Nemrég jutott a tudomásomra, hogy a felszámolás alatt álló Ibiza Építő Kft. tulajdonában álló volt napközis tábort és a Görgey Általános Iskolát árverésre bocsájtja a felszámoló. Az ingatlanok igen leromlott állapotban vannak, viszont értékes helyen fekszik mindkettő. Főleg a volt napközis tábor területe, ami a Kis-Duna partján található. Nem tudom, a csepeli önkormányzatnál tudnak-e a dologról, ezért levélben hívtam fel Borbély Lénárd polgármester figyelmét a pályázati kiírásra. Javasoltam, hogy vizsgálják meg, nem volna-e érdemes megpróbálni megszerezni az ingatlanokat az önkormányzat részére.

Két héttel korábban írt kérdésemre 19-én az alábbi választ kaptam az önkormányzattól:

"Tisztelt Hudák János képviselő úr!

Kedves Apuka!

Köszönettel megkaptuk észrevételét az Erdősor-Festő utcai óvoda kivitelezésével kapcsolatban. Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni, hogy a jelenleg is zajló felújítási munkálatok, illetve azok várható befejezése nem veszélyezteti az őszi óvodakezdést és az ott folyó oktatási, nevelési munkát nem befolyásolja.

A munkálatok befejezésének tervezett határideje 2015. július 29-e volt, azonban a július 8-ai vihar miatt a kivitelezés véghatáridejét 2015. augusztus 10-re módosítottuk, amit a vállalkozó nem tudott tartani. Tekintettel arra, hogy a kivitelező a módosított határidőre sem fejezte be a munkát, az önkormányzat a szerződés szerinti kötbért érvényesíteni kívánja. (A vállalkozási szerződés és módosítása nyilvános.)

A munkálatokat az önkormányzat által megbízott műszaki ellenőr végzi napi rendszerességgel, továbbá a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Kft. is folyamatosan jelen van a helyszínen és egyeztet az intézményvezetővel, a kivitelezővel és a műszaki ellenőrrel.

Ugyanez a Silda Group Kft. kivitelező végzi a Rákóczi téri egyesített bölcsőde felújítását is. A vállalkozónak az elmúlt hetek időjárása követeztében jelentős mennyiségű plusz munkát kell elvégeznie – legutóbb hétfőn ázott be a bölcsőde több helyen – ezért haladnak a tervezettnél lassabb ütemben.

Természetesen amennyiben úgy ítéljük meg, hogy bármi új tényező felmerül, ami az oda járó gyerekek megfelelő és biztonságos elhelyezését veszélyezteti, megtesszük a szükséges intézkedéseket, így minden gyermekét oda járató csepeli szülő megnyugodhat.

Bízunk abban, hogy a felújított óvoda a szülők, a pedagógusok és főként a gyermekek számára is szebb, modernebb és biztonságosabb környezetté válik a kivitelezés befejezését követően.

Reméljük, válaszunkkal mind képviselői, mind apai aggályait sikerült eloszlatnunk!

Tisztelettel: 

Dobos Sára

kabinetfőnök-helyettes"

Tegnap az Erdősor-Festő utcai óvodában voltam, ahová kisebbik gyermekem is jár. Az intézményt nyár elején elkezdték felújítani, de látva a mostani állapotokat, számomra erősen kérdéses, hogy időben el fognak készülni a munkálatok. Ezért ma a polgármesterhez és a jegyzőhöz fordultam tájékoztatásért, hogy megtudjuk, mi a helyzet valójában.

Mint ismert, a tavaszi óvodaegyesítési botrány kapcsán „kampányolt” a vezetés a 300 milliós óvoda felújítási programmal. Az óvodákra fordított pénznek természetesen mindenki örül, függetlenül attól, hogy ennek és az egyesítésnek nem sok köze van egymáshoz. Az egyik felújítandó óvoda az Erdősor-Festő utcai, ahova történetesen az én kislányom is jár. Emiatt jártam tegnap az oviban, ahol sajnos a jelenlegi állapotok nem túl bizalomgerjesztőek.

Idén először a Festő szárnyat zárták be (június közepén), ahova mi is járunk, így annak a felújítása kezdődött meg először. A külső hőszigetelés egyébként már a nyári zárás előtt megkezdődött. Tudomásom szerint a Festő utcai résznek a két szárny váltásának idejére el kellett volna készülnie, ami július 20. környékét jelentette. Ehhez képest most, két héttel később sincs még kész az épület. Egyik szülőtársam elmondása szerint augusztus 9-re tolták a határidőt, de erősen kérdésesnek tűnik, hogy addig elkészülnek-e.

Jelenleg ezért még mindig az Erdősor utcai oldalon vannak azok a gyermekek, akik a nyári szünet alatt is oviba járnak. Szerencsére „csak” kb. 50 gyermekről van szó, így ők 2 csoportban elférnek, tehát az Erdősor utcai oldal egy részén is folyhatnak munkálatok. Ideálisnak persze nem mondható a helyzet, mert az erdősori szobákat a váltás előtt az óvónők már előkészítették a felújításra, hiszen azt gondolták, a Festő utca fogadja majd a gyerekeket ezután. A szobákat ezért lenylonozták, összepakolták, így most a használatban lévő 2 csoportszobában is adódnak kellemetlenségek bőven. Persze a dolgozók igyekeznek mindent megtenni, hogy a gyerekek ne érezzenek semmit a dologból, sőt az egyik szülő még egy párakaput is felajánlott ideiglenesen. Ennek ellenére nem csoda, hogy az állapotokat látva, néhány szülő eredeti terveivel ellentétben próbálja máshol elhelyezni még gyermekét, amíg kész nem lesz a felújítás.

Nehezíti a tisztánlátást, hogy szülői elmondás alapján az óvoda dolgozói sincsenek nagyon képben, nem tudják biztosan, mikor mi fog történni. A terepen dolgozó munkások nem tudnak rendes tájékoztatást adni, így nagy a bizonytalanság.

