Az óvodák egyesítésével kapcsolatos múlt hét csütörtöki rendkívüli ülésünkön Borbély Lénárd polgármester több olyan kijelentést tett, mely szerint az óvodai dolgozókkal folytatott egyeztetések eredményeképpen több javaslatot is elfogadtak az átszervezéssel kapcsolatban. Ez ugyan örömteli fejlemény, de sajnos a részletekről a mai napig nem kaptak tájékoztatást sem az óvodák egyesítését ellenző szülők, sem a képviselőtestület tagjai.

Ezért több érintetettel egyeztetve az alábbi előterjesztést nyújtottam be a polgármesternek. Úgy vélem, mindenki elemi érdeke, hogy a tisztázatlan kérdések megválaszolásra kerüljenek, ezzel pedig lehetőség nyíljon az önkormányzat és az egyesítést ellenzők közötti feszültségek enyhülésére és a higgadt párbeszédhez való visszatérésre.

Sajnos egyelőre úgy tűnik, Borbély Lénárd nem érzi úgy, hogy érdekelt lenne a vita rendezésében, mert tegnap már választ is kaptam, hogy nem kívánja napirendre venni a testületi ülésen a javaslatomat. Az ülésen még próbálkozni fogok, hogy mégis tárgyalásra kerüljön, de nem sok jóra számítok ezek után.

JAVASLAT

az óvodák szervezeti összevonására vonatkozó határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről, a szükséges tájékoztatások, egyeztetések lefolytatásáról

 Készítette:       Hudák János

                        képviselő

 Előterjesztő:    Hudák János

                        képviselő

 Az előterjesztő megtárgyalásra javasolja:

 Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság

Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság

 Törvényességi szempontból ellenőrizte:

Dr. Szeles Gábor

Jegyző

 A leadás időpontja:

2015. április    23.

                                                                                  Testületi ülés időpontja:

                                                                                  2015. április 30.

 Tisztelt Képviselő-testület!

2015. január 29-én tárgyalta a testület első körben a csepeli óvodák egy intézménybe történő összevonásáról szóló javaslatot és 18/2015 (I. 29.) számú Kt. határozatával támogatta az átszervezést. Ezután a 2015. február 26-i ülésen a testület elfogadta az átszervezésről szóló 71/2015 (II. 26.), 72/2015 (II. 26.) és 73/2015 (II. 26.) számú Kt. határozatokat.

Ezt követően 2015. április 16-án rendkívüli Kt.-ülés keretében a Kt.

1. a 166/2015. (IV.16.) Kt. számú határozattal módosította a 71/2015. (II.26.) Kt. számú határozatát (egyesítésre előkészített óvodák nevének felsorolása, pontosítások), továbbá

2.  167/2015. (IV.16.) Kt. számú határozattal módosította a 72/2015. (II. 26) Kt. számú határozatát (a             Csodakút óvoda névváltoztatása), majd

3. a 168/2015. (IV.16.) Kt. számú határozattal visszavonta a 73/2015. (II. 26.) Kt. határozatát (intézményvezetői pályázat), végül

4. elfogadta a 169/2015. (IV.16.) Kt. számú határozatot (új intézményvezetői pályázat kiírása).

A 04. 16-ai rendkívüli ülésen feltett kérdésre, melyben az ÁROP keretében meghirdetett „Szervezetfejlesztés a Közép-magyarországi régióban lévő önkormányzatok számára” című pályázat alapján készült szakértői tanulmányok óvodák egyesítését támogató konkrét javaslatát hiányoltuk, nem kaptunk érdemi választ. Ezzel szemben a tanulmányok tartalmaznak egy megállapítást, amivel ellenkezik az önkormányzat összevonási szándéka: "Az intézményi feladatellátás struktúrája véleményünk szerint az önkormányzatban működőképes, közel optimális. Az intézmények által ellátott feladatok szervezeti keretei álláspontunk szerint további centralizálást nem igényelnek. Kisebb mértékű racionalizálást a hivatali szervezeti struktúra tekintetében javasolunk."

Továbbá az átszervezés alátámasztására készült, Dr. Szántó Tamás által készített szakértői anyagban is több kockázati tényező került felsorolásra, és azok elhárítására szakmai intézkedések javaslatát az önkormányzat vezetői nem terjesztettek a Kt. elé. Megjegyzendő még, hogy a hivatkozott szakértői anyag kimondja, hogy pedagógiai kérdésekben nem foglal állást, kizárólag az átalakítás szervezeti és gazdasági vonatkozásait vizsgálja. Elmondható tehát, hogy előzetesen nem készült olyan szakértői anyag, amely az összevonás pedagógiai, szakmai hatásait vizsgálta volna.

Ezt részben pótolta, hogy a törvény által előírt egyeztetések lefolytatásra kerültek, minden óvoda részéről kikérték az Alkalmazotti közösség, a Közalkalmazotti tanács és a szülők véleményét. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a Képviselő-testület tagjai az óvodai rendszert jól ismerő pedagógusoktól kapjanak hiteles információkat az összevonás várható következményeiről. Az intézmények jelentős része szakmai érvekre alapozva elutasította az átszervezést, és a gyermekek szülei részről is a felmerült, de meg nem válaszolt kérdések és kétségek miatt komoly tiltakozás alakult ki, de a testület többsége ennek ellenére megszavazta az egyesítést.

Fentiek alapján megkérdőjelezhető, hogy megvannak-e azok a feltételek, a szakmai érvek mellett mindenek előtt a szülők és a pedagógusok támogatása, amelyek elengedhetetlenek az összevonás sikeres elvégzéséhez.

Kifogásolható továbbá, hogy a február 26-ai döntést követő óvodai szakmai egyeztetésekről, a kialakítandó struktúra eredeti terveiről, illetve az egyeztetések folytán abban bekövetkezett változásokról az önkormányzat vezetése nem tájékoztatta a szélesebb nyilvánosságot. Mindössze a rendkívüli ülésen utalt Borbély Lénárd polgármester úr arra, hogy az átszervezés negatív hatásainak csökkentése érdekében több javaslatot elfogadtak az óvodák részéről, de ezek nem kerültek pontosan meghatározásra.

Úgy vélem, a leírtak kellően alátámasztják, hogy az összevonás folyamata jelenleg több szempontból sem felel meg az elvárásoknak, a tisztázatlan viszonyok komoly bizonytalanságot okoznak mind az óvodai dolgozók, mind a szülők körében. Ezért azt javaslom a tisztelt Képviselő-testületnek, hogy az átszervezés folyamatát függesszük fel mindaddig, amíg a felmerült szakmai kérdéseket, illetve az átszervezéssel kapcsolatos aggályokat nem sikerül megnyugtatóan rendezni. Javaslom továbbá, hogy az összevonás kérdésével kapcsolatban történjen meg a szülők részletes tájékoztatása a lehető legrövidebb időn belül.

Fentiek alapján kérem, hogy a Tisztelt Képviselő-testület támogassa a határozati javaslatot. 

Budapest, 2015. április 23.

                                                                                   Hudák János

                                                                        önkormányzati képviselő

 1. számú Határozati javaslat

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata úgy dönt, hogy az óvodák szervezeti összevonásával kapcsolatos 18/2015. (I.29.) Kt. számú határozat, továbbá a 166/2015. (IV.16.) Kt. számú határozattal módosított 71/2015. (II.26.) Kt. számú határozat, a167/2015. (IV.16.) Kt. számú határozattal módosított 72/2015. (II. 26) Kt. számú határozat, valamint 169/2015. (IV.16.) Kt. számú határozat végrehajtását felfüggeszti, amíg az átszervezéssel kapcsolatos tisztázatlan helyzet rendezése megtörténik.

Határidő:                                     azonnal

Felelős:                                        Borbély Lénárd polgármester

A határozati javaslat elfogadásához a képviselők minősített többségű támogató szavazata szükséges.

 2. számú határozati javaslat

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata felkéri Borbély Lénárd polgármestert, hogy az óvodák egyesítésével kapcsolatos részletes tervekről, azok módosítási javaslatairól, az újonnan felálló struktúráról tájékoztassa minden csepeli óvoda szülői közösségét és a felmerülő kérdésekre válaszoljon.

Határidő:                                     2015. május 15.

