek adóterhelése, ezért szintén nem tudtam jó szívvel támogatni a javaslatot.

Természetesen messzemenőkig egyetértek, hogy a kisvállalkozások terheinek csökkentése jó cél és fontos szerepet kell szánnunk nekik a kerület fejlődése szempontjából. Azt viszont a jelen helyzetben nem tartom szerencsésnek, hogy ezt a csökkentést valójában a nagyobb cégekkel fizettetik meg. Míg ugyanis a kicsiknek adott építményadó kedvezmény nagyjából 29 millió forintot tesz ki, Ludas Matyi módjára ezt majdnem háromszorosan verik le a nagyobb cégeken adóemelés formájában, akiknek 73 millióval többet kell fizetniük a tervek szerint. A telekadó terén is hasonló helyzet áll fenn, ennél a tételnél egyébként 1000 m2 feletti telek esetén 20 %-kal nő az adó mértéke.

Több szempontból is kifogásolható szerintem ez a döntés.

1. Úgy vélem, a munkahelyteremtés szempontjából minden cégre építeni kell, a nagy cégek ebben a tekintetben ugyanúgy partnernek tekintendők.
2. Az utóbb időben az infláció gyakorlatilag a nullához közelít, ez nem indokolhatja az emelést.
3. Az elmúlt évben másról sem hallottunk, mint hogy a nagyszerű gazdálkodás miatt majd másfél milliárdos plusz van a költségvetésben, tehát szigorúan véve nincs adónövelési kényszerben az önkormányzat.
4. Bár Borbély Lénárd felemlegetett egy 2007-es 50 %-os adóemelést, amit ők elleneztek, arra nekem kellett felhívnom a figyelmet, hogy 2010 óta több mint 500 millió forinttal növelte a Fideszes önkormányzat Csepel cégeinek adóterhelését bevezetve a korábban nem létező telekadót is. A legnagyobb cégek esetében ez a mostani emeléssel együtt legalább akkora adóemelést jelent.

Ráadásul az ülés során még ellentmondásba is keveredett polgármester úr, egyszer azt mondta, hogy idén a gazdasági ágazatvezetővel már beszélgettek róla, hogy ilyen még soha nem volt, hogy több százmillió forint „felesleges” pénze van az önkormányzatnak és a választási év ellenére nem tudják elkölteni, majd a rendőrségnek megítélt támogatás kapcsán visszautalt az adóügyi vitára, hogy azért kell emelni az adókat, hogy ilyen támogatásokra jusson pénz.

Egy szó, mint száz, a kicsiknek szánt csökkentéssel egyetértettem, de a nagyok terhelését nem növeltem volna tovább. Ez utóbbit próbálta úgy beállítani Borbély Lénárd, mintha én a Tescot akarnám adócsökkentéssel támogatni, de erről természetesen szó sincs.

Volt még egy alkalom, amikor a nagy együttműködési szándékát kifejezendő, polgármester úr egy kérdésemet eléggé szabadon értelmezte. Megkérdeztem, hogy az évi 126 millió forintos rendőrségi támogatás keretében nem tervezik-e, hogy a térfigyelő kamerák felügyelete visszakerüljön a rendőrségre, mert hozzáértők véleménye szerint ezzel hatékonyabb bűnüldözés valósítható meg. Ezzel kapcsolatos mondandójában úgy fogalmazott, mintha én a 126 millió helyett csak a korábban a térfigyelők felügyeletéért fizetett 60 milliót akarnám a rendőrségnek adni, ami szintén nem felel meg a valóságnak. Természetesen megszavaztam a támogatási javaslatot.

Mint szociális bizottsági tagot, beválasztottak engem is a Bursa Hungarica ösztöndíjakat megítélő ad hoc bizottságba.

Sok olyan döntés volt, ami csak formai jellegű volt, például vízi közművek kötelező átadása a Fővárosi Önkormányzatnak, voltak, amik vita nélkül egyhangú támogatással elfogadásra kerültek, például KLIK támogatás, bölcsődei és óvodai tisztasági csomagok támogatása, étkezési térítési díjak változatlanul tartása, stb.

Néhány sürgősségi napirend is felvételre került, ezek közül a Csepeli Városgazda Zrt. és a Csepeli Városkép Kft. igazgatói számára történő prémiumfeladat kitűzését nem tartottam elég komoly pluszfeladatnak részükre, ezért ennél a pontnál is tartózkodtam, mint ahogy a frissen kinevezett aljegyző asszony részére történő térítésmentes autóhasználat szavazásánál is.

A legfontosabb témák, adóügy, szmsz, rendőrségi támogatás hozzászólásra késztettek engem és néhány másik képviselőtársamat is. Minden igyekezetem ellenére úgy tűnik, nem sikerült meggyőzni Borbély Lénárdot, hogy valódi érdeklődés és jobbító szándék áll a mondandóm mögött. Demokratikus elköteleződés ide, együttműködési hajlam oda, kapott az ellenzék tőle több olyan kijelentést (mint például ennek a bejegyzésnek a címe is), ami azt bizonyítja, hogy szerinte csak azért kérdezünk, hogy kötözködjünk, tulajdonképpen csak színjátékot játszunk, és ezzel csak hátráltatjuk az egyébként kizárólag a közjó érdekében serénykedő és a kérdéseivel, felszólalásaival az ülést nem megzavaró Fidesz többség munkáját. Éppen ezért nem tudom hova tenni ezt a kettősséget, ami az ülést jellemezte. Ugyan bízom benne, hogy a polgármester úr valóban a konstruktív együttműködés híve, viszont azt gondolom, hogy ehhez neki is le kell vetkőznie elődjének stílusát, amely a folyamatos odamondásokkal, gúnyos megjegyzésekkel eleve lehetetlenné teszi az értelmes párbeszédet.

Végül azért egy bizakodásra okot adó momentumot is említenék. A jövő évi munkatervből hiányoltam a kerületi civil szervezetek pályázati kiírásával és támogatásával kapcsolatos előterjesztéseket, ezért javaslatot tettem, hogy ezek is kerüljenek bele a testületi ülések pontjai közé. Ezt is és egy jövő év elején esedékes, az idei közmunkaprogram alapos értékelését lehetővé tevő napirendi pont felvételét is befogadta Borbély Lénárd, így ezek tárgyalásra fognak kerülni. Ezért külön köszönet illeti és remélem, hogy a továbbiakban is lesznek olyan esetek, amelyekben a nemes szándékok tettek formájában is bizonyítást nyernek.