Bár a jelenlegi helyzet sem túl rózsás, sajnos félő, hogy sokkal rosszabb is lehet ennél. Alig több mint 3 hét múlva kezdődik a tanév és akkor már nem 50, hanem 300 gyermeket kell elhelyezni az intézményben. Egyelőre nehezen elképzelhető, hogy addigra minden felújítási munkálat befejeződik és lesz elég idő a kitakarításra, a csoportszobák fogadókésszé tételére. Ha pedig nem készülnek el, akkor hova fogják tenni a gyerekeket?

A fenti aggodalmak miatt tájékoztatást kértem a jegyzőtől, illetve a polgármester figyelmét is felhívtam a problémára. Remélem, sikerül megnyugtatóan rendezni a dolgot és végül alaptalannak bizonyulnak a félelmek. A következő kérdéseket tettem fel a jegyzőnek:

Tisztelt dr. Szeles Gábor Jegyző Úr!

Tudomásom szerint az Erdősor-Festő utcai óvoda felújítási munkálatai nem a megfelelő ütemben haladnak. A Festő utcai oldalnak július 20-ára el kellett volna készülnie, amikor a két szárnynak váltania kellett volna egymást, de ez a mai napig nem történt meg. Szülőtársak elmondása alapján kétségesnek tűnik, hogy a felújítás elkészül az augusztus végi kezdésig, amikor már nem 50, hanem 300 gyermeket kell elhelyezni az intézményben.

Kérem, tájékoztasson, hogy amennyiben valóban csúszás van a beruházásnál, ennek mi az oka. Jelenleg mi a határideje a Festő szárny elkészülésének, mi a felújítás befejezésének végső határideje? Az önkormányzat részéről ki és milyen gyakorisággal ellenőrzi a felújítási munkálatokat, azon belül az ütemezés betartását? Fennáll-e a veszélye, hogy az őszi tanévkezdésre nem készül el az intézmény? Amennyiben igen, milyen intézkedési tervet dolgoz ki az önkormányzat a helyzet kezelésére?

Végre megtartotta a beígért szülői tájékoztatót a csepeli önkormányzat vezetése az óvodák egyesítésével kapcsolatban. Majdnem három órán át tartott a program, melynek során Borbély Lénárd polgármester elnézést kért a szülőktől a korábbi nem megfelelő tájékoztatás miatt.

Pénteken én is részt vettem a csepeli önkormányzat által szervezett tájékoztató fórumon, amit a szülők részére tartottak. Facebookon írtam is róla, hogy valószínűleg nem leszünk sokan, mert nem igazán hirdették a dolgot. Így is lett, csak néhány ember vett részt, és ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, szándékosan titkolták a szülők elől, hiszen több óvodából is olyan visszajelzést kaptam, hogy nem is tudnak a fórumról a vezetők, dolgozók.

Borbély Lénárd polgármester mindenesetre azt mondta, hogy minden intézmény értesítve lett, illetve szülői hozzászólásra azt válaszolta, hogy kérte a munkatársait, hogy minden fórumon legyen meghirdetve ez az esemény. Később rákérdeztem, hogy akkor hogy lehet, hogy az önkormányzat hivatalos honlapjára nem került fel. Ekkor már úgy vélte, nem annyira fontos, hogy ott is megjelenjen, hiszen mégis csak az óvodákban kell tájékoztatni az érintetteket. Az időpontválasztást (péntek délután 5 óra, iskolai ballagások ideje) már meg sem említem, nyilván az sem kedvezett a létszámnak.

Sajnos forgalmi okok miatt az első részről elkéstem, így a prezentáció egy részéről, ami az új struktúrát mutatta be, lecsúsztam. Viszont láthattam a szokásos felújítással kapcsolatos bemutatót, a Városgazda műhelyében készülő Thomas fa gőzmozdonyról készült videót, amik persze nagyon jók, csak nem sok közük van az átszervezés kérdéséhez.

Az előadás végén időkorlát nélkül lehetett kérdezni a polgármestertől, aki minden kérdésre igyekezett megfelelni, bár nem igazán értem, hogy két alpolgármesterének, illetve a hivatal dolgozóinak miért kellett a színpadon végigülniük a 3 órás fórumot, ha szinte egyszer sem szólaltak meg közben.

Sok minden elhangzott kérdés és felelet formájában, ami már korábban is foglalkoztatta a szülőket, azt gondolom, hogy egyáltalán nem volt haszontalan az este ebből a szempontból. Bár több lényegi kérdésben változatlanul úgy látom, hogy nincs rá konkrét válasz, csupán bízhatunk benne, hogy talán jól fog működni a jövőben a rendszer. Ilyen például az adminisztráció kérdése, amivel kapcsolatban Borbély Lénárd elmondta, hogy amit lehet, majd a központban végeznek el, de erre semmi konkrétum nem hangzott el. Ebből nekem úgy tűnik, hogy ez egyelőre egy jól hangzó szlogen csupán, de még a vezetésben sem tudják valójában, mit lehet „kivinni” az ovikból és mi az, amit muszáj helyben elvégezni. Ugyanígy a tagóvoda vezetők leterheltségével kapcsolatban is elhangzott, hogy mindenhol lesz helyettes és majd váltott műszakban dolgozva ketten meg tudják oldani a feladatokat, de a napi működésre lefordítva ez még egyáltalán nem kézzelfogható.

Ami szerintem legfontosabb történése volt a fórumnak, hogy szülői hozzászólásra Borbély Lénárd polgármester elismerte, hogy az önkormányzat a döntéshozatal során hibát követett el. Azt mondta, „az elején a tájékoztatás az önkormányzat részéről nem volt megfelelő, ezért én elnézést kérek.”

Úgy vélem, ez nagyon fontos momentum. Egyrészt igazolja a többek között általam is folyamatosan hangoztatott érveket, mely szerint nem volt megfelelően előkészítve ez a döntés és így utólag talán érthetőbbé is válik, miért kardoskodtam folyamatosan amellett, hogy függesszük fel a folyamatot, amíg a megfelelő tájékoztatás és előkészítés nem történik meg. Másrészt azt is gondolom, hogy bár az elmúlt hónapok vitáit és néha tisztességtelen támadásait nem feledteti, mégis becsülendő, hogy a polgármester elnézést kért és elismerte, hogy hibáztak.

