Rendkívüli testületi ülést hívott össze péntekre Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere. A Csikó sétányon található volt általános iskola ingatlanjának megvásárlása lesz napirenden. Bár a polgármester hajléktalan- és menekültszállással riogatja az embereket, valószínűleg sokkal érdekesebb annak a Pércsi 37 Kft.-nek a tulajdonosi háttere és kapcsolatai, amelytől meg akarják vásárolni az ingatlant.

Csepelen ugyan a legtöbben kívülről fújják, mégis érdemes pár szót áldozni a volt Görgey Artúr Általános Iskola történetére. Az iskolát 2003-ban zárta be az akkori önkormányzati vezetés. 2007-ben egy telekcsere ügylet nyomán került az Ibiza Építő Kft tulajdonába, mely lakóparkot akart építeni az iskola helyén. Ez végül nem történt meg és az épület állaga folyamatosan romlott, egészen addig, míg az említett cég felszámolás alá nem került.

Ekkor a felszámoló nyilvános pályázatot hirdetett az ingatlan értékesítésére, melyen a csepeli önkormányzat is indult, de a fentebb említett Pércsi 37 Kft magasabb ajánlatával megszerezte az épület tulajdonjogát. A pénteki ülésre készített előterjesztés szerint a cég munkásszállót, szociális otthont létesítene, meg is kereste ez ügyben az önkormányzatot. Erre született a gyors reakció és ha a testület megszavazza, az önkormányzat ismét megkísérelheti az ingatlan megvásárlását, de már az új tulajdonosról.

A történet egyik furcsasága, hogy miért kell ilyen rohamtempóban döntést hozni, hiszen szeptember 28-án, jövő csütörtökön amúgy is lesz testületi ülés, akkor is szavazhatnánk erről. A másik, hogy miért érezték szükségét a hisztériakeltésnek, amikor hajléktalanszállóval, sőt menekültszállóval riogatják az embereket.

„Az új tulajdonos levelet juttatott el Borbély Lénárd polgármesterhez. Ebben arról számoltak be, hogy szociális célú hasznosítást terveznek az ingatlanon. Ebbe a munkásszállón, szociális otthonon, vagy más szociális rászorulókat támogató intézményen kívül akár hajléktalan szálló vagy menekültszálló is beleférhet.”- írja a csepel.hu.

Sajnálatos módon az előterjesztés nem tartalmaz semmilyen konkrét információt arról, hogy az önkormányzat mekkora vételárat ajánlott fel, illetve a Pércsi 37 Kft. végül milyen összeget fizetett az ingatlanért. Reméljük, hogy a pénteki ülésen választ kapunk ezekre a fontos kérdésekre, mert ezek hiányában nem lehet felelős döntést hozni az ügyben.

Mi áll valójában a történet hátterében?

A legfurcsább mégis az, hogy a tulajdont megszerző Pércsi 37 Kft-nek milyen tulajdonosi háttere van és milyen kapcsolata a csepeli önkormányzattal. A nyilvános cégadatok szerint a Kft.-nek Debrecenben van a székhelye és egy bizonyos Gulyás János és neje a tulajdonosa. Kicsit utánajárva a dolgoknak, kiderül, hogy sok kisebb-nagyobb cég tulajdonosai ők, tüzépek, ingatlanok, szállodák vannak a tulajdonukban.

Egy újságcikk jellemzése szerint Gulyás János több mint 20 éve működteti tüzép telepét, kiterjedt cégbirodalommal rendelkezik, ingatlanokkal üzletel, szállodát és irodaházat épít, úgyhogy Debrecen egyik erős embere.

Tovább keresve az Átlátszó blog egyik cikkére találhatunk, mely szerint Gulyás egyik cége (GSV Kft.) is azok közé tartozik, melyek annak ellenére kaptak EU-s pályázati pénzeket, hogy tulajdonosaik között offshore cégek is vannak.

"Náluk sikeresebb pályázó volt a cégadatokban főtevékenységként fa-, építőanyag- és szaniteráru-nagykereskedelmet megjelölő, debreceni GSV Kft., akik 886 millió forintot nyertek. Tulajdonosai a kassai Gulyás János és felesége, a debreceni Pércsi 37 Ingatlanforgalmazó Kft., illetve a kassai székhelyű Debrentium s.r.o.. Ez utóbbi cég a 2008 és 2011 között tulajdonos liechtensteini Aventon Anstalt helyét vette át."- írta az Átlátszó 2013-ban.

