A csepeli Fidesz propagandagépezetében mertek nagyot álmodni és azt sulykolják az emberekbe, hogy 2 milliárdot spórolnak évente a korrupció megszüntetésével. Az elmúlt 5 év költségvetéseit átböngészve viszont úgy tűnik, az adatok egyáltalán nem támasztják alá állításukat.

Az utóbbi időben megsokasodtak a csepeli önkormányzati kommunikációban a költségvetési hiány lefaragásáról szóló dicshimnuszok. A helyi fideszes városvezetők, élükön Borbély Lénárd polgármesterjelölttel sorozatosan azt bizonygatják, hogy a korábbi pazarló gazdálkodás és korrupció megszüntetésével évi 2 milliárd Ft-ot spórol meg az önkormányzat. Ráadásul még az önkormányzati szolgáltatások színvonala is javult szerintük. Kíváncsi lettem, hogy vajon mi igaz ebből a sikerpropagandából, ezért megpróbáltam módszeresen összehasonlítani a 2009 és 2013 közötti végleges költségvetési adatokat. Azt kell, hogy mondjam, hogy a Fidesz csepeli polgármesterjelöltjének és csapatának komoly gondjai vannak a matematikával vagy csak egyszerűen nem mondanak igazat.

Elsőként megjegyezném, hogy embert próbáló feladat az említett, évenként nagyjából 100 oldalas dokumentumok összevetése, ugyanis egyrészt jogszabályi változások következményeként, másrészt a vezetés szeszélyeinek következtében évről évre jelentősen változik a költségvetés szerkezete, összetétele, így sokszor nagyon nehezen összehasonlíthatóak a különböző évek adatai.

A FIDESZ MÁR A JÖVŐBE LÁT?

Szerencsére azonban így is elég támpontot lehet találni ahhoz, hogy megítéljük a mostani vezetés állításait. Kezdjük rögtön egy viszonylag frissnek mondható bejelentéssel, miszerint a korábbi évek vagyonvesztése után, a Fidesz áldásos tevékenységének köszönhetően 2,2 milliárd Ft-tal növekedett az önkormányzat vagyona. Ez talán a legkönnyebben cáfolható állítása a sikerpropagandának. A Csepeli Hírmondóban megjelent cikk szerint a 2010-es 77,858 milliárdos vagyon 80,071 milliárdra nőtt 2014-ben. Az első probléma ezzel az állítással, hogy a 2014-es végleges állapotot még senki nem tudhatja, hiszen még nincs vége az évnek, végleges adatot majd csak jövőre, az idei költségvetés teljesítésével kapcsolatos beszámoló elkészültekor fogunk tudni. Másrészt viszont

a jelenlegi vezetés alatt eddig minden évben tovább csökkent a kerület vagyona, a
2013-as megfelelő adat pedig 73,920 milliárd Ft-ot mutat, ami majd 4 milliárdos mínuszt jelent.

Ha egyébként nem csupán az eszközöket tekintjük, hanem az önkormányzat kötelezettségekkel csökkentett vagyonát vizsgáljuk, akkor 2013-ban 72.103.237 ezer Ft (kerekítve 72 milliárd Ft) volt ez az összeg, 2010-ben viszont 73.486.538 ezer Ft (kb. 73 és fél milliárd), ez szintén csökkenő pályát jelent.

JÓ ÜZLET VOLT CSEPELNEK AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA

A pazarlás és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos évi 2 milliárd Ft-os megtakarítás kérdését jóval nehezebb tisztázni, mindenesetre néhány költségvetési tétel összevetéséből kiderül, hogy az utóbbi évek egyenlegjavulása valójában több más jellegű tényező következményeként jöhetett létre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2013-as évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló (amelyet egyébként minden évben a polgármester terjeszt elő) szöveges bevezetője, melyben a következőket lehet olvasni:

„2013 január 1-től jelentősen átalakult az önkormányzati feladatellátás, mely módosította az önkormányzatok központi finanszírozását is. A köznevelés területén az általános és középiskolák, a művészetoktatási intézmények, a Nevelési Tanácsadó állami fenntartásba kerültek. […] Ugyancsak csökkentek a szociális ellátással kapcsolatos önkormányzati feladatok.” Ennek fényében az sem csoda persze, hogy a központi költségvetési támogatás is csökkent: „Az önkormányzati feladatok csökkenésével az előző évhez képest jelentősen megváltoztak, lecsökkentek a központi költségvetésből származó támogatás jogcímei és azok összege. […]A 2012. évi költségvetésben a 3.116.652 ezer Ft támogatás 23,84 %-os arányt képviselt, a 2013. évi költségvetésben a 2.558.662 ezer Ft központi költségvetési támogatás 22,03 %-os arányt jelentett.”

Látható tehát, hogy nagyjából 600 millió Ft-tal kevesebb támogatás érkezett az államtól. Viszont ezt szembeállítva a kiadási oldalon azzal, hogy az iskolákra nem kellett annyit költeni, rögtön meg is találjuk a „hihetetlen” pénzügyi javulás egyik legfontosabb okát. A 2012. évi költségvetés adatai szerint ugyanis

az eddig kerületi kezelésben lévő iskolák fenntartására (beleértve a speciális helyzetű Nagy Imre ÁMK-t is) az önkormányzat több mint 4 milliárd forintot költött (4.311.371 ezer Ft), amiből 1,3 milliárd Ft körüli összeg volt a központi költségvetési támogatás.

Egyébként az összes oktatási kiadás háromnegyede bérre és azok járulékára ment el. Ehhez képest 2013-ban ezek az intézmények állami fenntartásba kerültek, ennek a változásnak a hatása tehát egymagában milliárdos egyenlegjavulást idézett elő az önkormányzat költségvetésében, hiszen a pedagógusok bérét ettől az évtől az állam fizette. Az intézmények működtetésének költségére, közüzemi kiadásokra a Csepeli Városgazda Zrt. 2013-as beszámolója szerint mintegy 890 millió Ft-ot költött, a GSZI élelmezésre fordított kiadásai (igaz, nem csak az iskolákra, hanem az összes intézményre vonatkozóan) 511 millió Ft az ÁMK önkormányzatnál maradt részének pedig 420 millió Ft volt a kiadása, ebből következik, hogy

az iskolák átadása után éves szinten legalább 1 milliárd Ft marad meg az önkormányzatnál.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2013-ban a kerületi óvodákra költött 1,5 milliárd Ft-ból több mint 1 milliárd volt a központi költségvetés támogatása, míg korábban ez az összeg fél milliárd körül mozgott, tehát ezen a téren is mintegy 500 milliós megtakarítás keletkezett, illetve a Nevelési Tanácsadó járási átvételével szintén 100 millió Ft feletti tehertől szabadult meg Csepel,

könnyen belátható, hogy a csepeli fideszes vezetésnek elég kevés köze van a 2013-as költségvetés pozitív egyenlegéhez. A valóság az, hogy az állami szerepvállalás változása gyakorlatilag egymaga többletbe fordította a korábbi hiányt.

Ez egyébként szinkronban van azzal a korábban évekig hallható panasszal is, hogy az állam ugyan egyre több feladatot sózott rá az önkormányzatokra, de forrást nem biztosított hozzá, ezért az önkormányzatok többsége egyre nehezebben tudta finanszírozni kiadásait, és vagy hitelfelvételre szorult vagy kénytelen volt a vagyonát felélni ahhoz, hogy feladatait ellássa.

Még egy gondolat, ami ezzel kapcsolatban felmerülhet: a számokból kiderül, hogy az önkormányzat 2010-ben az összesített adatok szerint 7,3 milliárd Ft-ot fordított béreke és járulékokra, míg 2013-ra ez az összeg 4 milliárd Ft-ra csökkent. Ez a tény is eléggé ellentmond a Fidesz retorikájának, amely szerint a korábbi felesleges alvállalkozói szerződések megszüntetésével érték el a megtakarításokat, hiszen jól látható, hogy milyen irdatlan összeggel csökkent a bérjellegű kifizetések összege, miközben az nehezen tagadható, hogy ezeknél a tételeknél van legkevésbé lehetőség a trükközésre, a közpénzek lenyúlására.