A beszélgetés folyamán ismét elhangzott, hogy az óvodavezetők és tagóvoda vezetők kéréseit, javaslatait mind elfogadták az egyeztetések során, kérdésre még arra is ígéretet kaptam, hogy az egyeztetésekről készült jegyzőkönyvek is hozzáférhetőek lesznek hamarosan. Összefoglalva úgy látom, hogy most a vezetés valóban törekszik arra, hogy a gyermekek és a szülők minél kevésbé érezhessék meg az átszervezés hatásait és erre akár többletforrásokat is hajlandó áldozni. Például óvodatitkárokból is több lesz, mint amennyit a törvény alapján az állam finanszíroz. Kételyeim leginkább azzal kapcsolatban maradtak, hogy tulajdonképpen mire is jó ez az egész, főleg az utólag tett engedmények után. Azon felül, hogy egy kézbe kerül majd az intézményhálózat egésze, nem sok értelme van, ráadásul azt még mindig jótékony homály fedi, hogy az állítólagos hatékonyságnövelés, illetve a pedagógiai munka fejlődése mitől fog bekövetkezni.

Innen nézve a legkézenfekvőbb célnak az tűnik, amit gyakorlatilag az egyik fideszes képviselő be is ismert fogadóóráján egy szülőnek, hogy nagyobb beleszólást akarnak az óvodák életébe. Hogy ehhez miért van szükség a teljes átszervezésre, miért okoz megoldhatatlan feladatot az önkormányzatnak, hogy külön-külön komolyabb felügyeletet gyakoroljon az óvodák felett, az örök rejtély marad számomra.

Mindenesetre úgy látom, nem volt hiábavaló az ügy napirenden tartása, illetve a szülők bátor kiállása, mert e nélkül lehet, hogy a fenti engedmények sem születtek volna meg. Az pedig, hogy mi lesz az átalakítás után, valóban a sokat emlegetett jó szándék vezérli-e majd a működést, csak a gyakorlatban fog eldőlni, hiszen tudjuk, a puding próbája az evés. A polgármester pedig arra biztatta a szülőket, illetve a pedagógusokat, hogy keressék őt, mondják el bátran a véleményüket a későbbiekben is.

Az biztos, hogy nem lehet hátradőlni, hanem ahogy azt Morovik Attila alpolgármester is kérte a szülőktől, figyelni kell az átalakítást és ha probléma adódik, jelezni kell, hiszen a mi gyerekeinkről van szó. Végül is erről kéne szólnia a demokráciának, hogy az emberek foglalkoznak az őket körülvevő környezettel és szóvá teszik, ha a közösség érdekeit sértő folyamatokat tapasztalnak. Ez az ő „feladatuk”, a politikusoknak meg az, hogy meghallgassák a kritikákat és képesek legyenek a korrekcióra, ha szükséges.

Tegnap este én is részt vettem a Királyerdei Művelődési Házban az egyesített óvodák vezetői pályázatán indulók bemutatkozásán (Hárman pályázták meg végül a posztot: Gugcsóné Nagy Judit, Győrffyné Kovács Ágnes és Hierholczné Faragó Tünde). Szülőként is érintett vagyok, de képviselőként is úgy éreztem, kötelességem jelen lenni, hiszen a döntést az érintettek véleményének kikérése után mégis csak a képviselő-testület hozza. Érdekes és tanulságos élmény volt számomra. Egyrészt örültem neki, hogy nagyon sok óvodapedagógus volt jelen, ráadásul a kérdéseknél igen aktívak voltak. Másrészt azt gondolom, jó személyesen is látni és meghallgatni a pályázókat, mert így a száraz pályázati anyagon kívül további benyomásokkal gazdagodhattunk az este után.

Kíváncsian várom a testületi ülést, amin eldől, hogy a három pályázó közül végül ki kap bizalmat az önkormányzattól. Egyben reményeimet is szeretném kifejezni, hogy a döntés során valóban figyelembe is veszik az arra jogosultaktól kapott véleményeket és nem csak a kötelező előírások rutinszerű végrehajtásáról fog szólni a dolog.

Mindenesetre a kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az új struktúrában a tagóvoda vezetők helyzete, feladatkörei, a helyettesítésük módja kulcsfontosságú lesz az egész rendszer működése szempontjából. Ebből a szempontból sajnos nem voltak megnyugtatóak a válaszok, jól látni, hogy a már hónapok óta ismételgetett aggályokra nincsenek valódi megoldások. A pályázók részéről elhangzott, hogy az első év bizony keserves lesz, amíg véglegesen ki nem alakul a feladatok leosztása (de gondolom, a gyerekek ebből semmit nem fognak érzékelni), más a felvenni szándékozott pedagógiai asszisztensek jótékony hatását emelte ki, amire viszont a megjelentek egyértelműen elmondták, hogy mivel ő nem lehet egyedül a csoportban a gyerekekkel, ez nem old meg semmit.

A jelenlévő pedagógusokat erősen foglalkoztatta a tagóvoda vezető váltótársának leterheltsége. Erős felzúdulást váltott ki az egyik pályázó kijelentése, miszerint a váltótársaknak (és, ha jól értettem az összes délutános kollégának) ezentúl 9-re kellene járnia minden nap. Itt az óraszámokkal kapcsolatban is akadtak némi bonyodalmak, amiket nem sikerült sajnos feloldani. A kérdéskörrel kapcsolatban aztán még az is elhangzott, hogy más kerületben (pl. a sokat hivatkozott XIII.) a rendszer bevezetése után nem sokkal, változtatni kellett a tagóvoda vezetők helyzetén, mivel rájöttek, hogy nem működőképes a dolog. Információim szerint máshol gyakorlatilag a szabályok „meghekkelésével” tudják le a vezető csoportban töltött óraszámát, ami véleményem szerint nem egy követendő irány az önkormányzat részéről.