Felelős:                                        Borbély Lénárd polgármester

Végrehajtás előkészítéséért:    Baldauf Myrtill köznevelési referens

A határozati javaslat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges.

 3. számú határozati javaslat

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata úgy dönt, hogy a létrejövő egyesített óvodák Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítési folyamatába a lehető legnagyobb mértékben bevonja a szülői közösségeket. Ennek érdekében a megalkotandó SZMSZ-ről konzultációsorozatot kezd a szülőkkel. 

Határidő:                                          2015 május 15. 

Felelős:                                             Borbély Lénárd polgármester

Végrehajtás előkészítéséért:         Baldauf Myrtill köznevelési referens

A határozati javaslat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges.

Rendkívüli testületi ülés volt ma reggel 7 órakor Csepelen, amit mi, ellenzéki képviselők kezdeményeztünk. Az óvodák egyesítéséről szóló határozatokat szerettük volna visszavonatni és az egész folyamatot újraindítani úgy, hogy az átszervezés mikéntjének kidolgozása során tényleg vegyék figyelembe a szakmai érveket és építsék be a javaslatba.

Sajnos ennek a javaslatnak a tárgyalására nem került sor. Ugyanis Borbély Lénárd Polgármester Úr előterjesztésében a korábbi határozatok módosítására is bekerült egy határozati javaslat, így Morovik Attila alpolgármester ügyrendi hozzászólása után az ellenzéki képviselők anyagát gyorsan le is vették napirendről. Ez egyébként, ismerve a fideszes tempót, várható is volt, bár én arra számítottam, hogy előbb megszavazzák majd a sajátjukat és utána veszik le mienket.

Maradt a polgármester javaslata a módosításokra. Így ennél a pontnál tettem fel két kérdést. Az egyik úgy szólt, hogy az átszervezés alapjául szolgáló hivatkozott tanulmányokban hol található meg az összevonásra vonatkozó javaslat. Én ugyanis végigolvasva azokat, nem találtam semmi konkrét javaslatot erre. Egy helyen említik, hogy az előző ciklusban az akkori polgármester javasolta az óvodák összevonását, de az anyag készítői részéről ezzel azonos állásfoglalást nem tartalmaz a tanulmány. Másik kérdésem pedig az volt, hogy hol van az kikötve, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatást, ha nem valósulnak meg a szervezetfejlesztési pályázat keretében javasolt változtatások, ami szintén érvként hangzott el korábban Borbély Lénárdtól.

Azt gondolom, az ügy szempontjából elég fontos, hogy egyáltalán tényleg volt-e javaslat az egyesítésre, mert ha nem, az elég sokat elárul a jelenlegi városvezetésről. Azt meg már ne is említsük, hogy ha pedig nem is volt ilyen javaslat a tanulmányban, akkor az uniós pénz visszafizetésére vonatkozó riogatás már-már tényleg az elvtelenség kategóriájába esik szerintem. Morovik Attilának természetesen megint sikerült „félreértenie” a kérdéseimet és csak annyit válaszolt, hogy 15 napon belül elküldik az anyagokat. A probléma csak annyi, hogy én már megkaptam korábban az anyagokat, de úgy tűnik, nem az van benne leírva, amit ők állítanak.

Ezek után hozzászólásomban a demokratikus elvek felől közelítve próbáltam jobb belátásra bírni a hallgatag fideszes többséget. Ezeket az elveket szerintem folyamatosan megsértik az átszervezés kapcsán. Csak néhány példa ezek közül: úgy döntenek az átszervezésről, hogy tisztában vannak vele, hogy a 11 óvoda közül csak 1 támogatja, az ellenzéki képviselőknek ugyan joga van előterjesztést benyújtani, de azt rendszeresen (most is) tárgyalás nélkül leveszik napirendről, polgármesteri ígéret hangzik el, hogy a tiltakozó szülők visszajelzést kapnak a javaslatukról, de ez 3 hét elteltével sem történik meg, az ellenzéki véleményeket lesöprik az asztalról érdemi megfontolás nélkül, stb.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyeztem, hogy a kritikát, ha jogos, el kell fogadni, függetlenül attól, hogy ki mondja. Hiszen senki sem tévedhetetlen, hiába van többsége egy testületben. Ennek kapcsán emlékeztettem a képviselőket, hogy az előző ciklusban is volt olyan előterjesztés (házasságkötés díja), amit azért vetetett le Borbély Lénárd alpolgármesterként napirendről, mert az ellenzékiek felhívták a figyelmet, annak vállalhatatlanságára. De a mostani ügy kapcsán is belefutottak egy-két olyan hibába, ami miatt módosítani kellett a határozatokat. Sokatmondó, hogy csak most jöttek rá, a Csodakút Óvodának van megválasztott vezetője, ezért nem lehet pályázatot kiírni új vezető választására. Gyorsan telefonáltak hát a mostani vezetőhöz, ugyan mondjon már le ízibe, hogy ki tudják írni újra a pályázatot. Ezek miatt a botlások miatt sem kellene olyan magas lóról tekinteni a másik oldalra, de legfőképp az aggódó szülőkre nem.

Akik ismét ott voltak, vették a fáradságot sok óvodai dolgozó, vezető mellett, eljöttek a korai időpont ellenére és ismét kiálltak magukért az ülésen. De sajnos Fazakas Gergely hiába tette fel a kérdést, hogy miért kellett most újra kiírni a pályázatot. Polgár Izabella- véleményem szerint- nagyon szépen foglalta össze, hogy mit is akarnak a szülők. Az pedig nem a háborúskodás. Ők lennének a legboldogabbak, ha nem éreznék úgy, hogy muszáj küzdeniük, mert a fejük felett döntenek, és a gyermekeik fogják látni ennek kárát. Éppen ezért ismét a megegyezés irányába tett lépéseket sürgette megszólalásában.

Erre reagálva Borbély Lénárd elmondta, hogy az utóbbi időben rengeteg egyeztetést folytattak az óvodai dolgozókkal és a legtöbb javaslatukat el is fogadták, így azok figyelembevételével fogják az átszervezést végrehajtani. Ezt örömmel hallottuk mi is és a szülők is, viszont abszolút jogos kritikaként elhangzott, hogy erről azért nem ártana tájékoztatni is a szülőket, mézes-mázos közlemények helyett, hiszen ha őket tájékoztatják az aktuális helyzetről, és megfelelő vállalások hangzanak el az aggályokkal kapcsolatban, akkor talán végre eljöhet a megnyugvás ideje és nem kell nekik sem naponta ezzel foglalkozniuk.

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az eddig ismert engedmények az önkormányzat részéről (óraszám kedvezmény, plusz pedagógiai asszisztensek stb.) kétségessé teszik, hogy van-e így egyáltalán bármi haszna az átszervezésnek. Azt viszont legalább elmondhatjuk, hogy végre belátta a vezetés, hogy nem lehet ezt az egészet úgy végrehajtani, hogy a szakmai érveket nem építik be legalább részben a folyamat során.

Reméljük, hogy végül az ígéretek nem csak ígéretek maradnak, és akkor elmondhatjuk, hogy a szülők tiltakozásának, kitartó munkájának volt értelme, mert mégis csak történtek érdemi módosítások, még ha nem is sikerült teljesen visszavonatni a döntéseket. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy a tiltakozások nélkül, mint kés a vajban, úgy vitték volna végig a folyamatot mindenféle érdemi egyeztetés nélkül.

Tegnap én is részt vettem az esti óvodai tüntetésen. Őszinte elismerésem a szervező szülőknek, akik az elmúlt hónapokban rengeteg energiát fektettek a tiltakozó munkába, hogy megpróbálják meggyőzni a városvezetést arról, hogy így nem szabad az átszervezést végrehajtani. Egyetlen dolog miatt csinálják, gyermekeikért, mert meggyőződésük, hogy ez az összevonás ártani fog az óvodai rendszer minőségének.

Minden alkalommal megvádolták őket politikai motivációval, de a valóságban csak a mostani tüntetés kapcsán kérték az ellenzéki képviselők segítségét, amire egyébként kivétel nélkül MINDENKI igent mondott, ami nagyon fontos dolog szerintem.