ADÓEMELÉS, MEGSZORÍTÁSOK, ÁLLAMI HITELÁTVÁLLALÁS

Az iskolák államosításától eltekintve további érdekességeket lehet kiolvasni a költségvetések összehasonlításából. Azt el kell ismerni, hogy valóban történtek lépések a kerület pénzügyi egyensúlyának megteremtésére, csak a propagandával ellentétben, ezek egyáltalán nem a korrupció, illetve a pazarlás megakadályozására irányultak. Érdemes megemlékezni róla, hogy

a Fidesz 2012-ben bevezette Csepelen a telekadót, amiből 2013-ban 226 millió 485 ezer Ft bevétel származott,

az emellett beszedett építményadó összege pedig nagyjából 278 millió Ft-tal nőtt 2010-hez képest. Így

csak a vagyoni jellegű adókból több mint 500 millió Ft plusz bevétele származott az önkormányzatnak. Az építményadó mértékét egyébként minden évben emelte eddig a fideszes vezetésű önkormányzat.

Míg 2010-ben a négyzetméterenkénti adó mértéke 1050 Ft volt, addig 2013-ra ennek (telekmérettől függő) legmagasabb összege már 1360 Ft lett. Elmondható tehát, hogy részben az igen súlyos adóemelés következtében javult a költségvetés helyzete.

Bár az utóbbi időben némileg finomítottak a kommunikáción és néha megemlítik, hogy az államnak is van szerepe az eredményekben, ez egyáltalán nem hangsúlyos. Pedig az állami hitelátvállalás következtében

a korábbi években hiteltörlesztésre fordított összegek szintén nem a csepeli költségvetést terhelték. Ez 2010-ben mintegy 230 millió forint volt, míg 2012-ben 248 millió forint. Ezt az összeget is hozzáadhatjuk azokhoz a tételekhez, amelyek miatt ténylegesen jobb helyzetbe került a csepeli gazdálkodás, de ehhez az önkormányzatnak semmi köze.

Ráadásul ezzel kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy ez az állami átvállalás valójában csak a tartozás egyik zsebből a másikba való vándorlását jelenti. A csepeli adófizetők ettől nincsenek jobb helyzetben, hiszen a központi költségvetés adósságállománya megnőtt ugyanannyival, amennyivel az önkormányzatoké csökkent. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a csepeliek rosszul jártak az ügylettel, hiszen Hódmezővásárhely esetében (aminek polgármestere ugye a fideszes Lázár János volt) majd 20 milliárd forint tartozást vállalt át az állam, míg Csepelnél ez az összeg még az 1 milliárdot sem érte el. Most viszont ezek a tartozások minden adófizetőt egyformán terhelnek.

SOHA NEM LÁTOTT FEJLŐDÉS?

A kerületi beruházásokkal kapcsolatban is nagyon érdekes felfedezéseket lehet tenni, ha átnézzük az adatokat. A Fidesz gyakorlatilag azzal kampányol 2010 óta folyamatosan, hogy az elmúlt 16 évben semmi sem fejlődött Csepelen, miközben az ő ciklusuk alatt mennyi mindent sikerült elvégezni, sokkal jobban fejlődik a kerület, mint korábban. A sikerpropaganda mögé nézve viszont a számok ismét mást mutatnak.

A 2010-es évben kerületi felújításra és beruházásra több mint 2 milliárd forintot költöttek (pontosan 2.132.655 ezer Ft), míg 2013-ban nagyjából 670 milliót,

(de 2011-ben és 2012-ben is csak körülbelül fél milliárd Ft-ot évente). Egyébként a 2010-es összeg, több mint az utána következő 3 év összesített adata. Bár valószínűleg igaz lehet, hogy 2010-ben a választás miatt is fel lettek futtatva a beruházások, a 2009-es beruházási adat (1.180.227 ezer Ft) is jóval meghaladja a Fidesz által erre költött összegeket. Azt már számtalanszor elmondták, leírták, hogy a Gerincút és a csepeli csatornázás a Fidesz állításával szemben már 2010 előtt elindult, illetve elő lett készítve, illetve a város-rehabilitációs projektek közül is csak egyet köszönhetünk Borbély Lénárdéknak. A beruházási adatok most arra is rámutatnak, hogy az egyéb beruházások tekintetében sem muzsikáltak túl jól, illetve azért is maradhatott meg egyre több pénz a költségvetésben, mert közben nem fejlődött annyira a kerület.

Szintén nem tűnik korrupció-ellenes lépésnek a kerületi kulturális, sport és civil élettel kapcsolatos megszorítások ügye. 2010-ben például az akkor még létező Csepel Galéria és a Csepeli Művelődési Központ (CSMK) összesen több mint 250 millió Ft-ból gazdálkodhattak. Aztán mindkét intézményt megszüntették, ráadásul a Királyerdei Művelődési Házat, a Radnóti Művelődési Házat és a Rákóczi-kertet is üzemeltető CSMK esetében még a jogszabályokat sem tartották be Németh Szilárdék.

2013-ban a művelődési házakat üzemeltető Csepeli Városkép Kft mintegy 75 milliót költhetett erre a célra, de ha a „rendezvények” címszó alatt szereplő 26 millió Ft-ot is a kultúrához számítjuk, akkor sem éri el a teljes összeg a 2010-es adat felét.

Ugyanez igaz, a kerületi sport és civil szervezetek támogatására. Összehasonlítva a 2010-es adatot a tavalyival (2/b. melléklet: támogatások államháztartáson belül és pénzeszköz átadások kiadásainak alakulása) látható, hogy

4 éve kb. 160 millió Ft körüli összeget adott az önkormányzat a civil szférának tavaly pedig már csak kb. 48 milliót,

és ebből is rendszeresen adnak pénzt olyan civil szervezeteknek, amelyek nem is csepeli illetőségűek.

ÁLOM ÉS VALÓSÁG TALÁLKOZÁSA

Összegezve elmondhatjuk, hogy Borbély Lénárdék sikerpropagandája, amit egyébként úton-útfélen próbálnak az emberek orra alá dörgölni, köszönőviszonyban sincs a valósággal, amit a lenti táblázat is jól szemléltet.

Fentieket olvasva inkább az az egyértelmű, hogy hatalomra kerülésük után komoly adóemeléssel és a különféle területeket érintő megszorításokkal próbálták csökkenteni a hiányt.

Ezt egyébként ki is mondják egy 324 milliós kiadáscsökkentő költségvetés-módosítás kapcsán a 2012-es év beszámolójában: „Ez a megszorítás a korábbiaknál is fegyelmezettebb, takarékos gazdálkodást követelt meg az intézményektől és az önkormányzat gazdasági társaságaitól.”

Ezekkel az eszközökkel évről évre csökkent ugyan a hiány, de az állam szerepvállalása nélkül semmiképpen sem tudott volna a helyi vezetés többlettel rendelkező költségvetést összehozni. Arról nem is beszélve, hogy a fentiektől függetlenül mennyire jellemző rájuk a takarékoskodás. Gondoljunk csak a szolgálati autókra elköltött tízmilliókra vagy éppen az utóbbi hetek látványos pénzszórására. Gyakorlatilag minden egyes fejlesztéshez külön oszlopokat, táblákat, plakátokat gyártanak, a piacon, az SZTK-ban és önkormányzati rendezvényeken tucatnyi molinón hirdetik a sikereket, liftreklámot és Metropol hirdetést vásárolnak, hogy önmagukat fényezzék. Ezek költsége szintén tízmilliós nagyságrendhez közelít. Ezekről is szívesen írnék, csak ahhoz az kéne, hogy a jegyzőtől végre válaszokat kapjak a feltett kérdéseimre...