Az is egyértelműen kiderült, hogy a leendő vezető rátermettségén kívül a legtöbb azon múlik majd, hogy a fenntartó önkormányzat mennyire lesz partner a felmerülő problémák, kérdések rendezésében. Hajlandó lesz-e a korrekcióra, ha szükséges, illetve áldozni fog-e anyagi értelemben a feladatok magas színvonalú ellátásához szükséges szakemberek alkalmazására például? Bár jelenleg még ott tartunk, hogy fűt-fát ígérnek, hogy minél simábban menjen az összevonás, kérdés, hogy később, amikor már kevesebb figyelem irányul a területre, hogyan fognak hozzáállni a kérésekhez. Hiszen az egész folyamat elején elég egyértelmű jelzést kaptak az intézményekből, hogy azok nem támogatják az egyesítést, mégis tűzön-vízen keresztül vitték az akaratukat.  

Bár tavaly év végén Borbély Lénárd még támogatta, hogy bekerüljön a testület munkatervébe a csepeli civilek pályázati támogatása, most, hogy napirendre kellett volna tűzni az előterjesztést, mégsem nyújtották be. Ugyanez történt egyébként korábban egy másik előterjesztéssel (a közmunkáról szóló beszámoló), amit javaslatomra felvettek a munkatervbe, de végül nem került a testület elé ilyen napirend.

Érdekes folyamatok zajlanak a csepeli képviselő-testületben az utóbbi hónapokban. Bár az ellenzéki képviselőknek elvben lehetőségük van például előterjesztéseket benyújtani, illetve a testület munkatervében szereplő napirendekhez javaslatokat tenni, a gyakorlatban kezd bebizonyosodni, hogy éppen csak a látszat kedvéért léteznek ezek a lehetőségek.

Legutóbb a május végi testületi ülésen a csepeli civil szervezetek részére történő pályázati kiírást spórolta meg Borbély Lénárd polgármester és csapata. Pedig november végén még támogatta a polgármester, hogy felvegyük a tervezett napirendi pontok közé ezt is. Kérdésemre, hogy miért nem kerül tárgyalásra a testületi ülésen, elmondta, hogy a munkaterv csak egy előzetes tervezet és az élet néha felülírja a terveket, ezért nem készítettek ilyen javaslatot, de egyébként vannak civil szervezetek, amelyek támogatásban részesülnek.

Ez utóbbi állítása persze megfelel a valóságnak, hiszen többször döntött már a testület ilyen támogatásokról. Viszont ezek csak néhány szervezetet érintenek, ráadásul elég aránytalan eltérések adódnak az ilyen ad hoc adományozások következtében. Így előfordulhat például, hogy a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar Alapítványának éves szinten 10 millió Ft-ot ad az önkormányzat, (de említhetnénk a Csepeli Kistáncos Alapítványt, amely évi 6 millió Ft-tal gazdagodott) míg más csepeli civilek egyetlen Ft-ot sem kapnak.

Éppen emiatt lett volna fontos, hogy olyan pályázati keretet is meghatározzon az önkormányzat, amelyre bármely csepeli civil szervezet pályázhat. Ha ez megtörtént volna, az némi bizalomra adott volna okot, hogy átláthatóbb módon születnek döntések a támogatásokról és nagy valószínűséggel több civil szervezetnek is jutott volna anyagi segítség. Úgy tűnik, a csepeli Fidesznek mégsem olyan fontos ez a terület és csak arra koncentrálnak, hogy a szívüknek kedves civileket minél jobban kipárnázzák az önkormányzat pénzével, amit én nagyon elkeserítőnek gondolok.

Ahogyan azt is, hogy az elvben létező ellenzéki jogok valójában semmit sem érnek, olyanok csak mint a népmesében az eszes lány ajándéka, amit Mátyásnak vitt is, meg nem is. Az ellenzéki képviselők által benyújtott előterjesztések többnyire megvitatásra sem kerülnek, mert Borbély Lénárd nem veszi fel őket napirendre vagy leveszik napirendről még az érdemi tárgyalás előtt. Legutóbb rendkívüli ülést is kezdeményeztünk több témával kapcsolatban, de érdekes jogértelmezést követően ezek közül csak egy szerepelt a napirendi pontok között.

Így mennek sajnos a dolgok, nálunk Csepelen. Mi pedig várjuk, hogy véget érjen a mostani "mi bármit megtehetünk" hozzáállás helyi és országos szinten is. Reméljük, utána mi is bizalmat kapunk majd a döntéshozatalban való részvételre és végre bebizonyíthatjuk, hogy kormányozni, várost vezetni úgy is lehet, hogy nem akarjuk egyfolytában földbe döngölni az ellenfelet. Hogy lehet partnerként tekinteni a másikra és valódi párbeszédet folytatni másokkal, különösen pedig a helyi civilekkel, akiknek a munkájára, lelkesedésére égető szükség lenne a mai magyar társadalomban.

Május 7-én megjelent a Csepel.infon a második írás is, mely az óvodai átszervezés kapcsán engem és feleségemet próbál lejáratni. Tekintsünk most el annak elemzésétől, hogy Ábel Attila alpolgármester miért azzal tölti az idejét, hogy a tulajdonában álló és részben szerkesztésében készülő Csepel.infon posztolgat például a képviselő-testületi ülés közben. Jelen esetben érdekesebbnek tűnik, hogy ha jól megnézi az ember, gyakorlatilag az egész lejáratókampány mondatról mondatra cáfolható és a végén nem marad belőle, csak a nagy semmi. Tudom, az öreg rókák azt mondják, az ilyen írásokkal jobb nem is foglalkozni, ezért nézzék el nekem, ha most az egyszer komolyan veszem a kérdést és érdemben reagálok az írottakra. 

