A tavaszi zajos események után a nyár folyamán szép csendben kiépítésre került a csepeli egyesített óvoda struktúrája. Az önkormányzat persze kitett magáért és informatikai eszközöket is vásárolt az intézményekbe. Kérdés, mennyire örülnek ennek az óvodai dolgozók, ha közben lealázzák őket ilyen mondatokkal, ami az önkormányzat honlapján is megjelent: "A szervezeti átalakítás befejezésével az önkormányzat célja az, hogy az óvodákban ténylegesen pedagógiai munka folyjék, az adminisztrációval járó terhek ne kössék le az óvónők erőforrásait."
Nem jó ómen szerintem, ha az előzmények után, ilyen kijelentésekre ragadtatja magát a fideszes vezetés, hiszen az egész átalakítást is igen rossz szájízzel fogadták a dolgozók érthető okokból. Most, hogy elindult szeptemberben a tanév, érdemes áttekinteni, hogy a tavaszi nagyhangú döntéshozatal után, a viszonylagos csendben mik történtek eddig az óvodák háza táján. Hiba volna persze komolyabb következtetéseket levonni az egyesített óvoda működésével kapcsolatban, hiszen az, hogy a gyakorlatban hogyan fog teljesíteni a gigaintézmény, az elkövetkező hónapokban fog csak kiderülni. Mindenesetre információink szerint a csendes felszín alatt azért történnek meglepő és nem túl pozitív események is.
Említhetnénk rögtön a tagóvoda vezetői posztokra kiírt pályázat esetét. Amit ugyan kiírtak még júliusban, de valahogy mégsem sikerült minden tényezőt figyelembe venni, mert az intézményi dolgozók véleményezésére már nem maradt idő, így nem lehetett kihirdetni a pályázatok nyerteseit. Maradt az a szükségmegoldás, hogy a vezető 1 éves ideiglenes megbízásokkal töltötte be a helyeket és 1 év múlva ismét ki kell írni a pályázatokat. Figyelemre méltó, hogy miközben januártól folyamatosan borzolta a kedélyeket az egyesítés ügye és az önkormányzat elvileg gőzerővel készült a változásokra, senkinek nem tűnt fel, hogy gond lesz a pályáztatás időbeli lefutásával.
FEGYELMI A PIROS SZÍNNEK
Hierholczné Faragó Tünde intézményvezető asszony többek elmondása szerint valóban megpróbálja kicsikarni a vezetésből a szükséges infrastrukturális háttér létrehozását, ami természetesen becsülendő. Viszont több olyan visszajelzés érkezett hozzám, hogy adott esetben nem riad vissza a kemény lépésektől, még akkor sem, ha épp nincs igaza valamiben. Állítólag rögtön az első értekezletek egyikén már fegyelmiket akart osztani egyes intézményvezetőknek, amiért azok nem végeztek el valamilyen feladatot. Még szerencse, hogy sikerült vele megértetni, hogy bizonyos óvodákban nincs internet, így nem is értesülhettek a feladatról.
Hasonló történhetett az augusztus 31-ei évnyitó értekezleten, ahol némi értetlenséggel fogadta a pedagógiai program elfogadásának elmaradását, pedig beszámolók szerint nem volt utasítás arra vonatkozóan, hogy ezt mikorra kell megtenni, illetve ami még érdekesebb, tudomásom szerint valójában nem lehetett véleményezni a dolgozóknak az anyagot, csak elfogadni.
Szintén nem a pozitív légkör megteremtésének eszköze, hogy minden óvodai dolgozóval aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, a munkáltató jó hírnevének és jogos gazdasági érdekének védelmében. Persze védekezhetnek azzal, hogy a nyilatkozat tartalma a munka törvénykönyvében is rögzítve van, illetve korábban az SZMSZ-ek része volt. Viszont pont emiatt az egész nem szól másról, mint a dolgozók megfélemlítéséről. Ezzel is csak azt deklarálják, hogy markukban tartják az embereket és bárkit tönkretehetnek, ha éppen úgy hozza a helyzet.