Ennek keretében rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezzük, és javasoljuk, hogy vonják visszs sz átszervezésről szóló határozatokat és kezdjék újra az egész folyamatot úgy, hogy figyelembe veszik és beépítik a javaslatba a szülők és pedagógusok észrevételeit. A fideszes propagandával ellentétben ugyanis hiába volt több egyeztetés és tájékoztatás, az alapvető elemekben semmit sem változtattak a terveiken.

Érdemes még egy dolgot megjegyezni. Ezt az előterjesztést, amit ma benyújtottam a jegyzőnek, a szülők a március 26-ai testületi ülésen szerették volna napirendre vetetni. Akkor Borbély Lénárd polgármester azt mondta, ennek nem ez a módja, de átveszik és mindenképpen vissza fognak jelezni a szülőknek vele kapcsolatban. Ehhez képest eltelt azóta 19 nap, azóta egy szót sem írtak a szülők képviselőinek. Mikor pedig tegnap bevittem az előterjesztést a jegyzőnek és az előző alkalomra hivatkoztam, ő azt mondta, a mai napig sem látta azt az előterjesztést, amit a szülők átadtak. Ezek szerint ennyire lehet hinni a polgármester ígéreteinek, ami nem sok jót jelent a jövőre nézve.

Lehet, hogy a városvezetés konoksága és arroganciája elég határtalan ahhoz, hogy ennyi tiltakozás után se hallják meg az ellenérveket és simán végigviszik az összevonást. Annyit azonban biztosan állíthatunk, hogy hála a szülők kitartó munkájának, mára országosan ismert üggyé vált a csepeli átszervezés és a több más kerületben és városban is zajló hasonló folyamatok a figyelem középpontjába kerültek. Országos újságok mellett már a TV2 is interjút készített a tiltakozókkal és gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy valahol ne lenne téma valamelyik ilyen kezdeményezés. Reméljük, hogy azért ez valahogy mégiscsak visszahat a vezetőkre és lesznek helyszínek ahol jobb belátásra térne vagy legalább módosítanak a terveken az ellenvélemények ismeretében.

Szép lassan a csepeli óvodák összevonásának kérdése országos üggyé válik, hála Borbély Lénárd fideszes polgármester és hű szolgáinak köszönhetően. Mai napon már a Népszabadság is cikket közölt a kialakult helyzetről.

Nem csillapodnak ugyanis a kedélyek, ami nem is csoda, mert a polgármester konokul kitart az összevonás terve mellett, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a szülők és a pedagógusok tiltakozása ellenére elfogadott javaslat nem sok jót hoz a kerületi intézményrendszernek. Az ügy legújabb fordulata, hogy a múlt csütörtöki testületi ülésen ismét megjelentek az összevonást ellenző szülők képviselői, akik több mint 600 aláírást gyűjtöttek most össze és az átszervezésről szóló határozatok visszavonását szerették volna elérni az ülésen. Kompromisszumos javaslatuk lényege az lett volna, hogy akkor kerülhet újra testület elé az összevonás kérdése, ha széleskörű és a véleményeket valóban integráló javaslat készül.

Nem meglepő módon Borbély Lénárd kitért a javaslat napirendre vétele elől, mondván az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata nem teszi lehetővé, hogy a javaslatot tárgyaljuk, mert erre megvannak a szabályok. Erre még rákontrázott a jegyző is, felhívva a figyelmet, hogy a testület csak olyan előterjesztést tárgyalhat, amit ő törvényességi szempontból előtte ellenőriz. Mindketten igazat mondtak, de természetesen mindketten tisztában voltak vele, ahogy mi is, hogy ettől függetlenül csak szándék kérdése, hogy a technikai akadályokat leküzdjük és megtárgyaljuk a szülők javaslatát.

Szenteczky János (MSZP) amint lehetett, meg is ragadta az alkalmat, hogy ügyrendi javaslatot tegyen. Azt kérte, halasszuk el egy órával az ülést, ennyi idő biztosan elég lesz, hogy a jegyző úr ellenjegyezze a javaslatot és így már fel tudjuk venni napirendre. Némi keserűséggel, de azt mondhatjuk, hogy természetesen a FIDESZ frakciója nem támogatta ezt a javaslatot. Ezután még Horváth Gyula (DK) is újra felvetette ezt a lehetőséget, de bizony másodjára sem kapott zöld utat a dolog.

Én is meg szerettem volna szólalni a vita során, de végül erre nem jutott lehetőség, mert annyira azért zavarba jött Borbély Lénárd, hogy az ellenzéki képviselők ügyrendi javaslata után egyszerűen elfelejtette megnyitni a napirendről való vitát, a kérdések és hozzászólások lehetőségét. Ezért csak az első napirendi pont vitájánál tudtam elmondani, hogy mennyire cinikus a hozzáállásuk, hiszen az aktuális testületi ülésre is "hoztak" 5 sürgősségi előterjesztést, amit a képviselők csak helyszíni kiosztással kaptak meg, nyilvánvalóan a jegyzői ellenjegyzés is csak az utolsó pillanatban kerülhetett rájuk. Szóval, ha 10 milliós kárpátaljai támogatásról, a közterületek használatáról szóló rendeletről, településfejlesztési koncepcióról lehet mindenféle előzetes felkészülés nélkül szavazni, akkor talán az óvodák összevonásának folyamatát felfüggesztő határozat is beleférhetett volna.

Persze, a polgármester mondta, hogy ilyen horderejű ügyről nem egy óra alatt kell dönteni, csak ha vette volna a fáradtságot és elveszi a javaslatot a szülők képviselőjétől, akkor kiderült volna számára, hogy nincs benne semmi bonyolultság. Annyit kellett volna tenni, hogy a józan eszükre hallgatva figyelembe veszik a tiltakozást és felfüggesztik az átszervezés folyamatát.

Mint ahogy sajnos várható volt, ez nem történt meg, sőt Borbély Lénárd úgy látta jónak, hogy öntsön még egy kis olajat a tűzre és megint bedobta, hogy ez a szülői tiltakozás valójában csak a baloldali pártok felbujtására történik. Lett is komoly zúgolódás és beszólások, többen kikérték maguknak a vádat. Gondolom, a polgármesternek ez a hozzáállása is hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy tűnik, ez a kudarc sem veszi  el a kedvét a tiltakozóknak és a további lépések megtételéről újabb gondolkodás indult el.

Erre szokták mondani az öregek, hogy aki szelet vet, az vihart arat. Nagy kérdés, hogy meddig fog még a dolog fajulni, de azt már most biztosan merem állítani, hogy a pár hónapja megválasztott polgármesternek ez az ügy a végső elszámolásnál még komoly fejtörést fog okozni. Csak az a szomorú, hogy ez egyáltalán nem vigasz azoknak, akik saját bőrükön tapasztalják majd az összevonás "áldásos" hatásait.

Múlt csütörtöki ülésén a képviselő-testület természetesen nem csak az óvodák összevonásáról döntött, bár nyilván ez volt az egyik legfontosabb és az embereket leginkább érintő előterjesztés. Emellett azonban elfogadta a testület a megváltozott jogszabályi környezethez igazodó szociális rendeletet, újra kitiltotta Csepel teljes területéről a hajléktalanokat, illetve ismét megbizonyosodhattunk Borbély Lénárd polgármester demokráciával kapcsolatos álláspontjáról.

Kezdem ez utóbbival, hiszen rögtön az ülés elején történt. Az önkormányzati választások idején egyike voltam azoknak a jelölteknek, akik aláírták a K-Monitor és más civil szervezetek „Ez a minimum!” kezdeményezését és vállaltam, hogy megválasztásom esetén küzdeni fogok az önkormányzati munka és a közpénzek elköltésének minél nagyobb átláthatóságáért. Ennek megfelelően megvizsgáltam, hogy mi valósul meg Csepelen a civil szervezetek által javasolt csomagból és készítettem egy előterjesztést a testületi ülésre, amit elküldtem a polgármesternek és a jegyzőnek. Bár az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az szerepel, hogy visszajelzést kellene kapnom a napirendre vételről vagy annak elutasításáról, érdekes módon ez nem történt meg, ezért a helyszínen kellett rákérdeznem, mi a helyzet. Ugyanígy járt egyébként a DK, nekik 2 előterjesztésük lett volna, ami nem került napirendre. A polgármester válaszában kifejtette, hogy az SZMSZ szerint ő állítja össze a napirendet és ő nem javasolta az előterjesztések tárgyalását. Magyarul, hiába van minden képviselőnek joga előterjesztést benyújtani, még sincs, hiszen a polgármester aztán probléma nélkül dönthet úgy, hogy nem veszi napirendre.