Ugyan nem teljesen újoncként kezdtem meg tavaly októberben képviselői pályafutásomat, hiszen 2010-ben országgyűlési képviselőjelölt is voltam, illetve azóta is folyamatosan dolgozom a csepeli közéletben, mégis most először lettem választott képviselő. Igyekszem is a maximális energiát belefektetni a dologba és minél jobban képbe kerülni az előterjesztésekkel kapcsolatban is. Nem biztos, hogy ez mindenki szemében jó pont, de már olyan is volt, hogy maga a polgármester ismerte el a felkészültségemet, illetve a konstruktív hozzáállásomat.

Nem kellett azonban sok időnek eltelni, hogy a felszólalásaimmal feketelistára kerüljek, így hamar eljutottunk oda, hogy kis ízelítőt kaphattunk a helyi hatalmasoktól, hogyan is működik valójában a politika. Miután néhányszor felszólaltam az óvodák egyesítésével kapcsolatban, rögtön beindult ellenem a lejárató kampány, melybe nem túl elegáns módon egyből belekeverték feleségemet is, aki néhány óvodában is oktat néptáncot a kerületben.

A tények, a korrekt tájékoztatás nem játszottak szerepet írásaikban, csak az, hogy minél rosszabb színben tüntessenek fel minket. Így a megjelent cikkek valótlanságokat és durva csúsztatásokat is tartalmaznak. Ezeket fogom most számba venni, hogy láthassa mindenki, milyen módszerekkel dolgoznak a csepeli Fidesznél.

A Csepel.info április 30-án megjelent első cikke így kezdődik: „Az önkormányzat döntése alapján megkezdődött a csepeli óvodák felújítása és összevonása előtt a szervezeti és működési átvilágítás – értesült a Csepel.info.”

Fenti mondat miatt tájékoztatást kértem Csepel jegyzőjétől, kértem, hogy a kérdéses átvilágítással kapcsolatos dokumentumokat bocsássa rendelkezésemre. Május 7-én a következő választ kaptam: „A levelében említett, az óvodák átszervezésével kapcsolatos „szervezeti és működési átvilágítás”-ról nem rendelkezem információval. E tekintetben a többször hivatkozott Árop, illetve a dr. Szántó Tamás által készített tanulmányokról bírok tudomással.”

Magyarul már a cikkük legelején valótlanságot állítanak. Ezt a tényt az is megerősíti, hogy a mai napig semmilyen hivatalos értesítés nem érkezett hozzánk az állítólagos vizsgálattal kapcsolatban az önkormányzattól.

Csepel.info: „Információink szerint a politikus felesége pont ezeken a helyeken, a csepeli óvodákban és a Munkásotthonban tart táncórákat.”  Ennek kapcsán felhozzák, hogy élesen kritizáltam az önkormányzat Munkásotthonnal kapcsolatos átláthatósági törekvéseit. Ez a megállapításuk is bizonyítja, hogy a tények ismerete nélkül vagy azok figyelmen kívül hagyásával, pusztán politikai célból állítják össze írásaikat, hiszen feleségem már 3 éve semmilyen formában nem kötődik a Munkásotthonhoz.

Csepel.info: „mások pedig nem kaptak ilyen különleges lehetőséget. Lapunk információi szerint a többi külsős szabályosan, és esetenként magasabb áron bérelte a termeket.” Ez szintén nem felel meg a valóságnak. Több más foglalkozás is ugyanabban az időben kezdődik egyes óvodákban, ezt mi sem bizonyítja jobban az alábbi képnél, mely az egyik óvoda bejáratánál található:

Csepel.info: „Ezzel a jogszabály és a házirend megszegése mellett előnyhöz is juthatott”. Ez ugyancsak hamis állítás, mert a szerződéseket az intézmények készítették el. A kezdési időpontok az intézményvezetőkkel egyeztetve, a fenntartó jóváhagyásával, a gyerekek és a szülők érdekeit figyelembe véve lettek meghatározva. Feleségemet bérlőként semmilyen felelősség nem terheli a bérbeadó hatáskörébe tartozó szabályok betartásáért, így ő nem is követhetett el szabálytalanságot. Mivel a szerződések 7 alkalmanként megújításra kerültek, a fenntartónak számtalan lehetősége lett volna az általa problémásnak ítélt feltételeken módosítani, de ilyen sosem merült fel.

Csepel.info: „A politikusfeleség megtagadta a választ az adatkérésünkre.”

Szintén nem igaz. Feleségem a csepel.info kérésére az alábbi választ adta: „További kérdéseikre - mivel név nélkül írták a cikküket és a levelüket is - egy személyes találkozó keretében, amely alkalmával megismerhetem az újságíró urat/hölgyet, nagyon szívesen válaszolok!”

A Csepel.info úgy jelentette meg első cikkét, hogy nem keresett meg sem engem, sem feleségemet. Miután ő helyreigazítást kért, annak megtétele helyett 2 kérdést tettek fel neki:

Az első kérdést azonban a csepeli önkormányzatnak kellett volna feltenniük, mint adatkezelő szervnek, ahogy arról az adatvédelmi törvény is rendelkezik:

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és - személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását [Atv. 19. § (1) bekezdés].

A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.”

Második kérdésükkel kapcsolatos adatok viszont nem esnek a közérdekű adatok körébe, hiszen ahogy cikkükben is idézik az óvoda SZMSZ-ét „a fakultatív foglalkozást tartó személy és a szülő áll kapcsolatban egymással”. Ebből következően feleségem oktatásból származó bevétele nem közpénz. Megjegyzem még ezzel kapcsolatban, hogy a csepel.info írásaival párhuzamosan egy valódi újságtól is érkezett megkeresés az üggyel kapcsolatosan, melyre természetesen részletes választ adtunk. A közérdekű igénylés kérdését még azóta sem látták be, láthatóan nem értik mi a probléma név nélküli e-mailjeikkel:

Csepel.info: „A Csepel.info úgy tudja, hogy a működtetés átvilágításakor derült ki, hogy Hudák János balliberális képviselő felesége több óvodában is az egyik legfontosabb üzletfél a termek kiadásakor.”