Az is érdekes, hogy ennek a bizonyos GSV Kft-nek egyik tulajdonosa épp a Pércsi 37 Kft. Mindenesetre a mai magyar viszonyok között nehezen képzelhető el, hogy úgy nyertek el ilyen hatalmas támogatást, hogy ne lenne megfelelő kapcsolatuk az épp hatalmon lévő Fidesz felé. Ezt támasztja alá az a tény is talán, hogy Gulyás cégeinek egyikét (a Debreceni Energia Centrum Kft.-t) például egy debreceni önkormányzati cégtől vásárolta meg 2014-ben.

És hogy mindennek mi köze van Csepelhez?

Annyi mindenképpen, hogy Gulyás számtalan gazdasági érdekeltségeinek egyikében (TAKARÉKFAKTOR Követeléskezelő és Faktoring Szövetkezet) igazgatósági tagtársa egy bizonyos Nagylaki Kálmánnak. Aki történetesen tanácsadóként, közreműködőként megbízási szerződéses viszonyban állt 1 évig a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.-vel, ami ugyebár a csepeli önkormányzat tulajdona.

A feladata pedig épp felszámolási eljárásokban értékesítendő ingatlanok felkutatása, az Önkormányzat vagy érdekkörébe tartozó harmadik személy által potenciálisan megvásárolandó ingatlanok kiválasztása, faktorcégek által értékesítendő követelések felkutatása volt. Illetve az ilyen eljárásokban pályázatok elkészítése, benyújtása, kapcsolattartás a felszámolókkal, faktorcégekkel. Mindezért havi bruttó 280.000 Ft megbízási díj illette meg őt.

Tehát Nagylaki Kálmánnak a csepeli önkormányzat cégének megbízásából pont olyan lehetőségek felkutatása és elősegítése volt a feladata, mint a Görgey iskola megvásárlása. Ehhez képest nem az önkormányzat tudta megvenni az ingatlant, hanem Nagylaki igazgatósági tagtársának cége, mert jobb ajánlatot adott.

Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy ezen a konkrét ügyön dolgozott-e személyesen? Ha igen, akkor komolyan felmerül a szerződés 3.6. pontjának megszegése, melyben a tudomására jutott információk titkos bizalmas kezelése van lefektetve. Ebben az esetben pedig önkormányzatunknak meg kell tennie a szükséges jogi lépéseket.

Ettől függetlenül további furcsaságok jellemzik az egész történetet. Elgondolkodtató, hogy az új tulajdonos levelének kézhezvétele után gyakorlatilag azonnal meg akarják vásárolni az ingatlant. Fel sem merül például, hogy vele tárgyalásos úton megegyezzen az önkormányzat a hasznosítást illetően. Furcsa az is, hogy egy ilyen tapasztalt vállalkozó (aki ráadásul feltehetőleg otthonosan mozog a jelenlegi hatalom köreiben) úgy vásárolt meg egy ingatlant, költött el rá több tízmillió forintot, hogy csak utólag jutott eszébe, hogy egyeztessen az önkormányzattal.  Szintén nehezen érthető, hogy a debreceni irodaházak, szállodák után miért szociális otthont, munkásszállót építene a területen, ami azért nem tűnik annyira nyereséges üzletnek. Bár levelében hivatkozik egy veresegyházi idősek otthonára, az interneten eléggé ellentmondásos információkat találtunk csak ennek létéről, megvalósításáról.

Ezek a tényezők, illetve a polgármester riogatása és az ügy gyors lezavarását biztosító rendkívüli ülés, olyan rossz érzést kelthet néhányakban, mintha itt valami nem lenne rendben. Mintha ez az egész történet csak valami színjáték lenne és a valódi szándékok a színfalak mögött lennének. Ha megtudjuk a szóban forgó összegeket okosabbak leszünk, de nagyon reméljük, hogy nem valamiféle ingatlanmutyi áll a háttérben, melyben a jólértesült vállalkozó kevés munkával sok pénzt tud majd zsebre tenni a csepeli adófizetők kárára.

Bízzunk benne!