Még egy apró intermezzo történt a napirend vitájánál. Annak idején, amikor az új SZMSZ-ről tárgyaltunk, a fideszes többség nem volt hajlandó beletenni, hogy tanácskozási joggal vehessen részt az üléseken a budapesti 17. OEVK-ban (Csepel és Soroksár) megválasztott egyéni országgyűlési képviselő, ezért csak annyit írtak bele, hogy országgyűlési képviselő. Azt a teljesen nevetséges érvelést adták elő, hogy nem akarnak senkit hátrányba hozni, bármelyik OGY képviselő felszólalhasson (mondjuk például Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, mondta akkor Morovik Attila).

Fentiek alapján azt kérdeztem még meg a napirend elején, hogy mind a 199 országgyűlési képviselőt értesítették-e e-mailben az ülésről, ahogy az SZMSZ előírja. Erre Szeles Gábor jegyző úr azt válaszolta, hogy mind a 2 érintett képviselőt (értsd Szabó Szabolcsot és Németh Szilárdot) meghívták. Erre válaszul elmondtam, hogy egyrészt érdekes, hogy 2 képviselőt mondott, hiszen tudtommal Csepelnek mindössze egy választott képviselője van, másrészt az SZMSZ-ben szereplő „országgyűlési képviselő” esetén nincs meghatározva semmilyen egyéb feltétel, tehát az én véleményem szerint Magyarország összes OGY képviselőjére vonatkozik. Ha esetleg az önkormányzati vezetés nem így gondolja, akkor mégiscsak érdemes volna ezt az SZMSZ-ben jobban körülírni.

MEGMARADNAK A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK A KERÜLETBEN

Az általam leginkább várt előterjesztés a szociális juttatásokról szóló volt. Mint az köztudott, március 1-től alapjaiban változik meg a rendszer, az állam jelentős részben kivonul a segélyezésből és az önkormányzatokra bízza, hogy mit tartanak meg a korábbi juttatási formák közül. Ráadásul a gazdagabbnak számító települések esetén (Csepel is annak számít ebből a szempontból) egy fillér támogatást nem nyújt ehhez, kizárólag a rosszabb helyzetű települések számíthatnak központi forrásokra. Az egész átszervezéssel kapcsolatosan már többször kifejtettük a Párbeszéd Magyarországért álláspontját.

Jelen esetben számomra az volt a fontos, hogy Csepelen ne szüntessenek meg ellátási formákat, illetve ne szűkítsék a jogosultak körét. Hiszen az is mindenki számára ismert, hogy Magyarországon már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt, ilyen közállapotok mellett felelőtlenség lenne bárkit is kizárni. Ezért igyekeztem nagyon alaposan tanulmányozni, hogy az új tervezet mennyiben tér el a jelenleg hatályostól és rengeteg kérdést tettem fel az illetékes irodavezető asszonynak is.

Végeredményben elmondható, hogy az önkormányzat igyekezett megfelelni az elvárásoknak, megmarad gyakorlatilag minden támogatási forma és az önkormányzat által erre fordítandó összeg a tavalyihoz képest kb. 20 millió forinttal növekszik, hogy kompenzálja a kieső állami forrást. Ez örvendetes, sajnos azonban az ápolási díj és a gyógyszertámogatás esetén némileg szigorodnak a feltételek. Ezeknél javaslatot tettem a korábbi szabályok megtartására, némi technikai probléma és a nem elég gyors reagálásom miatt végül erről nem szavaztunk, de jegyző úr megnyugtatott, hogy várhatóan a jövőben történnek majd finomhangolások. Ezt egyébként javaslatomra határozati javaslatban meg is szavazta a testület, hogy folyamatosan kísérjük figyelemmel a rendelet hatását, a támogatottak helyzetét és indokolt esetben fél éven belül vizsgáljuk meg egyes pontok módosítását.

CSEPEL MINDEN NÉGYZETMÉTERÉT VÉDENI KELL A HAJLÉKTALANOKTÓL

Az utolsó pillanatban került a testület elé egy sürgősségi javaslat, amely a hajléktalanok közterületekről való kitiltásáról szólt. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság több ponton kifogásolta a fővárosban létrehozott ezzel kapcsolatos szabályokat. Az egyik kifogása például pont a csepeli gyakorlatot is bírálta, illetve megsemmisítette, mert a helyi fideszes városvezetők nemes egyszerűséggel Csepel teljes területét kijelölték hajléktalan-mentes övezetnek. Az alkotmánybíróság szerint azonban erre nem volt felhatalmazásuk, pontosan meg kell határozni a védett területeket és meg is kell indokolni, hogy onnan miért tiltják ki a fedél nélkül élőket.

           (fotó: index.hu)

Ilyen előzmények után Borbély Lénárd polgármester, illetve a helyi Fidesz bemutatta, hogy miként lehet a törvényi előírásoknak papíron megfelelő, de az alkotmánybíróság döntésével teljességgel szembenő új szabályozást létrehozni. Meglepő módon ugyanis ismét Csepel teljes területét jelölték ki hajléktalan-mentes övezetnek, csak most több városrészre bontva, minden esetben valamely egyébként elfogadható érvet felhozva. Például a Görgey téren a Szent Imre téri műemlékek kulturális védelme miatt nem lehet majd életvitelszerűen tartózkodni.

Azt gondolom, ezzel a döntéssel ismét bebizonyította a Fidesz, hogy a jogállamiságot csak addig tartják fontosnak, amíg az érdekeik úgy kívánják. Amint ezzel ellentétbe kerülnek, már csak az számít, hogy látszólag betartsák a törvényeket, de közben annak szellemiségével homlokegyenest ellenkező dolgokat csinálnak. Az ezzel kapcsolatos vitában természetesen elhangzott, hogy a hajléktalanok eltüntetése a közterületekről egyáltalán nem oldja meg a problémát.

Polgármester úr válasza erre annyi volt, hogy nem csak a kisebbségeknek vannak jogai, hanem a többségnek is. Ezzel nem vitatkozva csak annyit kérdeznék, ha nem akarnak utcán alvó embereket látni, akkor miért nem biztosítanak elég forrást és dolgoznak azért, hogy ezek az emberek jobb körülmények közé kerüljenek. Miért csak annyira futja tőlük, akik senkit sem hagynak az út szélén, hogy eltüntessék ezeket az embereket a többség elől?

JUTALOM A JÁTSZÓTEREK, KUTYAFUTTATÓK KARBANTARTÁSÁÉRT?

Döntés született továbbá a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgató prémiumfeladatainak kitűzéséről. Annak a véleményemnek adtam hangot, hogy szerintem ezek közül nem mindegyik olyan pluszfeladat, ami prémiummal járhat és megfelel az alábbi követelménynek: „a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.”

De ennek eldöntését az olvasóra bízom, itt van például az egyik prémiumot hozó feladat:

„A közterületi játszóterek, kutyafuttatók, parki eszközök felújításával kapcsolatos munkálatok megszervezése, közterületi karbantartási csoport felállítása, a szükséges karbantartói létszám kiválasztása, eszközök beszerzése.”

Csendben kérdezem meg, hogy talán az elmúlt években azért volt annyi panasz például a szülők részéről a játszóterek elhanyagoltságát illetően, mert eddig nem is volt ember, aki felelt volna ezekért a területekért?

Tárgyalta még a testület, hogy a városképet rontó kereskedelmi egységek területhasználatát ne hosszabbítsák meg és ezek kerüljenek elbontásra. Illetve szavaztunk még arról, hogy az önkormányzat megkezdi a csepeli birkózócsarnok megépítésének előkészítését. Ez szintén sürgősségi előterjesztés volt és sajnos nem derült ki, miért jelöltek ki 3 új lehetséges helyszínt az eddigi Béke téri helyett. Erről a témáról részletesebben itt olvashatnak.

Ezek voltak a legfontosabb témák az ülésen, mely az óvodák összevonásának vitája miatt 4 órásra nyúlt. Néhány szülő, aki csak az óvodai napirend miatt volt jelent, később elmondta,hogy milyen színjátéknak tartja ezt az egészet és láthatóan a fideszes képviselők csak gombnyomogatásra vannak ott, amit felháborítónak tartanak. Sajnos nem tudtam vele vitatkozni, de erről egy következő bejegyzésben részletesebben írni fogok.