Igazából talán szóra sem érdemes az eddigiek után, de hetente 5 foglalkozásról van szó (összesen 4 óvodában), így felettébb mulattató a „legfontosabb üzletfél” kitétel. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy korábban maga Németh Szilárd, illetve az ő nevében az akkori alpolgármester Borbély Lénárd is aláíróként szerepelt néhány szerződésen, még furcsább, hogy állítólag csak most, az óvodai botrány kirobbanása után 2 hónappal derült ki számukra, hogy feleségem több óvodában is oktat.

Röviden összefoglalva is látható, hogy a Csepel.info írásai tele vannak valótlanságokkal és szándékosan olyan vélelmezések, olyan sugalmazások vannak bennük, melyek alkalmasak magam, illetve feleségem rossz színben való feltüntetésére.

Mindez pedig „csupán” azért történik, mert önkormányzati képviselőként lelkiismeretesen igyekszem végezni a munkámat és (egyébként Németh Szilárd alakuló ülésen elhangzott Deák Ferenc idézete alapján) felszólalok, amennyiben úgy érzem, hogy előkészítetlen, helytelen döntések meghozatalára készülnek.

Cserébe pedig aljas lejárató kampány a jutalmam, ráadásul nemtelen módon nem is engem, hanem feleségemet támadják, aki azért tanít több csepeli óvodában, mert egyre több helyről keresték meg az intézményvezetők, hogy ott is tartson foglalkozásokat. Úgy vélem, ez igazolja, hogy kiváló szakmai munkát végez és a gyermekek is élvezik az óráit. Mindezt etnográfusi egyetemi végzettséggel és néptáncpedagógusi diplomával magas szakmai színvonalon, továbbá 10 éves szakmai gyakorlattal teszi. A foglalkozásokon a csepeli gyermekek a magyar nép hagyományaival és táncaival kerülnek egyre szorosabb kapcsolatba, amely egyre több szakember által is elismert módon segíti őket a megfelelő mozgásképességek, koordinációs készségek fejlesztésében, emellett a szociális fejlődésük, közösségi élmények szempontjából is kiváló kezekben vannak. Nemrégiben egy országos szakmai szervezet, a Táncház Egyesület éppen a gyermek táncházak ügyében végzett kiemelkedő munkáját elismerendő, szakmai díjra is jelölte, amelyről persze a csepel.info nem számolt be!

Múlt héten megkaptam a csepeli jegyzőtől a választ a rendkívüli ülésen feltett kérdésemre. Mármint, amit válasznak szántak, ugyanis érdemi előrelépés még mindig nem történt sajnos. Eközben Józsefvárosban is terítéken van az óvodák összevonása, de érdekes módon az ottani Fidesz alapvetően másként képzeli el az új struktúrát.

Április 16-án a rendkívüli képviselőtestületi ülésen tettem fel a kérdést, hogy hol található utalás az óvodák egyesítése kapcsán hivatkozott tanulmányban arra, hogy javasolnák az összevonást. A január 29-ei testületi ülésen megszavazott előterjesztésben ugyanis hivatkoznak az Európai Unió támogatásával készített szervezetfejlesztési átvilágításra és az akkor elkészült tanulmányokra. ( "A szakértői tanulmányok elkészültek, melyek alapján az Önkormányzat polgármestere és jegyzője 1/2014. (IX. 30.) számú együttes intézkedésben határozta meg az intézményi feladatellátás hatékonyságát és eredményességét növelő feladatokat. E... feladatok között szerepel az óvodák egy költségvetési szervbe történő összevonásáról szóló feladat meghatározása.")

Lelkes, újonc képviselőként el is olvastam ezeket és meglepő módon nem találtam az anyag készítőinek javaslatát az egyesítésre. Sőt, az én értelmezésem szerint, az összevonással pont ellentétes megállapítás szerepel benne:

"Az intézményi feladatellátás sturktúrája véleményünk szerint az önkormányzatban működőképes, közel optimális. Az intézmények által ellátott feladatok szervezeti keretei álláspontunk szerint további centralizálást nem igényelnek. Kisebb mértékű racionalizálást a hivatali szervezeti struktúra tekintetében javasolunk."

Lehet, hogy van, aki szerint ez nem olyan fontos kérdés, hiszen az önkormányzat a fenntartó, tehát tanulmány nélkül is dönthet természetesen az összevonásról. Viszont amellett, hogy az előterjesztés konkrétan hivatkozik a tanulmányokra, Borbély Lénárd polgármester ráadásul még rá is erősített erre a dologra, amikor azzal riogatta a testület tagjait, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatást, amennyiben a tanulmányban leírt javaslatokat nem hajtja végre az önkormányzat. Csakhogy, ha az anyagban nincs is ilyen javaslat, akkor nincs mit végrehajtani.

Mindenesetre az említett válaszban megpróbálkoznak a lehetetlennel, mármint a tanulmányból levezetni a polgármester és a jegyző együttes intézkedéséig vezető utat. Csak épp a lényeget tekintve megint ott tartunk, hogy homályos utalásokon kívül semmi konkrét, a tanulmányban szereplő szövegre nem sikerül hivatkozni. Így változatlanul kérdéses marad, hogy a polgármester vajon csak blöffölt, amikor a visszafizetési kötelezettséget előhozta vagy esetleg úgy hivatkozott az anyagra, hogy valójában nem is ismeri annak tartalmát. Egyik sem hangzik túl biztatóan sajnos.

További érdekessége az óvodai folytatásos teleregénynek, hogy információim szerint 2012/2013-ban készült egy anyag az összevonás kérdésében. Ebbe bevonták a a pedagógusokat, intézményvezetőket is. Az akkori végeredmény  az lett, hogy az egyesítés következtében felmerülő alapvető problémák miatt nem javasolták egy intézmény létrehozását, hanem összevonásokkal ugyan, de több intézmény lérehozását tanácsolták. Így a törvényekben meghatározottak alapján még több óvodai státusz is finanszírozható lett volna, ami biztosíthatná a hatékony működést és a rendszer nem vált volna fejnehézzé. Úgy tűnik azonban, sem akkor, sem most nem halotta meg őket a többség.