Az mondjuk talán csak a rémhír kategóriába tartozik, hogy állítólag az intézmények felújításánál nem engedték a piros szín használatát, pedig elvileg szabad kezük lett volna a tagóvoda vezetőknek a kiválasztásban. Így végül sárga és narancssárga került felhordásra. Annyira azért a mi fideszes vezetésünk sem lehet kicsinyes, sőt szánalmas, hogy ilyen dolgokba beleszóljon. Bár a mai világban már semmin nem lepődik meg az ember, azon is csak egy kicsit, hogy egy óvodai állás elnyeréséhez Borbély Lénárd polgármester ajánlólevelére van szükség! (Ez ügyben intéztem is egy kérdést a jegyzőhöz, valóban így történt-e és ha igen, a polgármester milyen minőségében írt ilyet.)
NÉPTÁNC - KÜLÖNLEGES ELBÁNÁS
Az viszont biztos nem álhír, hogy "valami különös oknál fogva" az óvodai fakultációk közül a néptánc egyedi bánásmódban részesül. Ha minden igaz, az egyik értekezleten külön napirendi pontként is szerepelt, amikor is elmondták, hogy innentől kezdve csak az ÁMK-n keresztül lehet néptánc foglalkozást igénybe venni. Azóta persze már olyan információk is érkeztek, hogy egy-egy intézményben óvónők fognak ilyen foglalkozásokat tartani. Úgy tűnik, szép új világunkban sajnos a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, hanem azt, hogy ha elmondod a véleményed, akkor megtaláljuk a módját annak, hogy ellehetetlenítsünk Téged vagy akár a családod más tagját, ha úgy adódik. De ne is innen közelítsük meg a kérdést, nehogy valaki még azt gondolja, hogy csupán egyéni sértettség, önérdek vezérel a témával kapcsolatban.
Foglalkozzunk inkább azzal, hogy a szabályokra állítólag olyan nagyon odafigyelő vezetés szerint nem aggályos-e, hogy esetleg most olyan személyek fognak foglalkozásokat vezetni, akiknek nincs meg ehhez a megfelelő végzettségük (ez eddig szerződésben vállalt kötelezettség volt). Esetleg feltehetjük a kérdést, hogy ha eddig olyan nagy gond volt a fél négyes kezdés, akkor most miért engedélyezi mégis a fenntartó a szabályok módosítását. Illetve megfelel-e az általuk hirdetett "a gyermekek és a szülők semmit nem fognak érezni az egyesítésből" mondatnak, ha több száz gyerek kénytelen lesz ezután más foglalkozásvezetőt megszokni. Arról nem is beszélve, hogy vajon hányan járhatnak ezután néptáncra. Úgy hírlik ugyanis, hogy Hierholczné szerint csak nagycsoportosok számára kell a foglalkozás, a kisebbek nem vehetnek részt rajta, mert szerinte még nem való nekik. Persze, ha megkérdezett volna egy szakértőt, aki már 11 éve oktat óvodásokat néptáncra, megtudhatta volna, hogy 3 évesekkel is ragyogóan lehet bánni és haladni, sőt a néptánc fejlődésükre gyakorolt áldásos hatásairól is értesülhetett volna.
A PEDAGÓGUS MINDIG KITART
Azt egyébként a fentiektől eltekintve bátran kijelenthetjük, hogy a szülők és a gyermekek tényleg minimálisan érzékelik a változásokat. Ennek oka viszont az, hogy a dolgozók valóban mindent megtesznek, hogy ebből ne legyen feszültség és megoldják, amit csak lehet. A fenntartó önkormányzatot pedig láthatóan nem zavarja, ha egy tagóvoda vezetőnek vagy egy óvodatitkárnak ehhez akár 12 órát is kell dolgoznia.
(fotó:aranybanya.eu)
Az eddigi tapasztalatok nagyjából megfelelnek a várakozásaimnak. Nyilvánvaló volt, hogy a rendszer nem fog összeomlani és valószínűleg a kezdeti beakadások is megszűnnek idővel. Az viszont január óta változatlanul megválaszolatlan kérdés, hogy mitől lesz jobb, hatékonyabb a szakmai munka, amit a régi struktúrában ne lehetett volna kihozni az óvodákból. Addig is, míg erre választ kapunk, bízom benne, hogy komolyabb megrázkódtatások már nem érik a gyermekeket és a dolgozókat a továbbiakban. Utóbbiaknak jó munkát és kitartást kívánok, hiszen mint az önkormányzati újságból is tudjuk, végre ténylegesen pedagógiai munka folyhat az intézményekben! Én azért szeretném megköszönni nekik az elmúlt években elvégzett munkát is!