Szerencsére ez a szemfényvesztés már nem tart sokáig. Október 12-én lehetősége lesz a választóknak, hogy ítéletet mondjanak a Fidesz 4 éves munkájáról. Bízunk benne, hogy nem a sikerpropagandának fognak hinni, hanem a számoknak és a tényeknek.

Ezzel a címmel jelent meg a Fidesz közleménye a csepeli önkormányzat hivatalos oldalán Ábel Attila alpolgármester úr tollából. Magával a megállapítással egyet is értek, bár nem úgy, ahogy ő gondolja, hiszen az írásaiban a PM-et is folyamatosan a múlthoz számítja. Több helyen is meg vagyunk említve a helyi jobboldali hírportálon, miszerint: mi PM-esek az LMP elárulása után, most lepaktálunk a csepeli MSZP-vel.

Megszólítva éreztem hát magamat-magunkat és úgy gondolom, az a korrekt, ha az ezzel kapcsolatos véleményemet is a nyilvánosság elé tárom.

Van erre a dilemmára egyébként egy rövid, egyszerű válasz is. Akinek komoly problémája van azzal, hogy az ellenzék  pártjai együttműködésre vannak ítélve a választásokon, először Orbán Viktorhoz kellene fordulnia, hogy mikor hoznak egy olyan törvényt, amelyben a választás arányos, igazságos és tisztességes. Akkor minden kisebb és nagyobb párt önállóan indulhatna és a támogatásának megfelelően juthatna képviselethez a döntéshozó testületekben.

Látni kell ugyanis, hogy maga a választási rendszer kényszeríti ki azon pártok együttműködését, akik valóban felelősséget éreznek az iránt, hogy változás legyen az önkormányzatok vezetésében és a kerületek életében. Ez volt  anno a legfőbb nézetkülönbség az LMP és a megszülető PM között, hogy korábbi pártunk annak ellenére a mindenáron való függetlenség és a mindenkitől egyforma távolság tartását választotta útjául, hogy tisztában volt vele, milyen rombolást végez a mostani fideszes uralom. Ezzel szemben, mi a PM-ben alakítani szeretnénk a közösségek életét és jövőjét és ezért komolyan vesszük, hogy esélyt kell teremteni az ellenzéki győzelemre.

Visszatérve  az Ábel Attila-féle retorikára tudom persze, hogy a politikai ellenfelek ellehetetlenítése klasszikus fegyver a Fidesz arzenáljában. Tudom, hogy szeretnek a múltba révedni, és azzal riogatni az embereket, hogy akik hajlandóak a baloldallal együttműködni, azok azonnal automatikusan velejéig romlottak, függetlenül attól, hogy mit képviselnek, és milyen teljesítményt nyújtottak az elmúlt években. Ez a megközelítés egyetlen dologra alkalmas, arra, hogy végletekig megosszuk a társadalmunkat, márpedig tudjuk, a Fidesz szereti a permanens háborút.

A fenti hozzáállással szemben, mi a PM-ben úgy gondoljuk, hogy a politizálás - és annak keretein belül egy választás - a jövőről kell, hogy szóljon. Mi arra vállalkozunk, hogy Csepel jövőjéért dolgozzunk és ehhez kérünk bizalmat a választóktól. Azért, hogy egyre több legyen a kerületben a munkahely, hogy lehetőleg minden rászorulónak jusson segítség, hogy a közösségeknek és a civil társadalomnak legyen beleszólása a döntésekbe, hogy egy zöldebb, fenntartható várost építsünk az emberekkel közösen.

Ahhoz, hogy ezt mind megtehessük, megfelelő képviselettel kell rendelkeznünk a képviselő-testületben. Aki komolyan felelősséget érez, hogy ne az örök kibic szerepét játssza, az ebben a választási rendszerben együtt kell, hogy működjön  más ellenzéki pártokkal. Ezzel az együttműködéssel mi nem a régmúlt elemzésével bíbelődünk, hanem lakókörnyezetünk jövőjével kapcsolatos terveinket fogalmazzuk meg.

A helyi jobboldal nyilván azt a taktikát választja, hogy elkezdi rémisztgetni az embereket, hogy ha ők elvesztik a hatalmat, akkor milyen borzalmak fognak történni. Én viszont azt gondolom, hogy egy olyan testület, amiben a PM-nek szövetségesével, az Együttel meghatározó súlya van, képes lesz az embereket hatékonyabban képviselni és akár a  múlt hibáiból tanulva egy szolidáris, igazságos, fenntartható városvezetést megvalósítani.

Ha a Fidesz azzal akar foglalkozni, hogy melyik párt milyen volt és mit ígért a múltban, akkor elég, ha csak felidézzük, hogy a Fidesz azt ígérte 2010-ben az országgyűlési választási kampányában, hogy megvédi a magánnyugdíj-pénztárakat, aztán lenyúlta a (3000 milliárdos) pénztári vagyont. Hogy azt ígérték, megerősítik a forintot, ami ehhez képest gyengébb mint valaha, és még sorolhatnánk .

Úgy hogy a helyzet egyszerű és világos: ne azon töprengjünk, hogy mi volt 6, 10 vagy 25 évvel ezelőtt, hanem azon, mit szeretnénk elérni, milyen kerületet szeretnénk 6,10 vagy éppen 25 év múlva. Aztán tegyünk közösen a meghatározott célokért. Mi ebben szeretnénk partnerek lenni mindenki számára, aki nyitott a Párbeszédre.

Tisztelt Vida István Úr!

A Csepeli Városkép Kft. mint 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló vállalkozás a kiadója a Csepeli Hírmondónak, illetve a csepel.hu portálnak is felelős kiadója az oldal impresszuma szerint. Előbbi Csepel Önkormányzatának hivatalos újságja, mely kéthetente 32000 példányban jelenik meg, utóbbi pedig az önkormányzat hivatalos honlapja.

A Csepeli Városkép Kft. honlapján a Csepeli Hírmondó bemutatkozójában a következő szöveg olvasható: „Az újság célja az önkormányzat tevékenységének ismertetése, a helyi közélet, kultúra, civil élet, sport eseményeinek bemutatása, közérdekű információk, hasznos tudnivalók közlése.”

Fentieket figyelembe véve kérem, tájékoztasson arról, hogyan fordulhatott elő az utóbbi hetekben, hogy a Csepeli Hírmondó hasábjain Lapszél rovatként több ízben pártpolitikai tartalmú írások jelenhettek meg, melyek szerzőjeként Korponai Péter van feltüntetve. Ezen írások mindegyike a baloldali pártokra nézve negatív tartalmúak, egyoldalúan állítanak be bizonyos témákat.

Szintén érdekelne, hogy hogyan kerülhetett fel az önkormányzat hivatalos oldalára augusztus 19-én „A múlt és a jövő között lehet választani Csepelen” címmel a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség csepeli szervezetének közleménye, melyet Ábel Attila jegyez.

A korábbi években több ízben érdeklődtem afelől, hogy lehetséges-e politikai tartalmú írásokat megjelentetni a nyomtatott újságban, de mindig azt a választ kaptam Öntől, hogy nem áll szándékukban az önkormányzati újságot pártpolitikai csatározások színterévé tenni. Ezt én tudomásul vettem, bár szerény véleményem szerint a helyi közélet szerves részét képezik a helyi politikai pártok által felvetett problémák, ügyek is.

A közelmúltban megjelent írások alapján feltételezem, hogy Önök is erre az álláspontra jutottak, ezért kérem, tájékoztasson, mi a hivatalos módja, hogy a csepeli közéletben aktív pártok megjelentethessék írásaikat a Csepeli Hírmondóban, illetve a csepel.hu önkormányzati honlapon, mekkora terjedelemben és milyen határidők betartása esetén lehetséges az anyagok közlése.