Örvendetes viszont, hogy úgy tűnik, mégsem teljesen értelmetlen lelkiismeretesen dolgozni és utánajárni a dolgoknak. Egyre többen kezdik felismerni (még a Fideszben is), hogy én tényleg minden előterjesztést elolvasok, komolyan felkészülök az ülésekre és a megszerzett ismeretek birtokában szólok hozzá a témához, érvelek vagy teszek javaslatot. Ez számomra természetes, nem szeretek csak úgy a levegőbe beszélni. Viszont úgy tűnik, ez másoknak nem ilyen egyértelmű, pedig az én véleményem az, hogy a képviselői eskü, amit az alakuló ülésen elmondtunk, erre kötelez minket. Ezért remélem, hogy hamarosan ez nem fog különlegességnek számítani, hanem természetes lesz minden testületi tag számára.

Demokráciából egyesre vizsgáztak a csepeli képviselő-testület fideszes tagjai csütörtöki ülésünkön. Úgy szavazták meg a csepeli óvodák egy intézménybe való összevonását, hogy tisztában voltak vele, sem az óvodai dolgozók, sem a gyermekek szülei nem támogatják a javaslatot.

Az ülésen 2 órán keresztül folyt a vita az előterjesztésről. Ennek legfontosabb mozzanatit igyekszem összefoglalni a saját nézőpontomból.

Az egyik legszürreálisabb élmény az volt, amikor Morovik Attila alpolgármester úr egyébként nagyon helyesen felolvasta az óvodák tantestületeitől, közalkalmazotti tanácsaitól és a szülői munkaközösségektől érkezett észrevételekből készült összefoglalót. Perceken át hangzottak el a területért felelős alpolgármester szájából az érintettektől kapott ellenérvek, kifogások, aggályok, amikből egyértelműen látható volt, hogy sem az érintett pedagógusok, sem a szülők nem támogatják jelen formájában az óvodák összevonását. Zárásként még tájékoztatott, hogy az intézmények milyen következtetésre jutottak, eszerint 5 óvodából kaptak elutasító véleményt, 3-ból bizonytalan állásfoglalást, 1 óvoda nem alkotott véleményt, 1 tudomásul vette és mindössze 1 intézményből érkezett egyértelmű támogató vélemény.

                            (fotó: szuveren.hu)

Hosszan tartó monológja végén már-már reménykedni kezdtem, hogy ezek után már nem is tehet mást, minthogy bejelenti, hogy az elhangzottak alapján visszavonják az előterjesztést és akkor fogják újra beterjeszteni, ha további egyeztetések eredményeképpen sikerül megszerezni az érintett társadalmi csoportok támogatását. Ez lett volna véleményem szerint az egyetlen elfogadható lépés részükről. Sajnos azonban nem így történt, a javaslat változatlanul napirenden maradt.

Ekkor következett el a kérdések és hozzászólások ideje. Mondanom sem kell, hogy a fideszes képviselők hozták formájukat és közülük senki nem szólalt meg a vitában. Pedig el tudtam volna képzelni, hogy a képviselői esküjét komolyan véve megszólal közülük egy-kettő (főleg azok, akik megnyerték ősszel a választókerületükben a szavazást) és legalább megpróbálja érvekkel alátámasztani, hogy miért támogatja a javaslatot. Sajnos ez sem következett be, bár nagyon nem lepődtünk meg ezen.

Az ellenzéki képviselők sok kérdést intéztek az előterjesztőhöz, illetve sokáig ostorozták a tervet hozzászólásaikban. Mégis azt gondolom, nem mi voltunk a főszereplői a vitának, hanem az a több tucat szülő, illetve óvodai dolgozó, akik voltak olyan bátrak, hogy eljöjjenek, illetve közülük néhányan fel is szólaltak a javaslat ellen. Az egyik aggódó apuka például 2 reggel alatt 2 oviban 250 (!) tiltakozó  aláírást gyűjtött össze. Ha nem hétfő délután derült volna ki, hogy már most a testület elé viszik a döntést, akkor valószínűleg nagyságrendekkel több aláírást is össze lehetett volna gyűjteni. Nagyon higgadtan és összeszedetten beszélt, kiemelve, hogy szerinte egy jó intézményvezető a lelke az óvodának, aki összefogja, mind a pedagógusok, mind a szülők és gyermekek közösségét. Az átszervezéssel pedig ez biztosan sérülni fog, ezért kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a javaslatot.

Borbély Lénárd persze egyből lecsapott az aláírásokra és szerintem mérhetetlen cinikussággal azt mondta, hogy ha megkapják a 250 aláírást, akkor minden szülőt meghívnak majd egy fórumra, ahol a polgármester majd meghallgatja mindegyikük aggályait. Tehát, miután megszavazták az összevonást, ő majd beszél a szülőkkel, hogy megnyugtassa őket. Hiába mondtuk, hogy ha ezt komolyan gondolja, akkor most le kéne venni napirendről a dolgot és akkor visszahozni, ha megtörtént az egyeztetés. Az apuka persze nem sétált bele a csapdába, mondta, hogy nem adja ki a kezéből az aláírásokat. Erre a polgármester mondta, hogy akkor nem tud mit tenni. Én megjegyeztem, hogy ahogy anno a csepeli konzultációra hívó szórólapot be tudták tenni minden óvodás gyermek szekrényébe, a polgármesternek nyilván lenne lehetősége most is, hogy minden érintett szülőt meghívjon egy fórumra, ha valóban ez lenne a szándéka.

Más szülők is felszólaltak még szintén a javaslat ellen, illetve a vita végén a Hétszínvirág óvoda vezetője is szót kért. Úgy érezte, a pedagógiai szakmának is meg kell szólalnia az ülésen és ő is ellenezte a javaslatot. Személyes élményén keresztül mutatta be, milyen megterhelő egyszerre csoportban is ott lenni a gyermekekkel, illetve közben az óvoda ügyeit intézni. A most felálló tanfelügyeleti rendszer szintén komoly nehézségeket fog okozni egy központosított rendszerben és rengeteg olyan aprónak tűnő napi szintű dolog van, ami messziről nem tűnik fontosnak, de a gyakorlatban igenis problémákat fog okozni a működés során.

Ami még erősen jellemezte a vitát és sajnos nem először fordult elő, hogy a Fidesz próbálta úgy beállítani az ellenvéleményeket, mint ha ez csak az ellenzék hisztériakeltéséből, a szülők felhecceléséből állna. A polgármester például a megszólaló apuka párthovatartozását is elkezdte firtatni, amire a létező legmegalázóbb, legcsattanósabb választ kapta. Ő ugyanis azt mondta, hogy nyugodtan keressék meg a nevét a Kubatov-listájukon, mert rajta van. És egyben azt is elmondta, hogy, ha ezt most megszavazzák, akkor egyből ki is húzhatják onnan.

Én személy szerint a vitában nem kérdőjeleztem meg Borbély Lénárd és a Fidesz jó szándékát az összevonással kapcsolatban, hiszen ahogy nekem is, neki is van óvodás korú gyermeke. Viszont hangsúlyoztam, hogy egy ilyen horderejű változtatást egyszerűen nem szabad az érintettek támogatása nélkül véghezvinni. Amennyiben vannak lakossági félelmek, aggályok, illetve a szakmához értő pedagógusoknak ellenérveik, akkor azokat megnyugtatóan kezelni kell, és nem lesöpörni a szokásos hatalmi gőggel, azt állítva, hogy senki semmit nem fog megérezni ebből. Azt mondtam, ha a vezetés szerint erre az összevonásra feltétlenül szükség van, akkor szánjon elég időt az egyeztetésekre, lassítsa le a folyamatot. Az elhangzott érveket építse be javaslatába, a felmerülő kérdésekre adjon megnyugtató válaszokat, és akkor kerüljön újra a testület elé az anyag, ha ez megtörtént.

Éppen ezért különösen rosszul érintett, ahogy a polgármester hisztériakeltéssel, kicsinyes politikai haszonszerzési szándékkal vádolt meg minket, ezért ismételten meg kellett kérnem, hogy ha én nem vonom kétségbe az ő jó szándékát, akkor ő se vegye magának a bátorságot, hogy kétségbe vonja, hogy én politikai hovatartozástól független a jobbító szándék szellemében szólalok fel.