Végül még egy adalék a történethez. Némi fáziskéséssel Józsefvárosban is belevágtak a fideszesek az óvodák összevonásába és ott is egy intézménybe akarják összevonni az összeset. Viszont ott valahogy felismerték, hogy a rendszer nem fog úgy jól működni, ha a tagóvoda vezetőket csoportba rakják, így ők a kötelező óraszámaikat extra foglalkozások keretében tudják majd teljesíteni. Erre valahogy nem hivatkoznak a csepeliek, pedig nálunk az egyik legnagyobb félelem emiatt van, hiszen elég sok információ áll rendelkezésre arról, hogy a jelenleg tagóvodaként működő helyeken milyen nehézségeket okoz a tagóvoda vezető leterheltsége. Ha máshol meg tudják ezt oldani csoportvezetés nélkül, akkor nyilván Csepelen is lenne rá lehetőség, csak hiányzik hozzá az akarat.

Persze a mézes-mázos önkormányzati közleményekből tudjuk, hogy minden javaslatot befogadtak az óvodai dolgozókkal történő egyeztetések során, csak éppen erről semmiféle hivatalos dokumentum nem áll rendelkezésre. Azt az előterjesztésemet, ami pedig ezt az információs "deficitet" javasolta rendezni, még csak napirendre sem vette Borbély Lénárd polgármester. Így egyelőre megint csak egy ígéretünk van, hogy legkésőbb június 15-ig részletes tájéokoztatást kapnak a szülők, de sajnos tudjuk, hogy volt már rá példa, hogy a testületi ülésen elhangzottak üres szavak maradtak.

Bár a közelmúltban volt olyan ügy a csepeli képviselő-testület előtt, ami igen nagy vihart kavart és pont a jelenlegi vezetés kardoskodott a közpénzek átlátható elköltéséért, Borbély Lénárd polgármester mégsem vette napirendre a K-Monitor javaslatai alapján készült előterjesztésünket.

A tavaly őszi önkormányzati választásokkor egyike voltam azon képviselő-jelölteknek, akik aláírták a K-Monitor, a Transparency International és más civil szervezetek Ez a minimum! kezdeményezését. Lényegében azt vállaltuk, hogy megválasztásunk esetén kiállunk a lehető legnagyobb átláthatóság mellett és javaslatokat nyújtunk be a testületeknek ezzel kapcsolatban.

Az év elején a megadott szempontrendszer alapján megvizsgáltuk a csepeli önkormányzat működését. Amellett, hogy bizonyos területeken kerületünk példamutatóan teljesít (pl. a szerződések megtalálhatók az önkormányzat honlapján összeghatártól függetlenül), van még lehetőség az átláthatóság további növelésére. Ezért előterjesztést készítettem a testület február 26-ai ülésére, melyben a további lépések megtételét kezdeményeztem.

Sajnálatos módon azonban a polgármester még az ülés napirendjére sem vette fel javaslatomat. Az ülésen azt mondta, hogy örömmel tájékoztat, hogy Csepelen az átláthatóság tekintetében minden a legnagyobb rendben, hiszen minden szerződés megtalálható a honlapon, ezért nem indokolt a javaslatom tárgyalása. Pedig, ha alaposan elolvassa az általam készített anyagot, észrevehette volna, hogy a jeenlegihez képest további intézkedések megtételét javaslom. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az átláthatóságot inkább csak akkor tartják fontosnak, ha azzal zsarolni lehet vélt politikai ellenfelüket (esetünkben a Csepeli Munkásotthont), amivel én sem akkor nem tudtam és most sem tudok azonosulni.

Az előterjesztés szövege alább olvasható:

Tisztelt Képviselő-testület!

A közpénzek felhasználásának átláthatósága, valamint a közfeladatot ellátó szervek döntéshozatali folyamatai során érvényesítendő minél szélesebb körű transzparencia biztosítása az egyik legfontosabb önkormányzati érdek. E jogállami követelmények biztosítása során szükséges, hogy a helyi önkormányzat törekedjen a helyi társadalmi szervek, és lakosság részére minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítására.

Az Önkormányzat eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 37. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletében a törvényi kötelezettségen túlmenően további kötelezően közzéteendő adatkört, adatköröket határozhat meg.

A 2014. évi önkormányzati választások kapcsán civil szervezetek (K-Monitor, Transparency International, Atlatszo.hu) ajánlásokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a helyi önkormányzatok milyen módon tudnak eleget tenni a lehető legszélesebb átláthatósági igényeknek. A választások előtt 216 jelölt vállalta, hogy megválasztása esetén lépéseket tesz ezen a téren. A javaslatcsomag az alábbi elemekből épül fel:

1. Az önkormányzat költségvetése legyen elérhető közérthető formában az önkormányzat honlapján.
2. Minden önkormányzati testületi és bizottsági ülés napirendje, az üléshez készült előterjesztések, továbbá – az ülést követően – minden testületi vagy bizottsági ülés jegyzőkönyve legyen elérhető gépileg (elektronikusan) kereshető formában az önkormányzat honlapján.
3. Legyen elérhető minden, az önkormányzat, illetve intézményei, cégei által kötött szerződés, és ezek gépileg (elektronikusan) kereshető összefoglaló listája az önkormányzat honlapján.
4. Minden képviselő, polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata, valamint az önkormányzati cégek vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozata gépileg (elektronikusan) kereshető formátumban legyen elérhető az önkormányzat oldalán.

Az önkormányzati választások után a nevezett civil szervezetek megvizsgálták az egyes önkormányzatokat, mennyire felelnek meg az átláthatóság követelményeinek. A vizsgálat eredménye megtekinthető a következő linken: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FpU4c3n9FBXyAOND4d9I24cD0wog831M3JVnfGlqmtA/edit#gid=0

Úgy vélem, nagyon fontos, hogy Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata ezen a téren jó példával járjon elöl a többi önkormányzat előtt, ezért javaslatot teszek arra, hogy a Tisztelt Képviselő-testület további lépéseket tegyen ez ügyben.