Amennyiben téves következtetésre jutottam volna, és változatlanul érvényben van a politikamentesség elve az említett kiadványokban, akkor arra kérem Önt, hogy haladéktalanul gondoskodjon a Fidesz közleményének törléséről a csepel.hu honlapról, illetve intézkedjen arról, hogy a Csepeli Hírmondó hasábjain a jövőben politikai tartalmú írások ne jelenhessenek meg.

Megtisztelő válaszát és segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

Hudák János

Párbeszéd Magyarországért csepeli csoportvezető

A csepeli önkormányzattól történt adatkikérés alapján kijelenthető, hogy a helyi Fidesz vezetés folyamatos propagandája a takarékos gazdálkodásról pusztán kampányfogás. A valóság közben az, hogy például a 2011 nyarán létrehozott Polgármesteri Kabinet 2013-ban már majd 30 milliójába került Csepel adófizetőinek.

Néhány hete Szabó Szabolcs országgyűlési képviselőnk segítségével közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Csepel Önkormányzatának. Arról érdeklődtünk, hogyan alakult az elmúlt években a Polgármesteri Kabinetben dolgozók létszáma és jövedelme. Érdekes táblázatot kaptunk, amiből kiderült, hogy három év alatt az eredeti 3 fős létszám háromszorosára, 9 főre módosult a testület döntéseinek értelmében. Azt is megtudtuk, hogy 2013. évben a Kabinet dolgozóinak összes bruttó bérjövedelme több, mint 28 millió Ft-ot (pontosan: 28 148 417 Ft) tett ki.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy Németh Szilárd polgármester munkáját nem csak ez a Kabinet segíti, hanem az önkormányzatnál létezik még egy Polgármesteri Titkárság szervezeti egység is. Kíváncsian várjuk a további tájékoztatást arról, hogy a Titkárság milyen létszámmal és bérköltséggel dolgozik.

Egy másik kérdésünkre kapott válaszból pedig az is kitűnik, hogy az említett Polgármesteri Kabinet tagjai 2013 júniusában 1,8 millió, 2013 decemberében pedig további 2 millió Ft jutalmat kaptak. Bár a választott tisztségviselők nem részesültek jutalomban, prémiumban az elmúlt években és ezt mindig hangoztatják is, azért az jól látható, hogy a helyi Fidesz vezetés azért megtalálja a módját, hogy különböző csatornákon a számára kedves embereknek 10 milliókat juttasson.

Az ügy egyébként azért is figyelemreméltó, mert a tavaszi vereség óta, azzal riogatják a fideszesek a csepelieket, hogy, ha ősszel a baloldali pártok nyernek, akkor majd hozzák magukkal a holdudvarukat és rengeteg pénzbe kerül majd az ő kifizetésük. Fentiekből viszont egyértelműen látható, hogy a Fideszre sem jellemző, hogy fukarkodna a barátoknak, "kollégiumi szobatársaknak" való pénzjuttatásokkal. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az önkormányzati társaságok vezetői is sokmilliós extra juttatásokat kaptak, illetve az önkormányzat tízmilliókat költött a polgármester és az alpolgármesterek gépjárműveinek beszerzésére és azok üzemeltetésére, bátran kijelenthetjük, hogy a jelenlegi vezetés nem a takarékos gazdálkodásáról híres.

Akkor mégis hogyan sikerült az önkormányzati kiadásokat drasztikusan csökkenteni, kérdezheti az egyszeri olvasó. Az önkormányzat honlapján elérhető költségvetések elemzéséből az körvonalazódik, hogy Borbély Lénárdék kedvenc kijelentése, miszerint 2 milliárdot spórolnak évente a korábbi korrupciógyanús szerződések megszüntetésével, szintén nem áll túl biztos alapokon. Erről azonban már egy következő bejegyzésben írok majd.

Valós okok vagy kicsinyes politikai érdekek miatt nem lehet a környezettudatosság, a fenntarthatóság eszméjét hirdetni Csepel belvárosában? Ez a kérdés merül fel, miután Csepel Önkormányzata nem járult hozzá, hogy 2014 június 5-én a környezetvédelem világnapja alkalmából civil szervezetek rendezvényt tartsanak Csepelen a sétáló utcában.

Úgy vélem, a mai világban elengedhetetlenül fontos, hogy az ökológiai gondolkodás minél jobban elterjedjen, minél több ember ébredjen rá, hogy hosszútávú jövőnk csak akkor van ezen a bolygón, ha életvitelünket, társadalmi rendszereinket átalakítjuk és megfelelünk a fenntartható fejlődés kritériumainak. Ezért született meg az ötlet, hogy a környezetvédelem világnapján civil szervezetek részvételével, szemléletformáló játékokkal, a zöld átalakulás eszközeinek bemutatásával programot szervezzünk Csepelen. A helyszínválasztás nem véletlen, azért akartunk a sétáló utcában megjelenni, mert az átmenő forgalom révén több száz embert lehetett volna megszólítani, illetve a közeli iskola és óvoda révén sok-sok gyermeknek lett volna lehetősége játékosan megismerkedni a különböző környezeti problémákkal.

Sajnos azonban a csepeli önkormányzat nem engedélyezte, hogy megtartsuk ott a rendezvényt, mondván az jelentősen korlátozná a forgalmat. (Elutasító határozatot holnap kapunk, ha minden igaz) Ez elég nevetséges, átlátszó oknak tűnik, mivel az elfoglalni kívánt 45 négyzetméter töredéke a rendelkezésre álló területnek, amit az alábbi térkép is igazol (zölddel jelölve az említett terület):

Ráadásul az elmúlt években volt már jó néhány olyan rendezvény a sétáló utcában, ami a mienknél jóval nagyobb területet vett igénybe. Annak idején bornapokat rendeztek, de volt tánc világnapja rendezvény és koncert is.

Mindenesetre nem adtam fel egyből a dolgot, telefonáltam, egyeztettem Borbély Lénárd Alpolgármester Úr titkárnőjével és abban maradtunk, hogy levelet írok neki, amiben arra kérem, hogy mégis engedélyezzék a programot. Az alábbi levelet küldtem neki:

Tisztelt Borbély Lénárd Alpolgármester Úr!

Az imént azt a tájékoztatást kaptam az önkormányzattól, hogy a környezetvédelmi világnap alkalmából 2014 június 5-én tartandó, civil szervezetek részvételével szervezett program megtartásához szükséges területfoglalási engedély iránti kérelmemet elutasították azzal az indokkal, hogy a rendezvény akadályozná a forgalmat.

Helyszíni bejárásunk alapján azonban a sétáló utca szélességének mindössze a negyedét foglalnák el a felállítandó sátrak, illetve azokat a Karácsony Sándor Általános Iskola közelében állítanánk fel, ahol a sétáló utca jelentősen kiszélesedik, így a forgalom akadályozása nem valósul meg. Kérem ezért, hogy a döntésüket szíveskedjenek felülvizsgálni és az engedélyt megadni.

Amennyiben feltétlenül szükséges, a rendezvényt kevesebb sátorral, kisebb helyen is meg tudjuk tartani, ez esetben az eredeti 45 nm helyett 27 nm-t foglalnánk csak el.

Biztos vagyok benne, hogy Alpolgármester Úr egyet ért velem abban, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság eszméjének hirdetése, az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés kiemelkedően fontos feladat mind a felnőttek mind a gyermekek körében. A tervezett program a hulladékcsökkentés, a klímaváltozás elleni küzdelem és az energiatakarékosság témaköreiben szemléletformáló játékokon, bemutatókon keresztül ebben a munkában igyekszik szerény eszközeivel részt venni.

A fent leírtak alapján kérem segítségét, hogy a tervezett rendezvényt meg tudjuk tartani, a részt vevő szervezetek és önkéntesek munkája ne vesszen kárba.

Segítségét előre is megköszönöm.