Sajnos a vita előrehaladtával egyre inkább látni lehetett, hogy ez egy előre eldöntött kérdés, akármennyi ellenérv hangzik is el, nem fogják figyelembe venni. Mintha ez egy olyan felsőbb parancs lenne számukra, amivel nem lehet szembemenni. Az utóbbi napokban több helyről hallottam, hogy újra napirendre került, hogy az iskolák után az óvodák is állami fenntartás alá kerülnek. Ennek kapcsán én egyébként megkérdeztem, hogy van-e tudomása a polgármester úrnak ilyen szándékról, amire egyértelmű nemmel felelt. Ezt jól megjegyzem magamnak, mert ha 2 hónap múlva mégis bejelentik, hogy államosítják az ovikat, akkor bizony senki nem fogja elhinni neki, hogy ő erről nem tudott már most. Meglátjuk.

Mindenesetre a hosszú és kimerítő vita után a lehető legnagyobb nyugodtsággal megszavazták az összevonásról szóló javaslatot. Megmutatva, hogy az ő értelmezésükben a demokrácia csupán arról szól, hogy ha megnyerik a választást, akkor 4 vagy 5 éven keresztül azt csinálnak, amit akarnak, senkinek semmi beleszólása nincs. Elég, ha meglobogtatják, hogy október 12-én őket választotta meg a többség, szóval mindenki másnak kuss.

Ez teljesen elfogadhatatlan hozzáállás és remélem, hamarosan eljön az idő, amikor megtanulják, hogy az emberek nem szavazógépek (nem úgy, mint a fideszes képviselők), nem lehet folyamatosan az ő véleményükkel szemben dönteni. A mostani esetben biztosan jóval nagyobb ellenállás is kialakulhatott volna, ha Borbély Lénárd nem sunyi módon csak néhány nappal az ülés előtt hozza nyilvánosságra az előterjesztést. Így elképzelhetőnek tartom, hogy még most a döntés után is van értelme a tiltakozásnak hangot adni, de természetesen ez a szülők elhatározásán és a bennük felgyülemlett indulatokon múlik.

Egyelőre nem oszlik a köd a csepeli óvodák átszervezésének tervével kapcsolatban. Bár az önkormányzat minden óvodában tájékoztatókat tart a pedagógusoknak, szerdán a polgármesteri hivatalban a kerületi szülők részére is tartottak fórumot, de úgy tűnik, a kérdőjelek egyre csak sokasodnak az óvodák összevonásával kapcsolatban. Eközben pedig már azt is csiripelik a madarak, hogy az egészre azért van szükség, mert 2016 január 1-től az óvodák is a KLIK fennhatósága alá kerülnek.

A január 29-ei testületi ülésen került elénk az az előterjesztés, ami a csepeli óvodák összevonását és egységes vezetés kialakítását célozza. Az ellenzék kérdéseire, észrevételeire nem túl sok érdemi válasz érkezett a kerület vezetőitől, Morovik Attila, a területért felelős alpolgármester leginkább azt hangoztatta, hogy a részletek majd a jövőben fognak kiderülni, amikor az előkészítés elkezdődik. De nyugodjunk meg, ez még nem az összevonásról szóló döntés, csak egy elvi támogatás az összevonásra (!). Én személy szerint ezt is kritizáltam, hangsúlyozva, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen támogató döntés után az lehetne a folyamat végeredménye, hogy mégis marad a jelenlegi rendszer. Pedig a feltett kérdések, az óvodákból érkező előzetes visszajelzések alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy a helyi közösség támogatását fogja élvezni a javaslat.

Az alapvető problémát véleményem szerint az jelenti, hogy a vezetés részéről gyakorlatilag semmi érdemi támpont nem hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az egész átszervezésre miért van szükség, miért lesz ez hasznos. Az előterjesztés csupán annyit tartalmazott, hogy egy korábbi szervezetfejlesztési tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lenne az intézményrendszer átalakítása egy egyesített óvoda és 24 tagóvoda létrehozásával. Sajnos az azóta eltelt időben megtartott különböző tájékoztatások során sem lett sokkal jobb a helyzet. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy más kerületi önkormányzattól olyan információk érkeznek, hogy megkapták a központi ukázt, hogy készítsék elő az óvodákat arra, hogy 2016 elején át lehessen adni őket a KLIK-nek, akkor még inkább zavarossá válik a kép.

Szerdán részt vettem a polgármesteri hivatalban tartott szülői fórumon, hogy megtudjam a hiányolt részleteket. Szerencsére nagyon sok szülő eljött és igen aktívnak is bizonyultak, záporoztak a kérdések az alpolgármester úr és segítői felé. Bár alapvetően túlzónak tartom, azokat a megállapításokat, amelyek szerint egyetlen kérdésre sem tudtak megfelelni, de az tény, hogy nem sikerült az átalakítással kapcsolatos lakossági félelmeket eloszlatni. Pedig véleményem szerint egy ilyen horderejű ügyben a legfontosabb feladat lenne a helyi közösség támogatásának megszerzése.

Nehéz azonban ezt úgy elérni, ha a jelenlévő alpolgármesterről több esetben is kiderül, hogy nem sok fogalma van a jelenlegi működésről. Például, hogy nincs tisztában az ebédbefizetés rendszerével. Vagy szerinte ragyogóan megoldják a dolgokat a tagóvoda vezetők azokban az óvodákban, ahol már jelenleg is ilyen rendszer van, miközben hozzám olyan információk jutottak el, hogy vért izzadnak szegények és például a pedagógiai asszisztensnek gyakorlatilag helyettesítenie kell a vezetőt, mert neki annyi dolga van, hogy nem tud bent lenni a csoportban a gyerekeknél.

Ráadásul a jövőről végképp nem volt még elképzelése a jelenlévő városvezetőknek vagy legalábbis nem kötötték a szülők orrára. Az általános válasz az a hasonlat volt, hogy most épp egy ház építését tervezgetik és nem most kell a fal színét meghatározni. Elhangzott például, hogy az átalakítás után a tagóvoda vezetők adminisztrációs terhei jelentősen csökkenni fognak, de a tervek szerint a munkakörök meghatározása a megválasztandó egyesített óvodavezető dolga lesz. Az ő megválasztása viszont még nyilván csak hónapok múlva fog megtörténni, tehát addig marad a bizonytalanság. Ugyancsak érdekes volt az óvodákat támogató alapítványokkal kapcsolatos kérdésre adott válasz. Morovik Attila alpolgármester úr nagy örömmel mondta, hogy erre a kérdésre külön készültek, majd kiderült, hogy annyit sikerült kiizzadniuk magukból, hogy az alapítványok vezetőit majd egy külön egyeztetésre összehívják.

Az sem derült ki, hogy azokon  helyeken (pl. Budafok, Szeged), ahol működik ilyen rendszer és állítólag minden rendben van, hogyan oldják meg azokat a problémákat, amik felvetődtek. Eközben egy óvodavezető épp azt mesélte, hogy beszélt egy budafoki óvodában dolgozó kollégával, aki elmondta neki, hogy náluk már gyakorlatilag minden pedagógus volt tagóvoda vezető, mert fél év után egyszerűen nem tudják tovább csinálni, a stressz és a terhelés miatt.

Érthető tehát, hogy mind az óvodai dolgozók és a szülők is bizonytalanok, félnek a változástól, illetve attól, hogy a döntések elkerülnek helyből egy olyan központba, ahonnan nem sok rálátása van a vezetésnek a napi működésre. A vezetés persze próbálta lehűteni a kedélyeket egyrészt azt az érvet sokszor hangoztatva, hogy a cél az, hogy az óvodákban kizárólag a szakmai munkával kelljen foglalkozni (bár azt nem sikerült alátámasztaniuk, hogy az átszervezés ezt hogyan segíti elő). Másrészt többször jöttek azzal, hogy az egész tulajdonképpen egy technikai kérdés csupán és a szülők, a gyerekek ebből az egészből semmit sem fognak megérezni. Persze meg is kapták ezután a kérdést a szülőktől, hogy ha nem változik semmi, akkor miért is van minderre szükség. Költségcsökkentést ugyanis nem várnak a dologtól, ez kiderült. Elképzelhető, hogy 12 millió forintos megtakarítást lehet elérni gazdálkodási szinten, de ez az óvodákra költött összegnek még az 1 százalékát sem éri el. Felmerült, hogy ezt az összeget majd visszaforgatják-e az ovikba, de nem jött egyértelmű válasz. 