Fontos megjegyezni, hogy kerületünk több szempontból példaértékű munkát végzett az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban, hiszen a polgármesteri hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények, gazdasági társaságok valamennyi szerződése összeghatártól függetlenül elérhető az önkormányzat honlapján.

Megvizsgálva a javaslatcsomagot, illetve Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának ez irányú tevékenységét, a minél szélesebb körű nyilvánosság és átláthatóság megteremtése érdekében az alábbi intézkedések megtételére lenne még szükség:

1. Az önkormányzat költségvetéséről minden évben készüljön az állampolgárok számára közérthető formában összefoglaló anyag, amely az önkormányzat honlapján elérhető.
2. Az önkormányzat, illetve intézményei, cégei által kötött szerződésekről készüljön gépileg (elektronikusan) kereshető összefoglaló lista
3. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek vagyonnyilatkozata is legyen elérhető az önkormányzat honlapján

Megfogalmazható célként továbbá, hogy az említett közadatok, információk az önkormányzat honlapján, egységes szerkezetben, könnyen kereshető módon megtalálhatóak legyenek a lakosok számára, illetve, hogy az önkormányzat szervezetében legyen olyan munkatárs (ún. Átláthatósági Biztos), aki a közzéteendő adatok nyilvánosságáért, a megfelelő tájékoztató anyagok elkészítéséért felelős.

Fentiekre tekintettel egy, az önkormányzati igazgatás számára aránytalan terhet nem jelentő, de valóban ügyfél- és felhasználóbarát nyilvánossági politika alapjait deklaráló elvi nyilatkozat elfogadását javaslom, valamint annak megvizsgálását, hogy milyen jogszabályi feltételek alapján lehetséges egy a közpénz felhasználásának átláthatóságát biztosító rendelet megalkotása.

 Budapest, 2015 február 17.

                                                                                   Hudák János

2015. április 30-án 14:21 –kor a Csepel.info, tudomásom szerint Ábel Attila fideszes csepeli alpolgármester tulajdonában lévő honlapon Óvodai felújítások és összevonás: kibújt az ellenzéki szög a zsákból? címmel közzétételre került egy bejegyzés. Ebben a cikk ismeretlen szerzője a csepeli óvodák egyesítésével kapcsolatban azzal vádol, hogy egyéni érdekek miatt ellenzem az összevonást, mivel feleségem néptáncot oktat az intézmények egy részében. Ráadásul indoklás nélkül azt sugallja, hogy szabálytalanul bérli ehhez a helyiséget és ezzel előnyt élvez más foglalkozásvezetőkkel szemben.

Sajnálatos, hogy a csepeli önkormányzat vezetése miután nem tudja érvekkel alátámasztani óvodaegyesítési tervét (hiszen még a mai napig sem kaptam érdemi választ a kérdésemre, hogy az egyesítést állítólag megalapozó tanulmányban hol található az összevonásra vonatkozó javaslat), a párbeszéd és az érintettek alapos tájékoztatása helyett a tervet ellenzők lejáratására fordítja energiáit. Először a tiltakozást szervező szülőket próbálták hitelteleníteni, most pedig rajtam a sor, hogy szándékaimat megkérdőjelezzék.

A cikk állításával ellentétben én az óvodák egyesítésével kapcsolatban egyedül a csepeli szülők és gyermekek érdekeit tartom szem előtt. Nem is szorul különösebb magyarázatra ez, ha figyelembe vesszük, hogy az érintettekkel folytatott egyeztetésekből egyértelműen kiderült, hogy sem a pedagógusok, sem a szülői közösségek nem támogatják az egyesítést, és mindössze 1 óvoda támogatta azt 11-ből. A képviselő-testület tagjaként csupán az ő véleményük tolmácsolását tartom feladatomnak.

Ráadásul a cikk szerzője folyamatosan csúsztat, mivel sem az nem igaz, hogy a felújításokat bárki ellenezte volna, sem az, hogy nem hangzottak el érvek a javaslattal szemben. A dühödt tiltakozással kapcsolatban pedig annyit érdemes csak megjegyezni, hogy pont én voltam az az ellenzéki képviselő, aki egyszer sem kérdőjelezte meg a vezetés jó szándékát és a viták során mindig azt kértem csupán, állítsuk le a folyamatot, amíg a vitatott kérdések megválaszolásra kerülnek, de nem utasítottam el az átszervezést.

Az etnográfusi végzettséggel és néptáncpedagógusi diplomával is rendelkező feleségemet érintő állításokkal kapcsolatban tudomásom szerint a gyermekek magyar néphagyományokra és néptáncra való oktatása az intézményvezetők felkérésére, az intézményekkel kötött bérleti szerződések alapján folyik, melyeket minden esetben jóváhagytak az önkormányzat jogászai is. Ezen felül az óvodákat felügyelő Gazdasági Szolgáltató Igazgatósághoz is kerül egy példány minden szerződésből, melyeket ráadásul 7 alkalmanként meg kell újítani. Éppen ezért nehezen képzelhető el, hogy egy esetleges szabálytalanság csak most, az óvodák egyesítése kapcsán derüljön ki. Nem tudok továbbá olyan körülményről sem, ami alapján másokkal szemben előnyt élvezne, a többi foglalkozásvezető is ugyanilyen feltételek mellett végezheti munkáját.

A leírtak fényében egyértelműen kimondható, hogy a megjelent cikk, csupán folytatása annak a rosszindulatú, a valóságot rendszerint elferdítő rágalomhadjáratnak, melyet Csepel fideszes vezetői az egyesítés elleni tiltakozókkal szemben indítottak, és amellyel folyamatosan kitérnek az általam legutóbb is javasolt részletes tájékoztatás, illetve párbeszéd elől.