Tisztelettel,

Hudák János

szervező

Bár a terület méretét illetően igyekeztem a lehető legrugalmasabbnak lenni, az Alpolgármester Urat ez nem hatotta meg, visszahívást kaptam, hogy változatlanul nem engedélyezik a területhasználatot. Így a holnapra tervezett program elmarad. Bár javasolták nekünk, hogy más helyszínen tartsuk meg (pl. a Tamariska-dombnál !?), de ez nyilván nem kivitelezhető, illetve nagyságrendekkel kevesebb embert lehet megszólítani.

Úgy vélem, a forgalom korlátozására vonatkozóan megfelelő választ adtam, mégsem született pozitív döntés. Innentől nehéz nem belelátni a történetbe egy jó adag politikai töltést. Mivel én vállaltam el a területfoglalás elintézését, de nem vagyok hivatalos képviselője egyik részt vevő civil szervezetnek sem, ezért a kérelmet a saját nevemben írtam. Úgy tűnik ez végzetes hiba volt, hiszen a jelek szerint ellenzéki politikusok részvételével akkor sem lehet rendezvényt tartani közterületen, ha az teljesen mentes a politikától és a társadalom számára fontos célok megvalósításáért jönne létre.

Elszomorító, hogy a csepeli Fidesz ilyen kicsinyes eszközökkel próbál mindent ellehetetleníteni, ami nem az ő szájízük szerint való. Úgy vélem, az önkormányzat feladata az lenne, hogy segítse, támogassa a közösség számára hasznos kezdeményezéseket, függetlenül attól, hogy annak ki a szervezője. Sajnos a jelenlegi városvezetés nem ilyen szellemben működik, sok egyéb ok mellett ezért is gondoljuk úgy, hogy az őszi önkormányzati választáson változásra van szükség.

- hirdeti az újságot kiadó önkormányzati tulajdonú Csepeli Városkép Kft. honlapja. Hogy ez mit is jelent valójában, azt nehéz egyértelműen megfogalmazni, de sokat elárul a hangzatos szlogen mögötti valós viszonyokról a legutóbbi lapszámban megjelent politikai hirdetés, ami a Fidesz rendezvényére invitált.

Hogy megértsük, mi ezzel a probléma, ahhoz egy kicsit vissza kell mennünk az időben. Nem egyszer előfordult már ugyanis, hogy érdeklődtünk a szerkesztőségtől, meg lehet-e jelentetni politikai témájú anyagokat a lapban. Ezekre mindig elutasító választ kaptunk, mondván az önkormányzat nem szeretné pártpolitikai csatározások színterévé tenni az újságot. Amiatt persze nem aggódnak, hogy vajon beveszi-e a kedves lakosok gyomra, hogy a város fideszes vezetői a polgármesteri, alpolgármesteri címek mögé bújva saját hatalmas teljesítményüket ecsetelve többnyire vaskos csepeli "elmúlttizenhatévezésben" tobzódnak.

Egyébiránt az is érdekes kérdés, hogy miért gondolják, hogy pártpolitikának nincs helye a lapban, hiszen saját megfogalmazásuk szerint "Az újság célja az önkormányzat tevékenységének ismertetése, a helyi közélet, kultúra, civil élet, sport eseményeinek bemutatása, közérdekű információk, hasznos tudnivalók közlése." Márpedig a helyi közéletnek természetszerűleg fontos része a helyben működő politikai erők munkájáról, azok véleményéről való tudósítás.

Az eddig leírtak alapján megdöbbenéssel tapasztaltam a képen látható hirdetés megjelenését az újságban. Hiszen az EP választással kapcsolatban nem keresett meg minket a Városkép Kft., hogy a kampánymegjelenések lehetőségéről tájékoztasson, ami pedig az április 6-i választások előtt megtörtént. A helyzetet tisztázandó, felhívtam a kiadót és megérdeklődtem, hogy lehet az, hogy a Fidesznek megjelent politikai hirdetése, miközben mi nem is tudunk ilyen lehetőségről. A válasz természetesen pofonegyszerű. A képen látható valami tulajdonképpen nem is hirdetés, hanem egy meghívó egy eseményre és mint ilyen, nem vonatkozik rá a tiltás, sőt az ilyen jellegű anyagokat még ingyen is beleteszik az újságba. Heuréka, megoldódott a rejtély!

Valahogy azonban egy(néhány) kérdés nem hagy nyugodni. Ha már ilyen kínosan ügyelnek arra, hogy mi jelenhet meg és mi nem, nem kellene esetleg tájékoztatni erről az érintetteket? Nem az lenne a sportszerű, ha minden párt tudna róla, hogy lehetősége van ingyen hirdetni a rendezvényét? Sőt, tovább megyek! Nem lehetne esetleg a Csepeli Városkép Kft. honlapján egyértelműen leírni, hogy milyen hirdetési elvek vannak érvényben? Vagy ez túl demokratikus és átlátható lenne?

Tudom, jobboldalon most sokaknál bekapcsol az automata és már a nyelvük hegyén van "az előző vezetés is ugyanígy csinálta" mondat. Mint Vida István Igazgató Úr esetében is, mikor egy kérdésre válaszolt az előző testületi ülésen. De nem pont az lenne a lényeg, hogy jobban csináljuk, amit lehet? Nem azért kap felhatalmazást az emberektől egy következő vezetés, hogy tanuljon az előző hibáiból és próbálja elkerülni azokat?

Véleményem szerint  a politikai tartalom száműzése a helyi újságból egyáltalán nem indokolt. Inkább meg kell határozni azokat a kereteket, amik között a szereplők rendszeresen és szabadon véleményt nyilváníthatnak Csepel dolgait illetően. Itt egyébként nem csak pártokról van szó, hanem ugyanúgy a csepeli civil, közösségi élet résztevevőiről. Ez a megoldás elősegíthetné a valódi közélet létrejöttét és lehetőséget nyújtana bizonyos problémák valódi párbeszéden alapuló megoldására. Ennek megvalósításáért szeretnénk dolgozni ősztől az új önkormányzati képviselő-testületben, amennyiben a választópolgárok is úgy akarják.

Ismét fellángolt a vita a csepeli képviselő-testületben az úgynevezett északi pénz körül. Miközben korábban a csepeli Fidesz azzal kampányolt, hogy az MSZP ellopta a szigetcsúcs eladásából befolyt 9 milliárd Ft-ot, a 2013-as költségvetésről szóló előterjesztés ismét rávilágított, hogy a mai napig is majd 2 milliárd Ft van elkülönítve ebből a bevételből. Nem maradhatott el természetesen a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos adok-kapok sem. Beszámoló az ülésről a Párbeszéd Magyarországért párt szemszögéből.

Április 24-én ismét összeült a csepeli képviselő-testület. Már-már megszokottnak számít, hogy nem tartott túl sokáig az ülés, a tisztelt képviselőknek már akkora rutinja van, hogy szinte futószalagszerűen döntöttek az előterjesztésekről. Ezekből szám szerint 36 került a testület elé, aminek egyharmada csak az utolsó 24 óra folyamán vált elérhetővé a képviselők számára!

Néhány technikai jellegű rendeletmódosítás után a csepeli rendőrkapitányság munkájának értékelése és a korábban megkötött együttműködési megállapodás meghosszabbítása kapcsán történt meg az első „ütésváltás” az ellenzék és a Fidesz között.

Gergely István (MSZP) kérdezett rá, hogy mi a helyzet a térfigyelő rendszerrel, erre erősített rá Takács Krisztián MSZP), amikor megkérdezte, hogy mióta működnek újra a kamerák. Egyik kedvenc témája ez a szemben álló feleknek, gyakorlatilag évek óta napirenden van. Az MSZP szerint 2010-ig minden rendben volt vele, aztán a Fidesz átadta a kezelését a Közterület-felügyeletnek, de érthetetlen okokból nem működik a rendszer azóta sem. A Fidesz szerint viszont valójában 2010 őszén csak 9 kamera működött a 40-ből és ők egészen eddig mindent megtettek, hogy kijavításukkal, cseréjükkel használhatóvá tegyék őket, de Borbély Lénárd alpolgármester úr bevallása szerint is ez csak 2013 decembere óta sikerült különböző okok miatt (3 év végül is nem olyan nagy idő). Tőle persze most azt is megtudhattuk, hogy az MSZP annak idején elve rossz kamerákat szerzett be és valójában ez volt az oka minden bajnak ugyebár.

