Úgy tűnik, a politika sajátosságaiból fakad, hogy az ember bármit mond vagy tesz, mindig a viccbéli nyuszika szerepében találja magát, akit jól helybenhagynak, akár van rajta sapka, akár nincs. Nagyjából ennek feleltethető meg a többi politikai szereplő, de még a lakosság hozzáállása is tevékenységünkhöz. Ha arról beszélünk, hogy milyen elképzeléseink vannak Magyarország vagy például Csepel jövőjéről, akkor az a bajuk az embereknek, hogy nem vagyunk elég kemények, nem tiltakozunk elég hangosan a Fidesz ámokfutása miatt. Ha viszont megfogalmazzuk kritikáinkat, akkor legtöbbször azt kapjuk vissza, hogy mi is csak jártatjuk a szánkat, de nincs programunk, nem kínálunk megoldást a problémákra.

Tudom, a fenti problémakör nagyjából az idők végezetéig fenn fog maradni, mégis kísérletet teszek arra, hogy bebizonyítsam, nincs igazuk az örökké elégedetlenkedőknek. Vegyük például rögtön a lomizással kapcsolatban pár napja megjelent híreket. A fideszes kormánytöbbségnek sokadszorra sikerült egy létező problémát pusztán rendészeti kérdéssé degradálnia. Ki is mondja ma már a törvény, hogy aki a kihelyezett lomból bármit elvesz, az lop és ennek megfelelően igencsak súlyos büntetésre számíthat. Egyszerűen elképesztő, hogy a kormányzó erők ennyire egysíkúan látják csak a társadalmi problémákat és azok gyökeres megváltoztatása helyett ilyen pótcselekvésekkel fedik el azt, hogy tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy hosszú távon a társadalom többségének megelégedésére irányítsák az országot.

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a lomtalanítás jelenlegi rendszere sok kívánnivalót hagy maga után. Az utcák ilyenkor valóban szemétlerakóvá változnak és áldatlan állapotok között turkálnak az erre szakosodott csoportok a lomhalmazokban. Ezért mi is azt szeretnénk, ha változna a rendszer. Csak nekünk a Fidesszel ellentétben van némi elképzelésünk, hogy milyen módon lehetne ezt megnyugtatóan rendezni, amely ráadásul minden érintett megelégedésére szolgálhatna. Nem egy forradalmian új ötletről van szó, hiszen Európa szerencsésebb felén már jó ideje működnek ilyen megoldások.

Az egész rendszert csupán át kell alakítani oly módon, hogy a lomtalanításra a lakossági igények bejelentése után úgy kerül sor, hogy egy egyeztetett időpontban kimegy a teherautó az adott címre, és ott átveszi a lomtalanításra ítélt tárgyakat. Ezzel megelőzhetők a mai helyzetre jellemző áldatlan állapotok. Miután átvették a lomokat a lakosságtól, az egy úgynevezett reuse (újrahasználati) központba kerül, ahol szétválogatják hátrányos helyzetű munkások. A használható tárgyakat aztán megpróbálják értékesíteni, a többi tárgy jelentős részét anyagában újrahasznosítják és így csak elenyésző része kerül lerakókba, égetőkbe.

Olyan rendszer ez, amely minden érintett szereplő előnyére válik, ráadásul a környezet védelme is hangsúlyos szerepet kap az ilyen rendszereknél. Ha a mi feladatunk lenne a lomtalanítás kérdésének megoldása, ezzel próbálkoznánk, nem pedig a lomizók kriminalizálásával. Jó példa ez arra, hogy itt lenne az ideje, hogy a társadalmi döntéshozatal minden szintjén végiggondoljuk, mik azok a megoldások, amik valódi hasznot hoznak az embereknek és környezetnek egyaránt. Még nagyon sok ilyen ötletünk van, ezért is tartjuk magunkat zöld-baloldali pártnak, mert egyszerre próbáljuk kezelni a társadalmi igazságtalanság, elszegényedés problémáját és közben eredményt elérni a fenntarthatóság tekintetében is.