Ha lehet, az egész ügynek még ártott is egy kicsit az alpolgármester néha türelmetlen, néha kissé arrogáns hozzáállása. Mint például akkor, amikor valaki felvetette, hogy esetleg a megtakarított összeget arra lehetne fordítani, hogy ne a szülőknek kelljen, ceruzára, gyurmára, egyéb eszközökre a pénzt összeadni. Morovik Attila láthatóan megsértődött, szavai szerint mellbe vágta, hogy  szülők ezt felhozzák, hiszen az önkormányzat két éve biztosítja a tisztasági csomagot az óvodákban, ami igen sokba kerül. Szerinte a szülők döntsék el, hogy vagy tisztasági csomag legyen vagy eszközök önkormányzati pénzből. Nem aratott osztatlan sikert, az bizonyos. (Hozzáteszem, szerény véleményem szerint egyébként ez  tisztasági csomagos dolog alapvető követelmény és nem egy vívmány, amire nagyon büszkének kéne lenni). Egy másik megszólalásában az átalakítás melletti érvként hangzott el szemrehányóan, hogy az egyik óvodában előfordult, hogy 2 napig nem volt fűtés, amiről ők nem tudtak, alátámasztva, hogy jelenleg nincs élő kapcsolat az óvodákkal. Mondjuk az nem derült ki, hogy ez vajon nem az önkormányzat hibája-e, illetve, hogy mitől lesz jobb a helyzet a jövőben, amikor a vezetés egy az óvodáktól teljesen külön "intézmény" lesz. És volt még egy történet, ami komoly visszatetszést keltett. Az egyik óvoda kertjének felújítása került szóba, mint jó példa, hiszen meglátogatták az óvodát, ott elmondta a vezető a problémát és utána meg is történt a felújítás. Mikor az egyik szülő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez becsülendő, de egyébként a probléma már évek óta fennállt és eddig hiába jelezték ezt többször, több fórumon, Morovik Attilának ennyi volt a hozzáfűznivalója: "Megcsináltuk? Akkor köszönöm szépen."

Összefoglalva az eddigi információkat, nem nagyon látni azt az alapos előkészítést, illetve az óvodák napi működésének ismeretén alapuló érveket, amik indokolnák az átszervezés szükségességét és alkalmasak lennének a lakosok félelmeinek eloszlatására.

Többen kérdezték tőlem, főleg szülők természetesen, hogy mit lehet itt tenni, mert őket egyáltalán nem győzte meg az önkormányzat vezetése, hogy ez a változás jó irányba viszi az óvodák működését. A helyzet szerintem nem reménytelen, de azt sajnos el kell ismerni, hogy a Fidesz többsége ellenzéki szavazatok nélkül is keresztül tudja vinni akaratát a testületen. Én úgy látom viszont, hogy amennyiben a szülőket, az óvodai dolgozókat nem sikerül az ügy mellé állítani, illetve az érintettek a nemtetszésüknek, félelmeiknek komoly hangot adnak, akkor a többségük ellenére sem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a helyi közösség ellenkezését.

Tegnap került napvilágra, hogy Borbély Lénárd csepeli polgármestert ittas vezetésen érték a rendőrök január végén. Az index.hu kérdése nyomán a polgármester közleményében elismerte hibáját, és bocsánatot kért tettéért, magánéleti problémákra hivatkozva.

Sok vélemény jelent meg az üggyel kapcsolatban, én személy szerint a következő álláspontot képviselem. Először is szeretném leszögezni, hogy szerintem tiszteletben kell tartani mindenki magánéletét és őszintén kívánom, hogy megoldódjanak Borbély Lénárd ilyen jellegű problémái.

Fel szeretném azonban hívni a figyelmet arra, hogy az ittas vezetés az egyik legsúlyosabb közlekedési kihágás, és csak a szerencsén múlhatott, hogy végül nem következett be tragédia. Az ittas vezetésre semmilyen mentség nem fogadható el, polgármester úrnak minden bizonnyal lett volna más lehetősége (pl. taxival) eljutni oda, ahová igyekezett. Ezt abban a pillanatban végig kellett volna gonolnia.

Úgy vélem továbbá, hogy annak a pártnak a tagjaként, amely a választott képviselők esetén bevezette a méltatlanság intézményét és egyébként is folyamatosan a saját erkölcsi felsőbbrendűségét hangoztatja, komolyan meg kellene fontolnia, hogy tette után továbbra is alkalmas-e arra, hogy egy fővárosi kerület, egy 76.000 fős város első embereként dolgozzon.

Azt viszont mindenképpen elvárnám tőle, hogy a történtek után a bocsánatkérésen túl, valamilyen más formában is kifejezze megbánását. Javasolom például, hogy vállaljon szerepet a csepeli általános iskolákban a fiatalok felvilágosításában az ittas vezetés következményeiről vagy egyéb módot találjon arra, hogy sajnálatos esete valahogy mégis  a rábízott közösség épülését szolgálhassa.

Szerda reggel 7 órakor ismét ülésezett a csepeli képviselő-testület. A rendkívüli ülést egy ellenzéki javaslat miatt kellett összehívnia Borbély Lénárd polgármesternek. Amiről végül nem döntött a testület, mivel Szuhai Erika képviselőasszony javaslatára a fideszes többség megszavazta, hogy levegyük a napirendről! Szerinte Csepelt nem érinti az M0 és egyéb autóutak fizetőssé tétele és egyébként is Tarlós István főpolgármester már elfogadtatott a fővárosi közgyűléssel egy nyilatkozatot, ami elítéli az útdíjat.

Napirendre került viszont egy másik, helyszíni kiosztású javaslat, ami a korábban elfogadott önkormányzati sportcélú alapítvány számára biztosítandó 5 millió forintos összeg megszavazásáról szólt. Ellenzéki oldalról bírálat érte a javaslatot, mert egyre kevésbé látták értelmét a felszólalók, hogy a tucatnyi csepeli működő sportegyesület és alapítvány mellé létrehozzunk egy újat.

Polgármester úr válaszában (már nem először) bizalmat kért, kifejtette, hogy ez semmi másról nem szól, csak arról, hogy növeljék a kerületben a sportolási lehetőségek hozzáférhetőségét, rosszabb anyagi helyzetű gyerekeknek is lehetőséget biztosítsanak a sportolásra. Mindenesetre érdekes, hogy a létrehozandó alapítványnak egyetlen szakosztálya lesz, ami foci, és állítólag hamarosan megállapodást is aláírnak már a Csepel SC-vel pályahasználatra, de Borbély Lénárd határozottan tagadta, hogy e mögött bármilyen, a jelenlegi futballal foglalkozó szervezetek ellehetetlenítését célzó szándék állna. Kicsit kétkedve, de végül megszavaztam a javaslatot, hiszen korábban támogattam annak létrehozási szándékát is. Persze azzal a kitétellel, hogy az új nem a régiek rovására fog majd lehetőségeket kapni.

Egy dolog viszont nagyon megütötte a fülemet, amit minden helyi sportszervezet és általában minden civil szervezet figyelmébe ajánlok. A polgármester úr mondandójában kitért arra is, hogy szerinte nem lehet tudni, hogy azok a sok százezer forintok, amik az önkormányzattól ezekhez a szervezetekhez kerülnek, valóban eljutnak-e a gyerekekhez és a megfelelő célokra lesznek-e felhasználva. Azt mondta, hogy ő jelenleg nem tudja megítélni ezt, ezért vannak kételyei! Azért szerintem ezt így kijelenteni elég merész dolog részéről. Gyakorlatilag burkolt módon azzal vádolja a támogatott szervezeteket, hogy nem arra használják a pénzt, mint amire kapják. Nem vagyok ilyen szervezet vezetője, de biztos vagyok benne, hogy ha az lennék, igencsak felháborodnék az efféle általánosításokon és azt kérném, hogy ilyen kijelentésekkel ne rombolja azoknak az embereknek a hitelességét, akik nap mint nap a gyermekek testi fejlődéséért dolgoznak.