A napirendi pont kapcsán még Papp Péter főkapitány elmondta, hogy az önkormányzat milyen nagylelkűen segíti a rendőrség munkáját, és minden a legnagyobb rendben, illetve, hogy remek az együttműködés köztük és a csepeli Közterület-felügyelet között. Mondjuk mi mást is mondhatott volna. Kérdésre válaszolva kitért még arra, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a térfigyelő kamerákat ne a rendőrök, hanem a közterület-felügyelők kezeljék, de azért az sok mindent elárul, hogy örömét fejezte ki, hogy a korábbiakkal ellentétben most már a rendőrséghez is be lesznek kötve az eszközök, így ők is látni fogják a kamerák képeit.

Pákozdi József (Jobbik) még rákérdezett, hogy mennyibe kerül most a rendszer fenntartása, mert korábban a rendőrség részére 60 millió forintot adott az önkormányzat a működtetésre, de erre pontos válasz nem érkezett, csak annyi, hogy benne a van a közterület felügyelet költségvetésében (főleg bérként).

Ezután elfogadták a tűzoltók beszámolóját is, majd ismét egy izgalmasabb fejezet következett. A 2013 költségvetés teljesítését tárgyalták a képviselők. Elsőként Dobák István (MSZP) kérdezett, mégpedig azt, hogy mi az oka a 2009-eshez képest körülbelül 4 milliárd forintos vagyonvesztésnek. Valószínűleg azért izgathatta, mert korábban a Fidesznek az volt az egyik fő kritikája, hogy az MSZP-s vezetés alatt milyen sok vagyont vesztett Csepel. A válaszban szóba került egyrészt az értékcsökkenés, másrészt a gazdasági ágazatvezető asszony hívta fel a figyelmet, hogy a kötelezettségek csökkenése, amit az önkormányzat elért, a kimutatásokban vagyoncsökkenésként jelenik meg, ezért ez valójában pozitív változás. Ekkor a Fidesz képviselők arcán kárörvendő vigyort véltem felfedezni, hogy lám-lám, ez is az MSZP körmére fog égni a végén. Mondjuk az ágazatvezető az okfejtésébe a végén már teljesen belekavarodott, már a tartalékok növekedése is vagyoncsökkentő tételnek számított, ami azért elég érdekesnek tűnik, mindenesetre megint csak nem kaptunk pontos és egyértelmű választ, hogy mely tételek milyen arányban igazolják a vagyon csökkenését.

Következő napirendnél az előző évi pénzmaradvány felhasználásáról volt szó. Először felmerült a kérdés, hogy miért maradt meg ilyen sok pénz (mintegy 507 millió Ft), miért nem lettek az előre eltervezett feladatokra elköltve, erre a válasz az volt, hogy ez teljesen természetes, hogy ilyen tétetek vannak minden évben. Ezt mondjuk én meg is értem, csak azért én nem lennék a helyükben annyira büszke rá, hogy mennyivel csökkentették az önkormányzat kiadásait, amikor a kapott táblázat szerint például az elmaradt beruházások között rengeteg felújítás szerepelt. Úgy könnyű kiadást csökkenteni, hogy betervezek egy 10 milliós beruházást, aztán mégsem csinálom meg és aztán örülök, hogy 10 millióval kevesebbet költöttem, de erről majd egy másik bejegyzésben.

Aztán Takács Krisztián kérdezett, egy kicsit megrángatta az oroszlán bajuszát, nem is kellett nagyon és máris elgurult Németh Szilárd polgármester úr gyógyszere (először). Feltette a kérdést, hogy mennyi pénz van még meg az úgynevezett északi pénzből? Mivel nem kapott rá egyértelmű választ, megkérdezte újra és újra, mire a polgármesterünkből kibújt a már megszokott arrogancia és jól ledorgálta a képviselőt, hogy a kért adat benne van az anyagban, és ha nem tudja megkeresni, akkor iratkozzon be az első osztályba, meg egyébként is az előterjesztésben szereplő dolgokról nem vitatkozunk. Aztán persze kiderült, hogy Takács Krisztián tudja, mennyi a kérdéses összeg, 1.831 millió Ft, csak szerette volna, ha ezt kimondja valaki a Fidesz részéről és akkor már egyből elnézést is kérhettek volna azért, hogy évek óta azzal vádolják a volt MSZP-s vezetést, hogy ellopták ezt a pénzt és már nincs meg belőle egy fillér sem.

A térfigyelő kamerákhoz hasonlóan ez egy visszatérő ügy, amit mindkét fél előszeretettel citál, hogy a másikat lejárassa. Láthatóan jól elvannak ezekkel a vitákkal, amik nagyjából azon a szinten vannak, mint Lilla lányom Bogyó és Babóca című könyvében a kis csiga és a cserebogár vitája, amikor az a kérdés, hogy ki borítja fel mindig a másik autóját. Sokat elárul a viszonyokról, hogy évek óta ezek a fő vitakérdések, ahelyett, hogy a jövővel lennénk elfoglalva és érdemi vita zajlana például arról, hogy milyen lesz Csepel  5, 10 év múlva vagy honnan lesz munkájuk belátható időn belül például azoknak, akik már hosszú hónapok óta nem találnak állást.

Az ülés során elfogadták az Auth Henrik Fúvószenekar számára a 7 milliós támogatást, megszavaztak ismét 1 millió forintot a Bálványosi Szabadegyetemnek, hiszen annyira jól áll Csepel, hogy erre a pénzre itt helyben már nincs is szükség. Aztán Németh Szilárd megint érdekeseket mondott, mikor megszavaztak 300.000 Ft támogatást a Buratino Egyesület BC Csepel Kosárlabda Szakosztályának. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csepeli önkormányzat elég sok támogatást ad a Buratinonak és ezért rossz néven veszi, hogy az interneten olyan kisfilm kering, ami szerint helyi szinten sincs meg a megfelelő támogatás a speciális iskola irányában. Hogy ez célravezető megoldás volt-e a részéről, nem tudom, mindenesetre elegánsnak nem annyira nevezném, hogy a testületi nyilvánosság által üzenget egy polgármester bárkinek.

Az MLSZ által építendő műfüves labdarúgó pályához megítélt 10 millió Ft körüli összeg kapcsán Takács Krisztián megemlítette, hogy ismét kihagyták az érintetteket az előkészítésből, így nem lesz annyira jó a létesítmény, mint amennyire lehetne.

A következő napirendnél történt egy újabb érdekes közjáték. Valakinek a mobilja elkezdett összegerjedni a mikrofonnal, amit néhány percig nem tudtak megszüntetni a kollégák és már a nevetésig fajult a helyzet, mire a mindig jólelkű, kedves polgármesterünk jól kioktatta a jelenlévőket, hogy ez szerinte egyáltalán nem olyan vicces, és aki ezt viccesnek tartja, az menjen haza és otthon mosolyogjon, mert azért ez itt mégiscsak egy köztestület és nem lehet így viselkedni. Hát mit mondjak, osztatlan sikert aratott, az biztos.

Hogy némi pozitívumot is említsek az előterjesztések közül, a kerületünk is csatlakozni kíván a főváros által indított „Rögtön jövök!” programhoz, melynek keretében régóta kiadatlan üzlethelyiségek bérlésére írnak ki kedvezményes konstrukcióval pályázatot. Ez végre egy előremutató kezdeményezés. Ezen felül megszavaztak 28 millió Ft-ot egy mentőautóra, amit csak Csepelen fognak használni, legalábbis az előterjesztés szerint, illetve támogatta a testület a Jedlik Gimnázium alternatív étkeztetési programját.

