A daganatos kisfiú szülei a földön alszanak a kórházban, mert nem tudnak számukra elhelyezést biztosítani. Eközben Magyarország több tíz milliárd forintot költ stadionberuházásokra. Tényleg demagógia lenne azt követelni, hogy először a legsúlyosabb problémák megoldására költsön az állam?
A napokban vendégünk volt egy kedves ismerős nagyon-nagyon Kelet-Magyarországról. A feleség egy általános iskolában tanít, ő mesélte, hogy az egyébként igen hátrányos helyzetű gyerekek közül az egyik 8 éves kisfiúról kiderült, hogy agydaganata van. Bekerült kórházba és most a szülők bejárnak hozzá a "városba". Mivel nincs mód arra, hogy szobát biztosítsanak számukra, ha ott akarnak maradni éjszakára, akkor a gyermek ágya mellett a kövön kell aludniuk, mint valami hajléktalannak.
(fotó: humanszolgaltato.hu)
A dolog természetesen nem új keletű a magyar egészségügyben, biztos sokan hallottak már hasonló történetekről, engem mégis mélységesen elszomorított, hogy ma Magyarországon ilyen állapotok uralkodnak a kórházakban. Gondoljunk csak bele, egy kisfiú éppen az életéért küzd és a magyar állam, ahelyett, hogy a lehető legjobb körülményeket, biztonságot nyújtana neki, még arra sem képes, hogy egy ágyat adjon a szülőnek.
Azt gondolom egyáltalán nem demagógia, ha ilyen eseteket hallva felháborodásunknak adunk hangot. A jelenlegi kormány számtalan esetben bizonyította, hogy egyáltalán nem érzékeny polgárainak életminősége iránt. Állami cégek hetente kezdenek sok százmilliós óriásplakát kampányba, sok milliárd forintot költünk stadionépítésre és még sorolhatnánk a példákat. Miközben ilyen alapvető igényeket sem tudunk kielégíteni.
Természetesen nem kívánom senkinek, még a Fidesz vezetőinek sem, hogy hasonló helyzetbe kerüljenek. De örülnék, ha elgondolkodnának azon, vajon akkor is helyesnek tartanák-e 10 milliárdok elszórását, ha történetesen nekik kellene az éjszakákat a földön aludva tölteniük beteg gyermekük mellett. Mert könnyű kiállni a kamerák elé és zengeni a dicshimnuszt, hogy Magyarország jobban teljesít, esetleg néhány kellemetlen kérdésre elmúltnyolcévezni egy egészségeset. De megnézném, hogy egy-egy ilyen reménytelen helyzetben lévő szülőnek hogyan magyaráznák el szemtől-szemben, hogy azokra a stadionokra bizony nagyobb szükség van, mint egy ágyra a kórházban.