Nagyon nem tartom szerencsésnek, hogy ilyen kijelentéseket egy város vezetője megenged magának, mint ahogy azt sem, hogy az önkormányzat honlapján például a Munkásotthonnal kapcsolatos írásokban az egész ügyet, úgy tálalják, mintha csak úgy lehetne átláthatóan elkölteni a közpénzt, ahogy most megkövetelik a Munkásotthontól. Ezzel ugyanis indirekt módon azt is állítják, hogy más szervezetek esetén, ahol nincsenek ilyen szigorú követelmények, átláthatatlanul folyik el az önkormányzat pénze. Ezek mind olyan rossz üzenetek, amik bizalmatlanságot szülnek és egyáltalán nem szolgálják a közösség fejlődését, a kölcsönös bizalom erősödését és egy konstruktív együttműködés kialakításának lehetőségét. Én a helyében nem így csinálnám...

Bár a január 29-ei testületi ülés legkritikusabb előterjesztését külön bejegyzésben már tárgyaltam, volt azért még érdekesség ezen kívül is az este folyamán. Például támogatásáról biztosította a testület az óvodák összevonásának előkészítését, illetve a Humán Szolgáltatások Igazgatóságánál lévő egészségügyi alapellátások visszakerülését a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat berkeibe.

A testületi ülés kezdésekor egy tájékoztatót hallgathattunk meg a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatójától a kikötőben folyó fejlesztések, beruházások kapcsán. Ezután következett ellenzéki javaslatra első pontként az óvodák egyesítésével kapcsolatos napirend. Az előterjesztés egy korábbi szervezetfejlesztési pályázat alapján végzett átvilágítás eredményével indokolta, hogy a jelenleg 11 óvoda (24 tagóvodával) az ÁMK-ban működő kivételével egyesítésre kerül és ezen túl 1 óvoda alá fog tartozni az összes tagintézmény. A hétfői bizottsági ülésen kértem, hogy bocsássák a képviselők rendelkezésére azt a tanulmányt, ami az összevonás alapjául szolgál, mert sajnos az előterjesztés nem tér ki arra, hogy milyen előnyökkel járna ez az átszervezés, miközben sok fontos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Sajnos, csak csütörtökön fél egykor kaptuk meg azt az e-mailt, amiben a megfelelő link szerepelt, ezt megnyitva viszont egy 30 dokumentumból álló fájlcsomagot találtam, amit nyilván képtelenség ilyen rövid idő alatt áttekinteni.

Szóvá is tettem ezt az ülésen azzal együtt, hogy az addig elhangzottak alapján egyáltalán nem látható, hogy miért előnyös ez az átszervezés az önkormányzatnak. Morovik Attila illetékes alpolgármester nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy melyik óvoda lesz az, amelyikbe az összes többi beolvad, várnak-e költségmegtakarítást az átszervezéstől, az új egységes vezetés érinti-e majd az intézményrendszer jelenlegi sokszínűségét. Annyit bizonygattak csak, hogy senki nem veszíti el a munkáját és senkinek nem fog csökkenni a fizetése az átszervezéssel. Összefoglalva, úgy kértek támogatást az összevonás előkészítésére, hogy az említett tanulmányon kívül semmivel nem tudták alátámasztani annak szükségességét. Ezért ennek a napirendi pontnak a szavazásánál tartózkodtam. Nem utasítom el ugyanis eleve a változtatás szükségességét, viszont annak indoklására mindenképpen igényt tartanék.

A továbbiakban döntöttünk arról, hogy a korábban megkötött, üzlethelyiségekre vonatkozó bérleti szerződések esetén is visszatéríti az önkormányzat a lecsökkentett kaució miatti különbözetet, bizonyos árbevétel alatt. Illetve a vendéglátó helyek éjszakai nyitva tartását szigorította a testület, hogy megakadályozza a korábbi kiskapukat kihasználókat a rendelet kijátszásában. Kiderült, hogy a korábbi években az önkormányzat által adható díjak közül véletlenül kikerült a Kolonics György Sport Érdemérem, amit most újra bevezettünk.

A Kis-Duna öböl idei vízminőség-javító intézkedésével kapcsolatban felvetettem, hogy komolyan foglalkozni kellene a teljes Kis-Duna ág helyzetével is, mivel a vízpótlás hiánya miatti állóvíz jelleg, illetve a soroksári szennyvíztisztító telep által beleengedett tisztított szennyvíz miatt folyamatosan romlik a víz minősége. Korábban a szennyvíztisztítóban tett látogatáskor szakemberek annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a sok milliárd forintot igénylő nagyberuházások (pl. a szennyvíz átvezetése Csepel alatt a nagy Dunába, a Kis-Duna teljes kotrása) mellett, van olyan megoldás, ami érdemben javítana a helyzeten, de nem emésztene fel hatalmas összegeket. Ilyen például a Kvassay-zsilipnél történő szivattyúzás, amely gyakrabban ismételve a víz cserélődésével párhuzamosan a minőséget is javítaná. Felvetettem a testület előtt, hogy ilyen megoldásokat fontolóra kellene venni, de sajnos csak hitetlenkedés fogadta a szavaimat.

Téma volt, hogy a volt Matáv házban egy esetleges új bérlő 250-300 munkahelyet hozna létre, amihez viszont parkolóhelyeket kellene biztosítania az önkormányzatnak. Megszavaztuk, mint ahogy több más, rutinnak számító előterjesztést is. Úgy tűnik, Németh Szilárd tanult Szabó Szabolcs egyéni országgyűlési képviselő példájából és szeretne magának Csepelen irodát béreltetni az Országgyűlés Hivatalával. Legalább is erre enged következtetni 2 irodabérlettel kapcsolatos előterjesztés, az egyikben ráadásul felmentjük az önkormányzatot a saját rendelete alkalmazása alól, mert az nem felel meg az Ország Házának. Így bár Németh Szilárd köztudottan nem Csepel és Soroksár képviselője, mégis lesz itt neki is irodája.

Számomra volt még egy különösen fontos előterjesztés az este során, mely az említett egészségügyi átszervezést érintette. Lakossági megkeresés alapján arra próbáltam választ kapni, hogy a 2012-es átszervezés, amikor a most is érintett területek a HSZI-hez kerültek, jelentett-e bármilyen hátrányt a dolgozók számára. Információim szerint ugyanis a későbbi egészségügyi bérrendezésből ezek a dolgozók kimaradtak, így bérüket ma is a korábbi éveknek megfelelően kapják, sőt 2013 szeptemberében egy nem kötelező elemet még el is vontak tőlük, így csökkent a fizetésük. Szathmáry Ádám szociális és egészségügyi referens válaszában azt közölte, hogy semmilyen hátrány nem érte a dolgozókat, mivel a bérrendezés meghatározott munkakörökben dolgozó embereket érintett és senki nem maradt ki belőle, aki jogosult volt. Ez ügyben még további információgyűjtést határoztam el, mert úgy tűnik, nem egyértelmű, hogy mi a helyzet valójában.

Volt egy javaslat, amit Pákozdi József Jobbikos képviselő terjesztett be a Csepeli úton történő sebességkorlátozásról. Az előterjesztés visszaállította volna a korábbi 50 km/h sebességhatárt és lámpás zebrákat javasolt a sok baleset miatt. Én támogathatónak tartottam a dolgot, de a fideszes többség tartózkodásával megakadályozta a javaslat elfogadását. Bár a polgármester úr jelezte, támogatja azt, de nem ez a legmegfelelőbb módja a kérdés rendezésének. Ami miatt érdekes volt a vita, hogy Szuhai Erika képviselő-asszony (talán féltve a Fidesz-többség információs monopóliumát) furcsállotta, hogy a rendőrkapitány miért nem tájékoztatta a polgármestert az ügyben, ha egyszer a Jobbikos képviselő megkereste.

Az előterjesztések között volt még egyebek mellett a kisebbségi önkormányzatokkal kötendő megállapodás elfogadása, támogató szolgálattal kapcsolatos szerződés aláírása és a Jedlik Ányos Gimnáziumban folyó alternatív étkeztetés folytatása.

Végül utolsó napirendi pontként következett a Munkásotthon ügye, amit külön bejegyzésben már tárgyaltam. Tíz óra körül már végeztünk is.