Meglepően hamar végeztek a képviselők a Csepeli Városgazda Zrt és a Csepeli Városkép Kft. önkormányzati cégek 2013-as beszámolójával és az idei üzleti tervekkel. Ezeket véleményem szerint részletesebben is lehetett volna tárgyalni. A Városgazdánál gyakorlatilag csak az merült fel, hogy miért csupán 1,5 oldalt tesz ki az üzleti tervben a valódi terv rész, amire Werner Péter nemes egyszerűséggel csak annyit válaszolt, hogy azért, mert gyakorlatilag ugyanazt akarják csinálni idén is, mint tavaly csak jobban.

A Városkép Kft ügye némileg érdekesebb volt, főleg az a rész, amikor arról kérdezték az igazgatót, mennyire tekinti közszolgálatinak a Csepeli Hírmondót, mennyire szolgálja a lakosok korrekt tájékoztatását. Erre Vida István igazgató úr elmondta, hogy szerinte pont annyira közszolgálati a mostani Hírmondó, mint az MSZP idején a Csepel Újság volt. Valószínűleg hihetünk neki, hiszen mindkettőnek ő volt a vezetője, csak az a szomorú, hogy ezzel beismerte, hogy semennyire sem tekinthető annak, aminek egyébként hirdetik. Ez is olyan területe az önkormányzati működésnek, ahol szerintünk radikális változásra van szükség az őszi választások után.

Azt senki nem tette szóvá, hogy 30 milliónál is többet költ az idén az önkormányzat kerületi rendezvényekre. A baj csak az, hogy ez főleg sok kis rendezvényt takar, míg véleményem szerint az önkormányzati forrásokat koncentráltan kellene úgy felhasználni, hogy például egy eseményre, fesztiválra a kerületen kívülről is érkezzenek szép számban látogatók, akik az itt elköltött pénzzel a helyi gazdaság erősödését is elhozhatják. De ez már megint egy másik bejegyzés témája, amit hamarosan olvashatnak itt a kedves látogatók.

Így zajlott hát csütörtökön a csepeli képviselő-testület rendes ülése, amiből a jelek szerint már nincs túl sok hátra, mivel a kéthavi ülésezés miatt csak egy-két alkalom van hátra az őszi választásig. Onnantól pedig új összetétele lesz a kerület vezetésének.

A daganatos kisfiú szülei a földön alszanak a kórházban, mert nem tudnak számukra elhelyezést biztosítani. Eközben Magyarország több tíz milliárd forintot költ stadionberuházásokra. Tényleg demagógia lenne azt követelni, hogy először a legsúlyosabb problémák megoldására költsön az állam?

A napokban vendégünk volt egy kedves ismerős nagyon-nagyon Kelet-Magyarországról. A feleség egy általános iskolában tanít, ő mesélte, hogy az egyébként igen hátrányos helyzetű gyerekek közül az egyik 8 éves kisfiúról kiderült, hogy agydaganata van. Bekerült kórházba és most a szülők bejárnak hozzá a "városba". Mivel nincs mód arra, hogy szobát biztosítsanak számukra, ha ott akarnak maradni éjszakára, akkor a gyermek ágya mellett a kövön kell aludniuk, mint valami hajléktalannak.

(fotó: humanszolgaltato.hu)

A dolog természetesen nem új keletű a magyar egészségügyben, biztos sokan hallottak már hasonló történetekről, engem mégis mélységesen elszomorított, hogy ma Magyarországon ilyen állapotok uralkodnak a kórházakban. Gondoljunk csak bele, egy kisfiú éppen az életéért küzd és a magyar állam, ahelyett, hogy a lehető legjobb körülményeket, biztonságot nyújtana neki, még arra sem képes, hogy egy ágyat adjon a szülőnek.

Azt gondolom egyáltalán nem demagógia, ha ilyen eseteket hallva felháborodásunknak adunk hangot. A jelenlegi kormány számtalan esetben bizonyította, hogy egyáltalán nem érzékeny polgárainak életminősége iránt. Állami cégek hetente kezdenek sok százmilliós óriásplakát kampányba, sok milliárd forintot költünk stadionépítésre és még sorolhatnánk a példákat. Miközben ilyen alapvető igényeket sem tudunk kielégíteni.

Természetesen nem kívánom senkinek, még a Fidesz vezetőinek sem, hogy hasonló helyzetbe kerüljenek. De örülnék, ha elgondolkodnának azon, vajon akkor is helyesnek tartanák-e 10 milliárdok elszórását, ha történetesen nekik kellene az éjszakákat a földön aludva tölteniük beteg gyermekük mellett. Mert könnyű kiállni a kamerák elé és zengeni a dicshimnuszt, hogy Magyarország jobban teljesít, esetleg néhány kellemetlen kérdésre elmúltnyolcévezni egy egészségeset. De megnézném, hogy egy-egy ilyen reménytelen helyzetben lévő szülőnek hogyan magyaráznák el szemtől-szemben, hogy azokra a stadionokra bizony nagyobb szükség van, mint egy ágyra a kórházban.

Tarján András, a Liberálisok képviselője jellemezte irodalmi nagyjaink segítségével az előző és a mostani Orbán-kormány közötti különbséget az ellenzéki összefogás pártjainak csepeli oktatási fórumán a Csepeli Munkásotthonban. Mondhatnánk úgy is, hogy ég és föld, bár volt, aki a végén szóvá tette, hogy szerinte Orbánék 1998 és 2002 között is már inkább az utóbbi felé kacsintgattak.

Zsúfolásig megtelt a rendezvény helyszíne kezdésre, így jó néhányan csak az ajtóban állva tudták hallgatni az előadókat, akiket Dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselőjelölt invitált Csepelre. Jelen volt Szelényi Zsuzsanna (Együtt-PM), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Gy. Németh Erzsébet (DK) és a már említett Tarján András (Liberálisok). Első körben lehetőséget kaptak, hogy röviden összefoglalják, mi az, ami az Orbán-Hoffmann páros oktatáspolitikájában káros, ártalmas. Felszínre került a legtöbb, korábban már számtalanszor megfogalmazott kritika. A túlzott központosítás, a gyermekek egyedi igényeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyó merev struktúra, az ésszerűtlen döntésekhez való ragaszkodás. Természetesen a pedagógusok felemás fizetésemelése, a Pedagógus Kar, a délután 4-ig kötelező oktatás is terítékre került, mint ahogy a tankötelezettség 16 évre történő leszállítása is. Elhangzott, hogy míg 2010-ben mintegy 180 milliárd forintot költött az állam a felsőoktatásra, addig mára ez az összeg 120 milliárdra csökkent.

Ezután az előadók áttértek a jövőre és arról beszéltek, a kormányváltás után milyen változtatásokat hajtanának végre az oktatásban. Itt elhangzott egy nagyon fontos szempont, miszerint bármilyen korrekció csak úgy valósulhat meg, hogy az nem veszélyezteti a rendszer működését. Ezért a fokozatosságra kell törekedni. Szelényi Zsuzsanna úgy foglalta össze a terveket, hogy egy felfelé ívelő, dinamikusan fejlődő oktatást képzelnek el, a mostani helyett, ami inkább egy lefelé tartó, visszahúzó centralizált rendszer. A teljesség igénye nélkül szó volt arról, hogy a tankötelezettség korhatárát vissza kell emelni, a pedagógusok helyzetét érdemi módon rendezni kell és vonzó életminőséget kell kínálni nekik, megfelelő társadalmi elismertséggel. A pedagógusok felsőbb kategóriába lépésével kapcsolatos anomáliákat is meg kell szüntetni A legfontosabbnak azt tartották az előadók, hogy az iskola ügyei, döntései a lehető legközelebbi szinten történjenek és ebben az igazgatók, a tantestületek, a szülők, de még a gyermekek is részt vehessenek. Csak így biztosítható, hogy valóban olyan döntés szülessen, ami az adott iskolában, az adott gyermeknek vagy akár pedagógusnak a legoptimálisabb.

Az előadások után lehetősége nyílt a résztvevőknek kérdéseket feltenni. Örömmel tapasztaltuk, hogy nagyon sok kérdés, észrevétel volt az este folyamán, melyre a meghívott vendégek igyekeztek érdemben válaszolni. Nem meglepő tehát, hogy a rendezvény után sok pozitív visszajelzést kaptunk, mint például a következő:

"Azért is volt nagyon jó, mert 4 éve nem lehetett fórumokon hozzászólni, kérdezni, az írásos kérdésekre válaszokat kapni. Reménykedünk, hogy másképp lesz!"

A fenti mondat is jelzi, hogy milyen nagy szükség van valódi párbeszédre, hiszen az utóbbi években egyáltalán nem volt jellemző, hogy az emberek véleményét érdemben kikérték volna. Persze Németh Szilárd csepeli polgármesterként tartott többször közmeghallgatást, de azért ahhoz elég bátornak kell lennie az embernek, hogy előre, írásban, névvel benyújtson kellemetlen kérdéseket, főleg, ha pedagógus az illető. A Csepeli Konzultációt sem nevezném érdemi párbeszédnek, amikor olyan kérdést tesznek fel, amire csak egyféleképpen lehet válaszolni.

Itt mindenki bátran elmondhatta a véleményét. Az a hölgy is például, aki elmondta, hogy márpedig neki nettó 57.000 Ft-tal nőtt a havi fizetése, aminek nagyon örül és úgy nyilatkozott, hogy csak azért vannak pedagógusok, akik most kevesebb pénzt keresnek, mert eddig mindenféle "sutyi-mutyi" módon voltak kiegészítéseik, amiket most elvesztettek. Én ugyan nem vagyok oktatási szakértő, de azért azt erős általánosításnak éreztem, hogy szerinte mindenki, aki osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi pótlékot kap, vagy egyéb plusz feladatok elvégzéséért díjazásban részesül, az mindenképp csak valami mutyi révén juthat ehhez hozzá. Aztán kiderült, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel, mert a teremben ülő többi pedagógustól kapott hideget-meleget a felszólalása után. A lényeg viszont mégiscsak az, hogy ő is elmondhatta, mit gondol, anélkül, hogy az állását kellene féltenie.

Az este végén minden előadó mondott még egy rövid zárszót, majd Szabó Szabolcs köszönte meg a vendégeknek a részvételt, és arra buzdította a jelenlévőket, hogy április 6-án szavazzanak az ellenzéki összefogásra, hogy az elhangzottakat a gyakorlatban is megvalósíthassuk.

Ugyanezt kérjük mindenki mástól is!

Önkormányzatunk 300.000 Ft-tal támogatta egy néhai polgármester síremlékének létrehozását, akiről Németh Szilárd érdemben semmit nem tudott mondani. Halványan szabadkozott, hogy ő most itt nem készült felolvasni az életrajzát, de nagyszerű ember volt. És megszavazták.

Így mennek a dolgok Csepelen a képviselő-testület ülésein, csak az tűnik fel az embernek, hogy egyre kevesebb a hozzászólás, a vita. Mintha mindenki csak arra várna, hogy leteljen ez a „kis” idő, addig kihúzzuk valahogy, aztán reméljük a legjobbakat.  Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a majd 50 napirendi pont nagyjából kétharmadát egyetlen kérdés vagy hozzászólás nélkül fogadta el a testület.

De sok esetben, ha van is kérdés, érdemi válasz aligha érkezik rá a Fidesz részéről. Így jártunk a címben említett esetben is. Hiába kérdezték meg ellenzéki képviselők, hogy Barati Attila néhai pácini polgármester mivel érdemelte ki ezt a kitüntetett szerepet, volt-e bármilyen köze Csepelhez, miért a füzérradványi polgármester írt kérelmet Csepel Önkormányzatának, ezekre nem kaptunk választ. Az ülésen ugyan nem merült fel kérdésként, mi azonban kíváncsiak lennénk arra is, hogy miért a csepeli önkormányzat támogatta a pácini egyesületet, amikor a kérelmet Pandák Pál, Füzérradvány polgármestere azt Németh Szilárd Országgyűlési Képviselő Úrnak címezte!

Persze előfordult ennek ellenkezője is. A Tóth Ilona Egészségügyi Központ költségvetésében tervezett átcsoportosításokkal kapcsolatban hangzottak el szintén kérdések, hozzászólások, melyekre az intézmény Főorvosa kimerítően reagált, amiért tisztelet jár neki. Az általa elmondottakból az tűnt ki, hogy az SZTK-ban egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, sőt bizonyos területeken még fejlődés is tapasztalható. Ezt öröm volt hallani, a dolognak csupán egyetlen szépséghibája az volt, hogy beszéde közben (OEP hiányos finanszírozása, teljesítmény volumenkorlát, szakorvoshiány) egyre inkább az az érzése támadt az embernek, hogy ugyan a csepeli ellátás nem teljesít rosszul, de ettől még az egészségügy bármelyik pillanatban összeomolhat Magyarországon a forráshiány miatt.

Néhány pengeváltás azért belefért természetesen a napba, Dobák István (MSZP) például az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelet hatodszori módosítása kapcsán vetette fel az illetékes alpolgármester kompetenciájának kérdését. Persze a válasz sem maradhatott el, Borbély Lénárd (Fidesz) a helyi adókról szóló rendelet módosításánál tartózkodókat fedte meg, mondván ők ezzel a kisvállalkozók adójának csökkentésére mondtak nemet.

Döntött a testület arról, hogy 9 és fél millió Ft közpénzt ad egy műfüves focipályára, több mint 6 millióért karácsonyi díszkivilágítást rendel, amit egyébként már néhány nappal a testületi ülés előtt fel is szereltek. Mindenféle indoklás, érvelés nélkül megemelték a Nagy Imre ÁMK igazgatójának illetményét bruttó 400.000 Ft-ra. A Csepel esély 2013 Szociális Szövetkezet támogatása kapcsán a szervezet képviselőjétől megtudhattuk, hogy szerinte a kormány roma felzárkóztatási programja tökéletes, nem is kell ennél jobb.

Az egyik legérdekesebb momentum az egyetlen leszavazott napirendi pont volt. Történt ugyanis, hogy sok-sok évvel ezelőtt egy intézményi munkavállaló jó néhány millió Ft-ot magáévá tett, amit csak egy 2005-ös belső ellenőrzés derített fel. Azóta van napirenden az ügy, de mára minden jogi lehetőség elveszett a pénz visszaszerzésére, ezért le kellett volna írnia a testületnek, mivel jogszabály változás miatt már nem lehet az önkormányzat könyveiben szerepeltetni. Mivel azonban az ügy még jóval a Fidesz hatalomra kerülése előtt történt, a narancsosok keményre vették a figurát és nem szavazták meg az előterjesztést. Persze arra nem biztos, hogy gondoltak, hogy ezzel milyen nehézségeket okoznak majd a gazdasági munkatársaknak, de annyi baj legyen, jól megmutatták, milyen bátrak!

Egyébiránt a szavazásoknál túl sok izgalmas fejlemény nem volt. Úgy tűnik most már nem csak a Fidesz képviselőinek ujja van "odaragasztva" egy gombhoz (természetesen az igenhez), hanem az ellenzéki képviselők egyike-másika is a kevésbé megterhelő módját választja kötelessége teljesítésének. Valaki szinte kizárólag a tartózkodásra specializálódott és érdekes módon olyan is, aki viszont majd minden kormánypárti javaslatot megszavazott. Nehéz ezt nem úgy értelmezni, hogy szerintük a csepeli Fidesz alapvetően jól végzi a dolgát és az emberek megelégedésére irányítja a kerületet. Ezzel kapcsolatban nekünk vannak kétségeink, de jövőre a választások után okosabbak leszünk, mit is gondolnak az emberek valójában Németh Szilárdék teljesítményéről.